Rom�nia a tizedik legkock�zatosabb �llam

2009.10.17. 10:32

Rom�nia a tizedik legkock�zatosabb orsz�g a vil�gon, ha az �llamok fizet�sk�ptelens�g�re k�t�tt biztos�t�sok piac�t n�zz�k. Az �gynevezett CDS-piacon azut�n romlott az orsz�g meg�t�l�se, hogy s�lyos korm�nyv�ls�g alakult ki, �s k�zeleg az eln�kv�laszt�s, s�t az alkotm�nyos berendezked�sen is m�dos�tani akar�az �llamf�. Mindez a forintra is negat�van hat: ugyanis r�szben emiatt nem tud az eddigi 260-280 forint/eur�s s�vb�l kil�pve er�s�dni�a magyar deviza.

A novemberi 22-ei rom�n eln�kv�laszt�s el�tt a kamp�ny �les fordulatot vett. Bukarestben - el�sz�r az ottani rendszerv�lt�s �ta - bizalmatlans�gi ind�tv�ny miatt megbukott a korm�ny. A politikai bizonytalans�g megingatta az elm�lt napokban a lej �rfolyam�t is. A rom�n p�nz ugyanis jelent�sen, 0,4 sz�zal�kkal gyeng�lt a korm�nyv�ls�gr�l sz�l� els� h�rek hat�s�ra, �s id�n m�rcius �ta a legm�lyebbre jutott a kurzusa. A legrosszabb a 4,2973-as �rt�k volt, ez p�ntekre valamivel javult. �m ez nem valami �rdemi javul�st jelent, hanem azt, hogy az �rfolyam 4,29 lej/eur� al�, eg�szen pontosan 4,2886-ra k�szott vissza.

A h�t k�zbeni nagyobb zuhan�st�l a bukaresti jegybank k�zbeavatkoz�sa mentette meg a lejt - a hivatalosan meg nem er�s�tett h�rek szerint. A lej r�ad�sul akkor gyeng�lt, amikor a zloty �s a forint jelent�sen er�s�d�tt, hiszen a magyar p�nz e h�t k�zep�n p�ld�ul 269 forint/eur�r�l a 267-es szintre izmosodott, s�t n�ha 266-tal kezd�d� �rt�keket is felvett a magyar deviza az eur�val szemben - p�ntek este is er�s�d�tt egy ideig a magyar p�nz.

Kavart az RMDSZ

A rom�n korm�nyv�ls�g azut�n k�vetkezett be, hogy a volt kolozsv�ri polg�rmester, a PD-L-es (demokrata liber�lis p�rt) Emil Boc kabinetj�t a magyarokat k�pvisel� RMDSZ �s a PNL (nemzeti liber�lisok) k�z�s bizalmatlans�gi ind�tv�nnyal buktatt�k meg. Az RMDSZ �s a PNL ehhez �nmag�ban m�g kev�s lett volna, de t�mogatt�k �ket a korm�nyb�l okt�ber elej�n kil�pett szoci�ldemokrat�k is, �gy bontakozott ki a politikai kr�zis.

Az�ta a bizonytalans�g csak n�tt, hiszen a Boc-korm�ny �gyvezet�k�nt hivatal�ban maradt. �m ek�zben a PD-L-hez k�zel �ll�, elvileg "p�rtok f�l�ttinek" min�s�l� �llamf� felk�rte a Rom�n Nemzeti Bank egyik tan�csad�j�t, Lucian Croitorut, hogy alak�tson korm�nyt. A Boc-kabinetet megbuktat�k ezzel szemben egy harmadik jel�ltet t�mogatn�nak, a nagyszebeni (sz�sz sz�rmaz�s�) polg�rmestert, Klaus Johannist jel�ln�k minisztereln�knek.

Basescu is �gyesen keveri a k�rty�kat

A kavarod�s teh�t �ri�si, �s alighanem egy h�napig is tarthat majd, hiszen az �j �llamf� megv�laszt�s�ig blokkolni tudja Traian Basescu jelenlegi k�zt�rsas�gi eln�k egy parlamenti t�bbs�ggel rendelkez� korm�ny megalakul�s�t. Az eln�k helyzet�t tov�bb er�s�ti, hogy ha a v�laszt�sokig nem siker�l a Parlamentnek �j korm�nyf�t v�lasztania, akkor Basescu december 7-�n feloszlathatja a t�rv�nyhoz�st.

S�t a k�nyes szitu�ci�t Basescu azzal is bonyol�thatja, hogy al��rja azt a rendeletet, amellyel egykamar�s parlament l�trehoz�s�r�l sz�l� n�pszavaz�st �rhatn�nak ki. Mindez azt jelenti, hogy a gazdas�gi v�ls�g kell�s k�zep�n Rom�ni�ban eln�kv�laszt�sra, korm�nyv�ls�gra �s az eg�sz alkotm�nyos berendezked�s m�dos�t�s�ra �sszpontos�tanak.

Basescu egy interj�ban elismerte a helyzet neh�zs�geit, hiszen megeml�tette, hogy val�j�ban Mugur Isarescu nemzeti banki korm�nyz� lenne a legalkalmasabb minisztereln�knek, de most neki nagyon fontos feladatai vannak a v�ls�gkezel�sben. (Isarescu kor�bban volt m�r minisztereln�k, 2000-ben p�ld�ul � fogadta Orb�n Viktor akkori magyar korm�nyf�t Bukarestben.)

A r�gi�ra is negat�van hat a rom�n v�ls�g

A Boc-kabinet buk�s�ban kulcsszerepe volt az RMDSZ-nek, a rom�niai magyarok politikai k�pviselet�nek is, �m a magyarorsz�gi magyarokra is van hat�sa a mostani rom�n belpolitikai fejlem�nyeknek, hiszen az eg�sz r�gi� meg�t�l�s�t befoly�solja negat�van Rom�nia bizonytalankod�sa.

A rom�n korm�nyv�ls�g miatt d�lkeleti szomsz�dunk a vil�g tizedik legkock�zatosabb �llam�v� v�lt a londoni CMA c�g adatai szerint. A CMA az �gynevezett CDS-piacot vizsg�lja, ahol az orsz�gok esetleges fizet�sk�ptelens�g�nek es�ly�t �razz�k be a szerepl�k.

Rom�nia cs�t�rt�ki d�lut�ni adatok szerint 226,52-es mutat�val rendelkezett, m�g a listavezet� Ukrajna 1238,47 ponttal. Rom�nia meg�t�l�se p�ntekre romlott, ekkor m�r 229,46 volt a mutat�, de az�rt m�g mindig sokkal kedvez�bb, mint Ukrajn��, amely p�nteken majdnem hetven ponttal 1169,44-re javult.

T�rs�g�nk orsz�gai k�z�l Lettorsz�g (576,65 ponttal) a negyedik, Litv�nia a hatodik (319,05 ponttal) a negat�v ranglist�n, Ukrajn�val �s Rom�ni�val egyetemben ezek az orsz�gok destabiliz�lj�k teh�t a legjobban mostan�ban a k�z�p-kelet-eur�pai r�gi� meg�t�l�s�t.

A forintnak sem tesz j�t a lej bizonytalankod�sa

Mindez nemcsak a CDS-piacon �rezteti a hat�s�t, hanem nyom�s alatt tartja a r�gi� valut�it is. A rom�n deviza p�ld�ul kifejezetten rossz napokat �l �t, a lej folyamatosan k�zel�t a 4,3 lej/eur�s l�lektani hat�rhoz - mint m�r eml�tett�k -, amelyet a nemzeti bank pr�b�l v�deni.

Az [origo]-nak kor�bban nyilatkoz� devizakeresked�k ennek kapcs�n hangs�lyozz�k: am�g az eg�sz r�gi� meg�t�l�se nem javul egys�gesen, addig a k�lf�ldi nagybefektet�k - akik egys�gesen kezelik a kelet-k�z�p-eur�pai �llamokat -, nem fognak nagyobb inveszt�ci�kat v�grehajtani, �gy a forint sem tud kit�rni a mostani 260-280 forint/eur�s s�vb�l.

A nemcsak a devizapiaci spekul�nsok, illetve az �llamad�ss�gok be�raz�s�val foglalkoz� CDS-keresked�k, hanem a nemzetk�zi hitelmin�s�t�k sem igen b�znak Rom�ni�ban: az S&P �s a Fitch m�r kor�bban a b�vli kateg�ri�ba sorolta be Bukarestet, egyed�l a Moody's tartja m�g befektet�si kateg�ri�ban az orsz�got.

Fontos lenne az IMF hitel �jabb r�szlete

Rom�ni�nak az�rt is �ssze kellene szednie mag�t, mert a korm�nyv�ls�g rendk�v�l k�nyes id�pontban t�rt�nt: egyr�szt a k�lts�gvet�s j�v�hagy�sra v�r, m�sr�szt �ppen most, a politikai kr�zis miatt mondta le a Nemzetk�zi Valutaalap, az IMF, hogy k�ld�tts�get menesszen Bukarestbe.

Az IMF nem �nc�l� t�rgyalgat�sokra k�sz�lt, hanem az�rt menn�nek Bukarestbe, mert fel�lvizsg�lj�k a rom�n gazdas�g helyzet�t, �s meg�t�lj�k, �rdemes-e foly�s�tani Rom�ni�nak az IMF-hitelek tov�bbi r�szleteit. (A Valutaalap �sszesen 20 milli�rd eur�s k�lcs�nkeretet szervezett az orsz�gnak, ebbe a hitelkeretbe belesz�m�t az EU �ltal adott p�nz is.)

Az IMF-hitel l�tfontoss�g� szomsz�dunknak, hiszen a k�lts�gvet�si hi�nyt els�sorban a Valutaalap forr�saib�l finansz�rozz�k. Id�n 1,5 milli�rd esed�kes az IMF-t�l, egymilli�rd eur� pedig az EU-t�l. Rom�nia �ppen az�rt szorul az IMF seg�ts�g�re, mert bizalmatlanok ir�nta a szabad piaci szerepl�k, amit a CDS-piaci r�t�k is mutatnak.�

Basescu �llamf� nem v�letlen�l figyelmeztetett arra: ha nem kapj�k meg a p�nzt az IMF-t�l, vesz�lybe ker�lhetnek a nyugd�jak �s a k�zalkalmazottak fizet�se is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK