J�v�re stagn�l�s vagy minim�lis n�veked�s v�rhat� a magyar gazdas�gban -��ll az�Erste legfrisebb r�gi�s felm�r�s�ben, amelyb�l kider�l az is, hogy�a foglalkoztatotts�g jav�t�s�val lehetne serkenteni a kelet-eur�pai orsz�gok n�veked�s�t.

A kelet-k�z�p-eur�pai nyolcak (CEE) id�n is k�vett�k a vil�ggazdas�got, hiszen ezen orsz�gok z�me 5-6 sz�zal�kos visszaes�st volt k�nytelen elk�nyvelni. Egyes orsz�gok, mint Ukrajna, Rom�nia, �s Magyarorsz�g a becsl�sek szerint jobban zsugorodtak, Csehorsz�gban m�rs�keltebb a visszaes�s, m�g Lengyelorsz�gnak siker�lt megmenek�lnie a recesszi�t�l.

Az Erste elemz�i szerint orsz�gonk�nt k�l�nf�le t�nyez�k �lltak az idei gazdas�gi lassul�s m�g�tt: a foly� fizet�si m�rleg hi�ny�nak jelent�s kiigaz�t�sa (Rom�nia, Szerbia, Ukrajna), az export visszaes�se (Csehorsz�g, Szlov�kia, Magyarorsz�g), valamint a folytat�d� fisk�lis konszolid�ci� id�n m�r csak Magyarorsz�gon. "M�r l�tszanak a stabiliz�ci� els� jelei a r�gi�ban, ugyanis az ipari termel�si adatok javulnak Csehorsz�gban �s Szlov�ki�ban, emellett a szezon�lisan kiigaz�tott munkan�lk�lis�gi r�ta emelked�si �teme is lassul" -��ll�tja Juraj Kotian, az Erste Group makroelemz�si oszt�ly�nak t�rsvezet�je.

Lengyelorsz�g a t�rs�g egyetlen olyan gazdas�ga, amelynek siker�lt teljesen elker�lnie a recesszi�t. A s�lyos foly� hi�nnyal rendelkez� orsz�gok, �gymint Rom�nia, Magyarorsz�g, Horv�torsz�g �s Szerbia egy-k�t negyed�vvel lemaradt a m�lypont el�r�s�ben. A belf�ldi kereslet sokkal er�teljesebben zuhant, amit a foly� fizet�si m�rleg hi�ny�nak v�rtn�l gyorsabb kiigaz�t�sa t�pl�lt �s a t�ke�tt�tel glob�lis m�ret� cs�kkent�se gyors�tott fel. A visszafogott belf�ldi kereslet miatt az elk�vetkezend� negyed�v sor�n tov�bb sz�k�l a fogyaszt�s, cs�kkentve a k�ls� finansz�roz�si ig�nyt. Az eml�tett orsz�gokban az �gyf�lbizalom �s a kiskereskedelmi forgalom m�g mindig alacsony szinten �ll; javul�sukhoz a munkaer�piac �s a nemzeti deviza stabiliz�l�d�sa sz�ks�ges. Ez ut�bbi m�r megt�rt�nt, �m a munkan�lk�lis�gi r�ta v�rhat�an az elk�vetkezend� k�t-h�rom negyed�v sor�n �ri el a cs�csot.�

Lesz n�veked�s?

A j�v� �vi gazdas�gi n�veked�st f�k�nt az export alacsony b�zisa, valamint a rakt�rk�szletek le�p�t�s�vel j�r� negat�v hat�sok csillapod�sa vez�rli majd. "Csehorsz�g, Szlov�kia, Lengyelorsz�g �s Ukrajna j�v�re v�rhat�an 2-3 sz�zal�kos n�veked�st produk�l �ves szinten, ami j�val a potenci�ljuk alatt van" -�j�solja Juraj Kotian.

"A m�lypontot m�g el nem �r� orsz�gok, �gy Magyarorsz�g, Horv�torsz�g, Rom�nia �s Szerbia stagn�l�st, vagy legfeljebb �vi�1 sz�zal�kos n�veked�st tud majd felmutatni, ugyanis az els� negyed�v ut�n beindul� talpra �ll�s nem teljes eg�sz�ben fog megjelenni a j�v� �v n�veked�si �tem�ben" - v�li�az elemz�. A 2010 ut�ni n�veked�ssel kapcsolatban �rdemesebb a potenci�lis teljes�tm�nyt vizsg�lni. Az Erste Group �ltal kidolgozott modell a beruh�z�sok 5-40 sz�zal�kos visszafog�s�t vet�ti el�re az egyes orsz�gok foly� hi�ny�nak lefarag�sa �rdek�ben, �s ez a Baltikumban fog a legmark�nsabban megjelenni, valamint a fogyaszt�s ak�r 10 sz�zal�kos visszaes�s�re is sz�m�tani lehet (Csehorsz�gban �s Lengyelorsz�gban a legenyh�bb m�rt�kben).�

A �foglalkoztatotts�g seg�thet�

A gazdas�gi n�veked�s serkent�s�hez�nem csak t�kebe�raml�sra van sz�ks�g, nagy l�p�st lehetne tenni a�foglalkoztat�si rendszer �talak�t�s�val is. A foglalkoztatotts�g emelked�s�t hossz� t�von a demogr�fiai helyzet befoly�solja. Egyes orsz�gokban, p�ld�ul Szlov�ki�ban a munkak�pes lakoss�g 2000 �s 2007 k�z�tt �vi 0,9 sz�zal�kkal, Lengyelorsz�gban pedig ugyanezen id� alatt �vi 0,7 sz�zal�kkal n�tt, ami nyilv�n hozz�j�rult a temp�sabb GDP-n�veked�shez. Magyarorsz�gon �s Rom�ni�ban viszont a hat�s szinte nulla volt, m�g Csehorsz�g �s az eur��vezet valahol f�l�ton j�rt a munkak�pes lakoss�g �vi 0,5 sz�zal�kos n�veked�s�vel.

A demogr�fiai tendenci�k miatt a GDP-n�veked�sre kifejtett pozit�v hat�s egyes orsz�gokban a k�vetkez� �vekben elt�nik, hacsak nem m�dos�tj�k a nyugd�jkorhat�rt. M�sr�szt viszont a kelet-k�z�p-eur�pai orsz�gok �ltal�ban magasabb munkan�lk�lis�gi r�t�val �s alacsonyabb munkaer�-kihaszn�lts�gi mutat�val rendelkeznek, mint az eur�pai gazdas�gok. "Ha ezeknek az orsz�goknak siker�l struktur�lis reformokat v�grehajtaniuk a munkaer�piacukon �s jav�tani a munkaer�-kihaszn�lts�gon, akkor az �jonnan megjelen� munkaer� k�z�pt�von el�seg�theti a GDP-n�veked�st" - �ll�tja Juraj Kotian.