Alig t�bb mint egy h�napja kapta meg a h�zeln�k a 2010-es k�lts�gvet�si t�rv�nyjavaslatot, de az az�ta bejelentett m�dos�t�sokkal m�r t�bb mint 75 milli�rd forintot osztottak sz�t. A b�dzs� lazul�sa egyel�re nem dr�mai, de sztr�jkra k�sz�lnek a vasutasok, a M�V vezet�se cs�ddel riogat, bajban van a BKV, �s m�r az utc�ra is vonultak az �nkorm�nyzatok. A piaci befektet�ket csak az �rdekli, mit mond az IMF.

A Bajnai-korm�ny a megszokottn�l j�val kor�bban, m�r szeptember elej�n�beny�jtotta a parlamentnek a j�v� �vi k�lts�gvet�s tervezet�t, a k�pvisel�k pedig egy h�nappal k�s�bb meg is kezdt�k a b�dzs� vit�j�t. Az eredeti terv a 2010-es hi�nyt 1060,3 milli�rd forintra tette, ami 15 693,9 milli�rd forint bev�teli �s 16 754,3 milli�rd forint kiad�si f��sszeg mellett val�sulna meg.�A deficit p�nzforgalmi szeml�letben a GDP 4, eredm�nyszeml�letben pedig 3,8 sz�zal�ka.

Bajnai Gordon minisztereln�k - aki egy�rtelm�v� tette, hogy lemond, ha a parlament nem fogadja el a k�lts�gvet�st novemberben - szeptember elej�n m�g azt mondta, nem sz�m�t arra, hogy "felpuhul" a k�lts�gvet�s a parlamenti vita sor�n.� Az az�ta eltelt hetek azonban arra engednek k�vetkeztetni, hogy elkezd�d�tt a k�lts�gvet�si fegyelem lazul�sa.

K�rh�zak �s gyermek�tkeztet�s

Az eredeti tervekt�l val� legjelent�sebb elt�r�st a k�rh�zfinansz�roz�s pluszkiad�sai okozz�k. A k�rh�zvezet�k okt�ber 7-�n arr�l �llapodtak meg az eg�szs�g�gyi korm�nyzattal �s a p�nz�gyminiszterrel, hogy h�rom �temben 42,5 milli�rd forint pluszp�nzt kapak janu�r 15-ig. A t�bbletfinansz�roz�sb�l 38 milli�rd forint a j�v� �vi k�lts�gvet�st terheli majd (a k�l�nb�zet 4,5 milli�rd forint, amit okt�berben kapnak meg). A meg�llapod�s ut�n a k�rh�zak bejelentett�k, hogy nem folytatj�k tiltakoz�sukat, amelyet a finansz�roz�si probl�m�k megoldatlans�ga miatt ind�tottak, de jelezt�k, hogy amennyiben a parlament v�g�l nem abban a form�ban fogadja el a k�lts�gvet�s r�juk vonatkoz� r�sz�t, mint amiben a miniszterrel meg�llapodtak, akkor �jrakezdik akci�jukat. A k�rh�zak �ltal kij�rt plusz p�nzen fel�l a gy�gyszerkassz�ba 1,2 milli�rd forinttal, az eg�szs�g�gyi kassz�ba pedig 400 milli� forinttal t�bb p�nzt tesznek, szint�n a c�ltartal�kb�l.

Az egyeztet�sekkor Oszk� P�ter p�nz�gyminiszter arra h�vta fel a figyelmet, hogy a k�lts�gvet�si forr�sok szinte teljes eg�sz�ben le vannak k�tve, �s "gyakorlatilag nulla a mozg�stere a korm�nynak". Oszk� hat�rozottan kijelentette, hogy a 2010-es el�ir�nyzatot n�velni k�v�nj�k a beny�jtott k�lts�gvet�si tervhez k�pest, azaz a k�rh�zaknak adott p�nz vagy a hi�nyt n�veli, vagy a tartal�kok rov�s�ra megy, vagy pedig m�s t�telekb�l kell lecs�pni.

A�korm�ny egy m�sik k�lts�gvet�si t�tel miatt is visszakozni k�nyszer�lt. A p�nz�gyi t�rca bejelentette, hogy m�gsem cs�kkentik harmad�ra a gyermek�tkeztet�si normat�v�t a j�v� �vi k�lts�gvet�sben, ami 16,9 milli�rdos pluszkiad�s az eredeti tervezethez k�pest. A kedvezm�nyes �tkeztet�s t�mogat�s�ra sz�nt plusz p�nz nagyobb r�sz�t -12 milli�rd forintot- a c�ltartal�kb�l fedezik, de elvesznek 2 milli�rdot a h�tr�nyos helyzetbe ker�lt �nkorm�nyzatok t�mogat�s�b�l �s 3 milli�rdot faragn�nak le a helyi szervez�si int�zked�sre sz�nt keretb�l.

T�vh��fa �s fogyat�kos szervezetek

Az okt�ber 7-i d�nt�sek felbor�tott�k a b�dzs� egyens�ly�t, ez�rt a p�nz�gyminiszter kifejtette: a�k�rh�zaknak �tcsoportos�tott pluszforr�s bizonytalann� tette a ny�ron be�g�rt t�vh��fa-cs�kkent�st. Oszk� szigora 24 �r�t sem �lt meg, a szocialista k�pvisel�k nyom�sa miatt lemondott az �tletr�l a korm�ny. Az �facs�kkent�s bejelent�s�b�l ki is hagyt�k a p�nz�gyminisztert, okt�ber 12-�n maga Bajnai Gordon minisztereln�k �s Mesterh�zy Attila, az MSZP parlamenti frakci�vezet�je k�z�lte, hogy az MSZP-frakci� meg�llapodott a korm�nnyal, �gy janu�r elsej�t�l 18 sz�zal�kr�l 5 sz�zal�kra cs�kken a t�vh� ad�kulcsa.

A korm�ny nem er�ltette a fogyat�kkal �l�k szervezetei t�mogat�s�nak cs�kkent�s�t sem: a�j�v� �vi k�lts�gvet�s tervezete eredetileg jelent�sen, az idei 750 milli� forintr�l 525 milli�ra cs�kkentette volna a t�mogat�st, az �rintett szervezetek �s a szoci�lis miniszt�rium azonban meg�llapodtak, hogy j�v�re 682,5 milli� forint jut a szervezeteknek, ami ugyan 68 milli� forinttal kevesebb, mint id�n, de t�bb mint 150 milli� forinttal t�bb az eredetileg tervezettn�l.

Osztogat�s a tartal�kok terh�re

A fent eml�tett t�telek �sszesen t�bb mint 75 mili�d forintot tesznek ki, ami a k�lts�gvet�s m�ret�hez k�pest nem nagy �sszeg - a b�dzs� �sszes kiad�s�nak kevesebb mint f�l sz�zal�ka, a magyar GDP-nek pedig alig 0,2 sz�zal�ka. A korm�ny engedett bizonyos k�rd�sekben, de elk�telezettnek t�nik a 3,8 sz�zal�kos hi�nyc�l ir�nt, ez ut�bbi ugyanis a 2010-es k�lts�gvet�s egyetlen "k�be v�sett" sz�ma (kor�bban a k�be v�sett t�telek k�z�tt volt a k�z�ss�gi k�zleked�s 40 milli�rd forintos megszor�t�sa �s a 120 milli�rd forintos �nkorm�nyzati elvon�s is, de ezekr�l m�r szinte nem is hallani).

A k�lts�gvet�si kiad�sok m�dos�t�sa nem a hi�nyt dobta meg, hanem a tartal�kok rov�s�ra ment. A 2010-es b�dzs� viszonylag nagy tartal�kszinttel k�sz�lt, a tartal�kalapokba 261 milli�rd forintot tettek (az �ltal�nos tartal�k 57 milli�rd forint, a c�ltartal�kok 125 milli�rd forint, a stabilit�si tartal�k pedig 79 milli�rd forint), a kamatok v�ltoz�s�nak hat�saira pedig 50 milli�rdot tett f�lre a korm�ny. A�b�dzs� �talakul�s�ra utal, hogy a p�nz�gyi t�rca h�tf�i k�zlem�ny�ben m�r�csak "200 milli�rd forint �rt�k� tartal�k" rendelkez�sre �ll�s�r�l �r.

A tartal�kok apaszt�sa ugyan a kiad�sok n�vel�s�nek egyszer� m�dja, de nem vesz�lytelen. A tartal�kokat ugyanis �pp az�rt szabta ilyen magasra a korm�ny, mert a 2010-es �v - Bajnai Gordon szavai szerint - "rendk�v�li esztend� lesz, (...) a kor�bbi tervekhez k�pest 2000 milli�rd forinttal cs�kken a GDP, teh�t j�val kevesebb p�nzt lehet elosztani". A kock�zatokra - azokon bel�l is els�sorban a az ad�kies�s m�rt�k�b�l ad�d� rizik�kra - h�vta fel a figyelmet az �llami Sz�mvev�sz�k (�SZ) �s a K�lts�gvet�si Tan�cs is (err�l l�sd keretes �r�sunkat).

M�g nincs v�ge a lobbiz�snak

T�bb befoly�sos �rdekcsoport is t�madja a 2010-es b�dzs�t. A k�lts�gvet�s nagy veszteseinek t�n� �nkorm�nyzatok�a m�lt h�tv�g�n t�ntet�st szerveztek a k�lts�gvet�si megszor�t�sok ellen, amin egy, a k�lts�gvet�st elvileg t�mogat� szocialista k�pvisel� (Karsai J�zsef) is r�szt vett. Az �nkorm�nyzatok nyom�s�t az is er�s�theti, ha a kor�bbi k�tv�nykibocs�t�sokb�l sz�rmaz� tartal�kokat fel�lik. Sok �nkorm�nyzatn�l hitelekb�l p�tolt�k a k�lts�gvet�si�megszor�t�sok miatt kies� bev�teleket, de�ezek a forr�sok is v�gesek. (Az �nkorm�nyzatok ad�ss�ga k�t �v alatt a dupl�j�ra emelkedett - err�l sz�l� �r�sunkat itt olvashatja).

Agg�dik az �SZ �s a K�lts�gvet�si Tan�cs is

A gyorsan v�ltoz� gazdas�gi folyamatok miatt neh�z kisz�m�tani, hogy teljes�thet�k-e a k�lts�gvet�s f� sz�mai - mondta a k�lts�gvet�sr�l Kov�cs �rp�d, az �llami Sz�mvev�sz�k (�SZ) eln�ke. Kov�cs szerint a kiad�si oldal "teljes k�r�en megalapozott", vagyis elvileg v�grehajthat�, de a b�dzs� bev�teleinek teljes�thet�s�ge a gazdas�gi helyzett�l f�gg.

"A megalapoz�s hi�nyoss�gai �s a kock�zatok el�gtelen kezel�se folyt�n az el�ir�nyzatokat jelent�s bizonytalans�g �vezi" - mondta Kopits Gy�rgy, a K�lts�gvet�si Tan�cs eln�ke. A gazdas�gi adatok a tan�cs szerint egy kicsivel jobbak lehetnek j�v�re, mint amivel a korm�ny tervez, viszont k�z�pt�von a korm�ny t�ls�gosan optimist�n sz�mol - fogalmazott Kopits, aki azt �g�rte, a tan�cs v�lem�nyt mond majd a k�lts�gvet�shez beny�jtott m�dos�t� ind�tv�nyokr�l is. A szervezet legut�bbi elemz�se szerint a j�v� �vben a GDP mintegy 1 sz�zal�k�ra, t�bb mint 200 milli�rd forintra r�gnak a k�lts�gvet�si kock�zatok.



Fejf�j�st okozhat a korm�nynak az is, hogy sztr�jkra k�sz�l az elvon�sok �s a sz�rnyvonalak tervezett bez�r�sa miatt tiltakoz� vasutasok egy r�sze. A Vas�ti Dolgoz�k Szabad Szakszervezet�nek (VDSZSZ) sztr�jkbizotts�ga a�napokban d�nt a vasutassztr�jk id�pontj�r�l, de annyi biztos, hogy lesz munkabesz�ntet�s. A Magyar Nemzet szerint pedig a M�V vezet�se a napokban olyan levelet �rt a gazdas�gi �s a p�nz�gyminiszternek, amely szerint ha nem l�p k�zbe a korm�ny, akkor a vas�tt�rsas�g cs�dbe mehet - m�rpedig a M�V megment�se sokba ker�lhet.

Probl�m�kat okozhat az is, ha az ut�bbi hetekben fizet�si botr�nyaival a figyelem�k�z�ppontj�ba ker�lt BKV-nak fogy el a p�nze. A f�v�rosi k�zleked�si c�g t�bbletfinansz�roz�sa k�nnyen �jra napirendre ker�lhet, a v�llalat hi�nya ebben az �vben k�r�lbel�l 10 milli�rd, j�v�re 20 milli�rd forint lehet. A tervekben 30 milli�rd forintos hitelfelv�tel szerepel, de a c�g vezet�i szerint k�nnyen el�fordulhat, hogy ez a hitel sem h�zza ki a bajb�l a t�rsas�got.

Arra is �rdemes figyelni, hogy korm�nyv�lt�skor gyakori, hogy az �llami c�gek ad�ss�g�t a "tiszta lappal val� kezd�s" c�lj�val �tv�llalja a korm�ny: a BKV eset�ben ez csaknem�80 milli�rd forint, a M�V eset�ben 220 milli�rd forint, a k�rh�zak eset�ben pedig 70-90 milli�rd forint, ami jelent�sen megdobn� a 2010-es deficitet, ha a k�vetkez� kabinet is megtartan� ezt a "szok�st".

Csak az IMF-re figyel a p�nzpiac

Az elemz�k szerint a t�telek tologat�s�nak nincs k�l�n�sebb jelent�s�ge, a piaci szerepl�knek �s a befektet�knek egy dolog sz�m�t igaz�n, ez pedig a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) v�lem�nye. N�meth D�vid, az ING makroelemz�je �gy fogalmazott, hogy "a piac nem veszi komolyan a kisebb t�teleket, am�g az IMF jelent�seiben re�lisnak l�tja a magyar makrop�ly�t �s az orsz�g m�g�tt �ll v�gs� tartal�kk�nt".

A nemzetk�zi szervezet jelent�s�g�re utal, hogy Orosz D�niel, az AXA Bank strat�giai tan�csad�ja szerint a hi�ny t�ll�p�se ugyan elk�pzelhet� az IMF beleegyez�s�vel, ha sz�ls�s�gesen rosszak lesznek a gazdas�gi k�r�lm�nyek (a belf�ldi kereslet tov�bbra is nyomott szinten marad; az export, az ipar pedig nem tal�l mag�ra). De m�g ezen pesszimista forgat�k�nyv eset�ben sem igaz�n enged�lyezn�, hanem ink�bb csak "szemet hunyna" a hi�nyn�vel�s felett az IMF - a t�ll�p�s m�rt�ke nem sz�zal�kpontokban, hanem hibahat�rnyi tizedsz�zal�k pontokban m�rhet�.

Egyel�re teh�t nem sz�mol azzal a piac, hogy Magyarorsz�g �rdemben t�ll�pi id�n vagy j�v�re a k�lts�gvet�si hi�nyc�lt. Teljes az egyet�rt�s mindek�zben azzal kapcsolatban, hogy ha az IMF-et kiker�lve n�veln�k Magyarorsz�gon a hi�nyt, annak "nagyon rossz �zenete lenne a piac fel�".

A nagy bankh�zak ezzel egy�tt �gy l�tj�k, hogy nincs j� �zenete a tartal�kok elk�lt�s�nek. "Nagy a bizonytalans�g a j�v� �vet illet�en, ez�rt van sz�ks�g a nagy k�lts�gvet�si tartal�kokra, �s nem is kellene hozz�ny�lni ezekhez a k�lts�gvet�si vit�ban" -�v�li Orosz, aki szerint mostan�ban h�rom h�napra is neh�z tervezni, nemhogy egy �vre. Az ingatlanad� elt�rl�se miatt kies� bev�telek, az esetleges eg�szs�g�gyi pluszkiad�sok, a M�V �s a BKV t�bbletfinansz�roz�sa vagy az �nkorm�nyzati tartal�kok fel�l�se m�g mind�kevesebb rizik�t jelentenek ann�l, hogy az eg�sz j�v� �vi tartal�kot el�re sz�tosztan�k - ez m�r mag�ban nagyon jelent�sen n�veln� ugyanis a lefel� mutat� kock�zatokat.

"A 2010-es k�lts�gvet�sben szerepl� tartal�kszint j�val nagyobb, mint a megszokott, de a gazdas�gi �s politikai kock�zatok miatt ez �gy is kev�s" - �ll�tja N�meth. Gazdas�gi kock�zat alatt a v�ls�gb�l val� kil�bal�s bizonytalans�g�t, politikai alatt pedig a v�laszt�s �s a v�rhat� korm�nyv�lt�s miatti t�bbletkiad�sokat kell �rteni els�sorban a szak�rt� szerint.

�rdekes m�don a korm�ny pesszimist�bb az elemz�kn�l, �gy a hivatalos sz�mokkal nem is j�nne ki a 4 sz�zal�k alatti �llamh�ztart�si hi�ny. A piaci bizalom egyel�re az�rt maradt meg, mert az elemz�k sz�m�t�sai szerint tarthat� lesz az �llamh�ztart�si deficit, �s erre sz�ks�g is lehet, ha a piac bizalm�t meg akarja �rizni az orsz�g. Ezek alapj�n N�meth szerint "nem k�ne sz�tosztogatni" a tartal�kot, amit am�gy is neh�z lenne j�l felhaszn�lni.