255 forintos eur�ra sz�m�t az Equilor 2010-re

2009.10.09. 11:46

A r�vid t�v� h�rek m�r megtett�k hat�sukat, hiszen a Standard and Poors hitelmin�s�t� m�lt p�nteki d�nt�se, mely szerint negat�vr�l stabilra m�dos�tott�k Magyarorsz�g kil�t�sait, l�tv�nyos forinter�s�d�st hozott. Ugyanakkor a h�ten napvil�got l�tott jap�n lemin�s�t�s �s a lett helyzet �jabb negat�v h�rei visszagyeng�tett�k a magyar deviz�t. Az Equilor Befektet�si Zrt. 255-56-os �rfolyamra sz�m�t 2010-ben.

A jegybank legut�bbi - v�rakoz�soknak megfelel� - kamatcs�kkent�s�vel m�r 7,5 sz�zal�kon �ll a hazai alapkamat, amely a v�ls�g kirobban�sa el�tti �rt�kn�l is alacsonyabb. Ugyanakkor a nemzetk�zi tendenci�kat figyelve m�g mindig kiemelked�en magasnak t�nik ez a szint is.

Ha csup�n az eur� �vezethez viszony�tjuk, ahova egyel�re pontos d�tum n�lk�l, de kinyilv�n�tottan tart az orsz�g, megfigyelhet�, hogy am�g 2007-2008 k�z�tt folyamatosan 3,5-4 sz�zal�k k�z�tt volt a kamatk�l�nb�zet, addig ez m�g most is (az idei 4 kamatcs�kkent�s ut�n) 6,5 sz�zal�k. R�ad�sul a t�rs�g orsz�gai k�z�l egyed�l Rom�ni�ban magasabb az alapkamat, �gy sok t�nyez� jelzi, hogy tov�bbi kamatcs�kkent�sek v�rhat�ak.

Nem lesz jelent�s forinter�s�d�s id�n

Term�szetesen a jegybank nem els�sorban ezeket az okokat figyeli, hanem mindenekel�tt az infl�ci�s r�t�t. Az augusztusi �rt�k azonban ebb�l a mutat�b�l is jobban alakult az el�zetes v�rakoz�sokn�l. Az el�rejelz�seknek ellentmondva, csup�n 5 sz�zal�kos volt az �remelked�s �ves �sszehasonl�t�sban. Az �gy kialakul� 2009 v�g�re v�rt 4,3 sz�zal�kos infl�ci� arra enged k�vetkeztetni, hogy az �v h�tral�v� r�sz�ben �jabb kamatcs�kkent�sek k�vetkezhetnek, �sszess�g�ben ak�r 100-150 b�zispontnyi.

Mindez azonban egyre ink�bb kezd be�raz�dni a forint �rfolyam�ba is. Vagyis az utols� negyed�vben m�r nem val�sz�n�, hogy jelent�s forint er�s�t� hat�ssal tud jelentkezni a v�rt kamatcs�kkent�sek sorozata, s�t, alapvet�en el�rkezhet az a szint, amikor a befektet�k m�r keveslik az el�rhet� extra profitot, �s elkezdik t�k�j�ket �tcsoportos�tani, vagyis fokozatosan kivonni az orsz�gb�l.

Hosszabb t�von az �ltal�nos nemzetk�zi befektet�i hangulat javul�s�val, �s az infl�ci� v�rhat� tov�bbi cs�kken�s�vel �jra t�r ny�lhat a kamatcs�kkent�sek ir�ny�ba, amire a 2010-es �v m�sodik fel�ben j� es�lyt l�tunk. A j�v� �v v�g�re az optimist�bb v�rakoz�sok szerint ak�r 3 sz�zal�k al� al� is cs�kkenhet az infl�ci�s r�ta. Ebben az esetben ak�r el�rhet� k�zels�gbe, vagy ak�r �tt�r�sre is ker�lhet a rendszerv�lt�s �ta eddigi legalacsonyabb, 6 sz�zal�kos alapkamat szint, amit eddig csak r�vid ideig, 2005. szeptember�t�l 2006 j�nius�ig "�lvezhett�nk". Ezt seg�theti az a k�rnyezet is, ami az esetleges eur� csatlakoz�sunkat hozza majd egyre k�zelebb.

J� helyzetbe ker�lhet Magyarorsz�g

A k�lts�gvet�si hi�ny tekintet�ben �gy t�nik, hogy Magyarorsz�g az egyik nyertese lehet a v�ls�g kirobban�s�t k�vet� id�szaknak. 2009 elej�n a befektet�k Izland ut�n k�zvetlen�l Magyarorsz�got tal�lt�k a legkock�zatosabb ter�letnek, �s ut�lag elismerten val�ban nem �lltunk messze az �llamcs�d vesz�ly�t�l. Mindez arra sarkallta a d�nt�shoz�kat, hogy v�ls�gkorm�nnyal, v�ls�gkezel� int�zked�sek sor�t hozz�k, �s a k�lts�gvet�si hi�nyt megpr�b�lj�k kord�ban tartani.

Magyarorsz�got ebbe az ir�nyba k�nyszer�tette az IMF hitel is, amelyhez bizonyos garanci�kat kellett v�llalnia az orsz�gnak. Ezek eredm�nyek�nt a kiad�sok cs�kkent�s�vel nemcsak azt �rhetj�k el, hogy a jelenlegi stabiliz�ci� folytat�dik, hanem az elk�vetkezend� n�h�ny �vben a t�rs�g legjobb k�lts�gvet�si sz�mait is produk�lhatjuk. A sok�ig p�ldak�pk�nt eml�tett csehek �s lengyelek egy�rtelm�en lemaradhatnak ezen a ter�leten.

Mindez r�szben azt jelenti, hogy a kor�bbi sereghajt� poz�ci�nkb�l k�nnyen az �lre l�phet�nk az eur� el�szob�j�ra v�rakoz�k sor�ban, �s amennyiben val�ban ter�t�kre ker�l az eur�z�na �jabb b�v�t�se, akkor m�r jobb poz�ci�b�l v�rhatjuk az ERM2-h�z val� csatlakoz�st.

Az idei �v utols� negyed�v�ben nem lenne meglepet�s a forint kism�rt�k� gyeng�l�se, amely egybe esne az �ltal�nos befektet�i kedv visszaes�s�vel, �s ez�ltal a fejl�d� piacok eg�sz�t �rinten�, de hosszabb t�von egy�rtelm�en pozit�v k�p rajzol�dhat ki a magyar fizet�eszk�z sz�m�ra. A javul� bels� egyens�ly, �s vil�ggazdas�gi helyzet egy�ttesen j� hat�ssal lehet a forint �rfolyam�ra is a 2010-es �vben �s annak m�sodik fel�ben a folytat�d� kamatcs�kkent�sek mellett a forint �rfolyama is r�g nem l�tott cs�csokra t�rhet.

N�h�ny elemz�s a k�vetkez� �v v�g�re m�r 245-�s �rfolyamc�lt jel�l meg. Az Equilor nem ennyire optimista, de abban mindenk�ppen hisz�nk, hogy egy �v m�lva a mostanin�l er�sebb forinttal kalkul�lhatnak majd a deviz�ban elad�sodottak. A 2010-es �v v�g�re 255-265 k�z�tti s�vban lehet majd a magyar fizet�eszk�z az eur�val szemben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK