K�t amerikai professzor, Elinor Ostrom��s Oliver E. Williamson kapta az idei k�zgazdas�gi Nobel-d�jat. Mind a k�t kutat� int�zm�nyi k�rd�sekkel foglalkozik, Ostrom az els� n�i d�jazott ebben a kateg�ri�ban, Williamson pedig m�r r�g�ta az es�lyesek egyike. A harvardi Robert J. Barro megint lemaradt.

K�t amerikai professzor, a Bloomingtonon oktat� Elinor Ostrom��s a Berkeley egyetemen tan�t� Oliver E. Williamson kapta az idei k�zgazdas�gi Nobel-d�jat - jelentette be a sv�d tudom�nyos akad�mia. Mind a k�t kutat� int�zm�nyi k�rd�sekkel foglalkozik, de m�g Ostrom a k�zvagyonra koncentr�lt, addig Williamson a c�gek m�k�d�s�re. A nyerteseket 10 milli� sv�d korona (valamivel t�bb mint 250 milli� forint) p�nzjutalom illeti meg.

Ostrom neve nem szerepelt az es�lyesek k�z�tt, de Williamson m�r �vek �ta egyike az es�lyeseknek. Az int�zm�nyi iskola m�r t�bb d�jat kapott, Nobel-d�jas p�ld�ul a r�la elnevezett t�telr�l ismert Ronald Coase �s Douglas C. North is.

Ostrom a k�zvagyon hasznos�t�s�nak egyik legismertebb kutat�ja, munk�i arra koncentr�lnak, hogy az emberek �s az �kosziszt�ma k�z�tti interakci� mik�pp vezet a hosszan tart� fenntarthat�s�ghoz. Williamson a c�geken�bel�li int�zm�nyi megold�sokkal foglalkozik, a tranzakci�s k�lts�gek elm�let�nek egyik legfontosabb�k�pvisel�je �s az int�zm�nyi strukt�r�k egyik f� teoretikusa.

"Elinor Ostrom �s Oliver Williamson munk�ss�ga r�mutat, hogy a k�zgazdas�gi elemz�s a t�rsadalmi szervezetekre is vonatkozhat. Elinor Ostrom azt mutatta ki, hogy nem igaz az a meg�llap�t�s, miszerint a k�zvagyont mindenk�pp rosszul kezelik, �s vagy k�zponti regul�ci�ra, vagy pedig privatiz�ci�ra van sz�ks�g (...) Oliver Williamson amellett �rvelt, hogy a piac �s a hierarchikus szervezetek, mint p�ld�ul a c�gek, egym�s alternat�v�i ir�ny�t�si szempontb�l, amelyek az �rdekkonfliktusok megold�s�val kapcsolatos hozz��ll�sukban k�l�nb�znek egym�st�l (...) Amikor a piaci verseny limit�lt, akkor a c�gek jobbak lehetnek a konfliktusok megold�s�ban, mint a piacok" - fogalmazott indokl�s�ban a tudom�nyos akad�mia.

A gazdas�gi v�ls�g les�p�rte a piacp�rtiakat

A gazdas�gi v�ls�g �s a glob�lis gazdas�g �tsruktur�l�d�sa miatt�lehetett arra sz�m�tani, hogy nem felt�tlen�l olyan k�zgazd�sz kapja majd az idei d�jat, aki a piac mindenhat�s�g�ba vetett hit �s a piaci egyens�ly mellett tette le a voks�t - hisz az ut�bbi m�sf�l �vben �pp ez a vil�gk�p bukott meg, m�gpedig el�g l�tv�nyosan.

A fentiekb�l ad�d�an az is re�lisnak t�nt, hogy a piaci mechanizmusok probl�m�it kutat� k�zgazd�szokat t�ntetik majd ki: j�k voltak �gy az es�lyei azoknak, akik az erk�lcsi kock�zat, az inform�ci�s asszimetria �s az int�zm�nyi megold�sok k�rd�sk�r�vel foglalkoznak, azaz a mostani d�jaz�s nem tekinthet� meglep�nek.

Voltak, akik arra fogadtak, hogy a glob�lis gazdas�gi rendszer �talakul�sa miatt a z�ld-ideol�gi�khoz k�zelebb �ll� kutat�k kapj�k majd a Nobelt - k�z�l�k a legt�bben a "z�ld sz�mvitel" kidolgoz�s�val lettek ismertek, de �tt�telesen Ostrom is ezzel a k�rd�sk�rrel foglalkozik.

Sokan voltak�a potenci�lis nyertesek

Az idei d�j�tad�s el�tt is nagyon sok potenci�lis gy�ztes neve vet�d�tt fel szakmai k�r�kben. Tudom�nyosan tal�n az volt a legink�bb al�t�maszthat� becsl�s, amely aszerint �ll�totta sorba a tud�sokat, hogy kit h�nyszor id�ztek tudom�nyos publik�ci�kban - azaz hogy kinek a munk�i voltak a legnagyobb hat�ssal a t�bbi kutat�ra.

Forr�s: University of California Berkeley

Oliver E. Williamson

Az eredm�nyek�alapj�n egy�rtelm�en rossz�becsl�st ad� lista szerint a legt�bbet cit�lt k�zgazd�sz a harvardi Robert J. Barro, aki szinte minden �vben a Nobel egyik nagy es�lyese (ak�rcsak a k�t indiai professzor, Avinash Dixit �s Jagdish Bhagwati), de eddig m�g nem nyert. Az els� t�zben am�gy hat Nobel-d�jas van (Robert E. Lucas, James J. Heckman, Joseph E. Stiglitz, Paul R. Krugman, Gary S. Becker��s Edward C. Prescott), �gy a jegybanki f�ggetlens�get megalapoz� elm�let�r�l ismert Barr�n k�v�l a p�nz�gyekkel foglalkoz� Andrei Shleifer, a gazdas�gi n�veked�s ismert kutat�ja, Paul Romer, illetve a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) vezet��k�zgazd�sza, a francia Olivier Blanchard�voltak az es�lyesek.

Barro es�lyeit az is mutatta, hogy a Harvard fogad�si honlapj�n is � vezetett, m�rpedig itt a p�nz�t kock�ztatta minden egyes tippel�, �gy a k�zgazdas�gtan szab�lyai szerint a lehet� legjobb tippsornak kellett kij�nnie. Ezen a list�n am�gy rajta volt az ismertebb professzorok k�z�l k�t Neumann J�nos-d�jas, a j�t�kelm�letekkel foglalkoz� Jean Tirole �s az int�zm�nyi k�zgazdas�gtan nagy �regje, a v�gs� gy�ztes, Oliver Williamson�is. Sokan sz�m�tottak arra is, hogy a portfoli�-�raz�si modellj�r�l ismert Eugene Fama lesz a�befut�.

Forr�s: AFP

Elinor Ostrom

A Thomson Reuters el�rejelz�se szerint a legnagyobb es�lyes Ernst Fehr volt, a Z�richi Egyetem osztr�k professzora, aki tavaly megkapta Sv�jcban a Marcel Benoist d�jat, �s az ut�bbi �vtized egyik legt�bbet id�zett kutat�ja volt. Fehr az emberi kooper�ci� k�rd�s�re specializ�l�dott, �s t�bbek k�z�tt azzal foglalkozik, hogy a reciprocit�s �s a korl�tozott racionalit�s mik�pp hat az emberi interakci�kra.

Nem klasszikus Nobel-d�j
A k�zgazd�szok a sv�d k�zponti bank �ltal 1969 �ta kiosztott elismer�st kapj�k, ellent�tben a t�bbi tud�ssal, akik 1901 �ta r�szes�lnek a "klasszikus" Nobel-d�jban. A k�zgazdas�gi Nobel-d�j hivatalosan �pp ez�rt a "Sv�d Bank K�zgazdas�gtudom�nyi D�ja Alfred Nobel eml�k�re" nevet viseli.

Az es�lyesek k�z�tt ott volt a k�zgazdas�gtan �s a pszichol�gia kapcsolat�val foglalkoz� Matthew J. Rabin, az amerikai Berkeley professzora, aki 2006-ban kapta meg a Neumann J�nos-d�jat. A potenci�lis Nobel-d�jasok k�z�tt eml�tett�k a magyar di�kok k�r�ben is ismert William D. Norhaust (Yale), aki - az am�gy m�r Nobel-d�jas - Paul Samuelsonnal k�z�sen �rt k�zgazdas�gtani alapk�nyvet.

A Thomson Reuters list�j�n ott volt Martin L. Weitzman a Harvardr�l, John B. Taylor Stanfordr�l, a katal�n Jordi Gali a barcelonai Pompeu Fabra egyetemr�l, illetve Mark L. Gertler, a New York University professzora is.

Tavaly Krugman nyert

Tavaly Paul Krugman, a Princeton Egyetem professzora kapta a k�zgazdas�gi Nobel-eml�kd�jat.�Krugman kit�ntet�se kapcs�n sokan politikai�d�nt�sr�l besz�ltek, a New York Times publicist�jak�nt is ismert tud�s ugyanis a Bush-korm�nyzat, illetve a neokonzervativizmus egyik legnagyobb kritikusa volt a tengerent�lon.

Az egyik legn�pszer�bb k�zgazdas�gi blogot jegyz� Krugman nagyon komolyan b�r�lta az amerikai p�nz�gyi korm�nyzatot is, mert szerinte meg kellett volna menteni az �sszeoml�st�l a Lehman Brothers befektet�si bankot �s br�kerc�get is, �gy ugyanis nem ingott volna meg vil�gszerte a bizalom a p�nzint�zetekben.

Az idei d�jazottak

A 2009-es irodalmi Nobel-d�jat�Herta M�ller rom�niai sz�let�s�, N�metorsz�gban �l� �r�n� kapta, a k�miai Nobel-d�jat pedig Venkatraman Ramakrishnan (MRC Laboratory of Molecular Biology, Cambridge, Egyes�lt Kir�lys�g), Thomas A. Steitz (Yale University; Howard Hughes Medical Institute) �s Ada E. Yonath (Weizmann Institute of Science, Izrael) kapt�k megosztva, a ribosz�m�kkal kapcsolatos alapvet� kutat�sok�rt. A�fizikai Nobel d�jazottjai Chales K. Kao (Honkong University) �s Willard S. Boyle �s George E. Smith (mindketten Bell Laboratories, USA) voltak, az optikai k�belen t�rt�n� kommunik�ci� alapjainak kidolgoz�s��rt, illetve a k�palkot�sban �j t�vlatokat nyit� CCD-�rz�kel� kifejleszt�s��rt.

Az orvosi-�lettani Nobelt az �n. telom�r�k �s a telomer�z enzim felfedez�s��rt, illetve az ezekkel kapcsolatos �tt�r� kutat�sok�rt Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider �s Jack W. Szostak megosztva kapta, a Nobel-b�ked�jat�pedig - sokak meglepet�s�re - Barack Obama, az Amerikai Egyes�lt �llamok eln�ke nyerte a "nemzetk�zi diplom�cia �s a n�pek k�z�tti egy�ttm�k�d�s ter�n kifejtett rendk�v�li er�fesz�t�sei�rt".