N�gy �ve nem l�tott m�lys�gben a kamat

2009.10.19. 14:07

A v�rakoz�soknak megfelel�en, 50 b�zisponttal 7 sz�zal�kra cs�kkentette a magyar kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monet�ris Tan�csa. A forint er�s�d�ssel reag�lt a l�p�sre. Ha hinni lehet�az elemz�i j�slatoknak, akkor egy �ven bel�l ak�r 6 sz�zal�k al� ker�lhet a kamat, amire a rendszerv�lt�s �ta nem volt p�lda.

Nem okoztak meglepet�st a magyar jegybank�rok h�tf�n,�50 sz�zal�kot faragtak az alapkamatb�l, �gy�az holnapt�l 7 sz�zal�k lesz. A Reuters h�r�gyn�ks�g p�nteken k�zz�tett felm�r�se szerint a 31 elemz�b�l 2 nem adott becsl�st a mai kamatd�nt�sre, egy szak�rt� tart�st, egy m�sik pedig 25 b�zispontos cs�kkent�st v�rt, a t�bbiek, vagyis az elemz�i kar t�lnyom� r�sze erre a d�nt�sre sz�m�tott. A forint �rfolyama er�s�d�ssel reag�lt a l�p�sre, a d�nt�s el�tti 266,50 forint k�r�li eur�kurzusr�l 265,55 k�r� gyeng�lt a k�z�s valuta jegyz�se.

A tan�cs �l�s�n csak kis t�bbs�g d�nt�tt az 50 b�zispontos kamatcs�kkent�sr�l, volt javaslat 75, s�t 100 b�zispontosra is. Ez azt is jelentheti, hogy "massz�v" kamatcs�kkent�s j�het m�g - mondt�k az MTI-nek elemz�k.

A tan�cs �rt�kel�se szerint a magyar gazdas�g 2010 k�zep�n �llhat ism�t n�veked�si p�ly�ra. Az infl�ci� az ad�emel�sek miatt ugyan �tmenetileg meghaladja a k�z�pt�v� infl�ci�s c�lt, de 2010 m�sodik fel�ben m�r sz�mottev�en elmaradhat att�l. Az elm�lt h�napokban a nemzetk�zi p�nz�gyi piaci k�rnyezet a kedvez�bb vil�ggazdas�gi kil�t�sokkal �sszhangban fokozatosan javult, a folyamat tart�ss�ga azonban tov�bbra is k�rd�ses.

Az elm�lt negyed�v fogyaszt�i�r-adatai rendre elmaradtak az MNB v�rakoz�s�t�l. Az indirektad�-emel�sek ellen�re is visszafogott infl�ci� els�sorban a kereslet-visszaes�s fegyelmez� erej�nek k�sz�nhet�. A monet�ris tan�cs meg�t�l�se szerint megn�vekedett annak a kock�zata, hogy az infl�ci� k�z�pt�von jelent�sen elmarad a 3 sz�zal�kos infl�ci�s c�lt�l.

N� a kock�zatv�llal�si hajland�s�g

A munkaer�-piaci adatok azt mutatj�k, hogy a v�llalatok a b�rn�veked�si �tem m�rs�kl�s�vel �s jelent�s l�tsz�mle�p�t�ssel alkalmazkodnak a gyenge k�ls� �s bels� kereslethez. A v�llalati szektor versenyk�pess�g�nek meg�rz�se szempontj�b�l kulcsfontoss�g� a visszafogott b�rez�s.�A magyar gazdas�g k�ls� forr�sokra val� r�utalts�ga �rdemben csak akkor cs�kkenhet, ha a k�ls� egyens�ly tart�san javul. Az orsz�g sebezhet�s�g�nek fokozatos m�rs�kl�se �rdek�ben tov�bbra is fegyelmezett k�lts�gvet�si politika sz�ks�ges.

Az idei k�lts�gvet�si hi�nyc�l teljes�l�s�t r�szben olyan int�zked�sek biztos�tj�k, amelyek hosszabb t�v� fenntarthat�s�ga bizonytalan. Ez m�r a 2010-es k�lts�gvet�s teljes�t�se szempontj�b�l is kock�zatot jelent, �s vesz�lyezteti a tov�bbi k�lts�gvet�si konszolid�ci� folyamat�t.

A glob�lis kock�zatv�llal�si hajland�s�g az elm�lt h�napokban folyamatosan �s jelent�sen emelkedett, ami a hazai p�nz�gyi eszk�z�kt�l elv�rt hozamok cs�kken�s�hez vezetett. A magyar gazdas�g azonban tov�bbra is s�r�l�keny, ami a monet�ris politika vitel�ben fokozott k�r�ltekint�st indokol.

�Az id�n el�sz�r�j�nius v�g�n ny�lt a kamatszinthez a monet�ris tan�cs, j�lius v�g�n a v�rt 50 b�zispont helyett 1 sz�zal�kponttal cs�kkentette a janu�rban 9,5 sz�zal�kra m�dos�tott kamatot. Az�ta augusztusban, szeptemberben �s most is rendre 50 b�zispontot v�gtak a jegybank�rok. A�tan�cs szerint tov�bbi kamatcs�kkent�sre akkor ker�lhet sor, ha az nem vesz�lyezteti az infl�ci�s kil�t�sokat, �s az orsz�g kock�zati meg�t�l�se tov�bbra is lehet�v� teszi.�

Mivel megn�vekedett annak val�sz�n�s�ge, hogy az infl�ci� k�z�pt�von jelent�sen elmarad a 3 sz�zal�kos infl�ci�s c�lt�l, a monet�ris tan�cs �gy l�tja, hogy infl�ci�s szempontb�l nemcsak lehets�ges de sz�ks�ges is kamatcs�kkent�s - mondta Simor Andr�s a Magyar Nemzeti Bank eln�ke�a kamatd�nt�s ut�n.�A jegybankeln�k hozz�tette: "a monet�ris tan�csnak nem c�lja a 3 sz�zal�kos c�l alull�v�se, mint ahogy fel�ll�v�se sem".

Nem sokszor volt ezen a szinten

Hasonl�an alacsony kamatszintre 1990 okt�bere �ta mind�ssze egyszer volt p�lda, az Magyar Nemzeti Bank�2005 j�nius�ban�7,25 sz�zal�kos kamatszintet cs�kkentette 7 sz�zal�kra. Az enn�l alacsonyabb�r�ta�sem�fordult el� sokszor�a kor�bbi �vekben: el�sz�r 2003 janu�rj�ban�esett 6,5 sz�zal�kra a kamaszint, ami �t h�napig tartott ki, majd 2005 j�nius�t�l 2006 augusztus�ig�volt a 6-7 sz�zal�k k�z�tti tartom�nyban.

Hat sz�zal�kn�l alacsonyabb kamat eddig nem volt,��m a legfrissebb el�rejelz�sek alapj�n a k�vetkez� egy �vben�nem kiz�rt, hogy �t�ssel kezd�dj�n a magyar kamat. A Reuters �ltal megk�rdezett elemz�k el�rejelz�s�nek �tlaga alapj�n 6,5 sz�zal�kos kamatszint lesz az �v v�g�n, a progn�zisok 6 �s 7 sz�zal�k k�z�tt sz�r�dtak. A j�v� �v v�g�n azonban sokkal bar�ts�gosabb lehet a kamat a jelenlegi el�rejelz�sek szerint, 22 elemz� j�slata szerint 6 sz�zal�k al� ker�lhet a r�ta, s�t, a�szak�rt�k k�z�tt volt olyan, aki a 4,5 sz�zal�kos r�t�t sem tartja elk�pzelhetetlennek 2010 december�ben.�

Egyre k�zelebb ker�lnek a versenyk�pes forinthitelek

A�k�tv�nypiaci hozamszintek szerint is�a k�vetkez� egy �vben 6-6,5 sz�zal�kos lesz a magyar kamatszint. Enn�l persze ak�r alacsonyabb, de magasabb is lehet, ut�bbi f�leg akkor, ha pesszimizmus lesz �rr� a piacokon �s a felt�rekv� piacokt�l elfordulnak a befektet�k, ez pedig�nyom�st gyakorolhat a�kamatszintre��s a forintra.�A�6 sz�zal�kos vagy ann�l is alacsonyabb kamatszintnek az is felt�tele, hogy�az �llam tov�bbra is takar�kos marad, azaz fennmarad a k�lts�gvet�si szigor.�

A fokozatosan cs�kken� kamatszint miatt a forinthitelek versenyk�pesebb� v�lhatnak. Barcza Gy�rgy, a K&H Bank elemz�si igazgat�ja az [origo] k�rd�s�re a minap �gy fogalmazott,�amennyiben 6 sz�zal�kra cs�kken az alapkamat,�a forinthitelek versenyk�pess� v�lhatnak a devizahitelekkel szemben.�B�r az eur�z�na alapkamata 0,5 sz�zal�kon �ll,�az eur�forr�sok magyarorsz�gi beszerz�si k�lts�ge m�gis nagyj�b�l 6 sz�zal�k lehet: a k�l�nbs�g egyr�szt a magyar orsz�gkock�zatb�l, m�sr�szt pedig a deviz�k �tv�lt�s�nak k�lts�geib�l ad�dik.

A Budapest Bank szerint�v�ltozatlan felt�telek mellett�a�h�tf�n 7,27 sz�zal�kon �ll� h�rom h�napos�bankk�zi kamatnak 4-6 sz�zal�kra kellene cs�kkennie, hogy�a forinthitelek��rban�felvegy�k a versenyt az eur�alap��hitelekkel.�Hasonl� kamatszintet eml�tett az OTP Bank �s az Allianz Bank is. J�v�re egy�bk�nt m�g az alapkamat cs�kkent�se eset�n sem indul meg a devizahitelek forinthitelre t�rt�n� �tv�lt�sa az alacsony hitelkereslet miatt, de 2011-ben m�r lehet ezzel sz�molni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK