A politika miatt nem megy Rom�ni�ba az IMF

2009.10.19. 17:47

A Vil�gbank k�ld�tts�ge nem utazik Rom�ni�ba a h�ten a tervekkel ellent�tben - jelentette be a washingtoni sz�khely� int�zet h�tf�n. A Vil�gbank jelezte: csak az ut�n l�tja �rtelm�t az �tnak, ha fel�ll az �j korm�ny.

A m�lt h�ten jelentett�k be, hogy a belpolitikai v�ls�g miatt a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) elhalasztotta a rom�n gazdas�gi helyzet, �s a Rom�nia �ltal az IMF-fel szemben v�llalt k�telezetts�gek �ttekint�s�re ir�nyul�, soron k�vetkez� bukaresti l�togat�s�t. Az IMF k�ld�tts�ge eredetileg okt�ber v�g�n �rkezett volna Bukarestbe, ahol november elej�ig t�rgyalt volna. Az IMF-nek a k�vetkez�, 1,5 milli�rd eur� �rt�k� hitelr�szlet�t Rom�nia a tervek szerint decemberben kapta volna meg. Ez az id�pont azonban bizonytalann� v�lt, miut�n egyel�re ismeretlen id�pontra halasztott�k az IMF-k�ld�tts�g bukaresti t�rgyal�sait.

A Fitch Ratings nemzetk�zi hitelmin�s�t� egyik szak�rt�je p�nteken arra figyelmeztetett, hogy romolhat Rom�nia hitelmin�s�t�se, ha elhalasztj�k a Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) k�vetkez���hitelr�szlet�nek foly�s�t�s�t a balk�ni orsz�gnak. A Fitchn�l Rom�nia hossz� futam� szuver�n devizaad�s-oszt�lyzata befektet�si szint alatti, "BB plusz" szint�, negat�v kil�t�ssal ell�tva.

A rom�n �llamad�ss�g nyolc h�nap alatt 26 sz�zal�kkal n�tt augusztus v�g�ig. A rom�n p�nz�gyminiszt�rium adatai szerint augusztus v�g�n 138,2 milli�rd lejre (32,9 milli�rd eur�ra) r�gott az �llamad�ss�g, b�r augusztusban 600 milli� lejjel cs�kkent A rom�n brutt� nemzeti �sszterm�k (GDP) 27,7 sz�zal�k�t tette ki, ami hat sz�zal�k ponttal�� t�bb, mint tavaly �v v�g�n.

A rom�n �llam 2009-ben a helyi bankokt�l �s a nemzetk�zi p�nz�gyi int�zetekt�l egyar�nt jelent�s hiteleket vett fel, hogy ellens�lyozza a k�zponti k�lts�gvet�s bev�telkies�seit. A Ziarul Financiar c�m� gazdas�gi-p�nz�gyi napilap szerint Rom�nia elm�letileg ak�r megk�tszerezheti �llamad�ss�g�t, hiszen az EU a GDP-hez viszony�tva 60 sz�zal�kban �llap�totta meg az enged�lyezett �llamad�ss�g fels� hat�r�t. Az �js�g szerint azonban Rom�nia sz�m�ra els�sorban az �llamad�ss�g��gyors �tem� n�veked�se jelent probl�m�t, valamint az, hogy a felvett hiteleket szinte teljes eg�sz�ben a fizet�sek �s nyugd�jak kifizet�s�re k�ltik, a beruh�z�sok pedig tov�bbra is viszonylag alacsony szinten maradnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK