Négy éve nem látott mélységben a kamat

A várakozásoknak megfelelően, 50 bázisponttal 7 százalékra csökkentette a magyar kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A forint erősödéssel reagált a lépésre. Ha hinni lehet az elemzői jóslatoknak, akkor egy éven belül akár 6 százalék alá kerülhet a kamat, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

Nem okoztak meglepetést a magyar jegybankárok hétfőn, 50 százalékot faragtak az alapkamatból, így az holnaptól 7 százalék lesz. A Reuters hírügynökség pénteken közzétett felmérése szerint a 31 elemzőből 2 nem adott becslést a mai kamatdöntésre, egy szakértő tartást, egy másik pedig 25 bázispontos csökkentést várt, a többiek, vagyis az elemzői kar túlnyomó része erre a döntésre számított. A forint árfolyama erősödéssel reagált a lépésre, a döntés előtti 266,50 forint körüli eurókurzusról 265,55 köré gyengült a közös valuta jegyzése.

A tanács ülésén csak kis többség döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, volt javaslat 75, sőt 100 bázispontosra is. Ez azt is jelentheti, hogy "masszív" kamatcsökkentés jöhet még - mondták az MTI-nek elemzők.

A tanács értékelése szerint a magyar gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi piaci környezet a kedvezőbb világgazdasági kilátásokkal összhangban fokozatosan javult, a folyamat tartóssága azonban továbbra is kérdéses.

Az elmúlt negyedév fogyasztóiár-adatai rendre elmaradtak az MNB várakozásától. Az indirektadó-emelések ellenére is visszafogott infláció elsősorban a kereslet-visszaesés fegyelmező erejének köszönhető. A monetáris tanács megítélése szerint megnövekedett annak a kockázata, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos inflációs céltól.

Nő a kockázatvállalási hajlandóság

A munkaerő-piaci adatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és jelentős létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge külső és belső kereslethez. A vállalati szektor versenyképességének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a visszafogott bérezés. A magyar gazdaság külső forrásokra való ráutaltsága érdemben csak akkor csökkenhet, ha a külső egyensúly tartósan javul. Az ország sebezhetőségének fokozatos mérséklése érdekében továbbra is fegyelmezett költségvetési politika szükséges.

Az idei költségvetési hiánycél teljesülését részben olyan intézkedések biztosítják, amelyek hosszabb távú fenntarthatósága bizonytalan. Ez már a 2010-es költségvetés teljesítése szempontjából is kockázatot jelent, és veszélyezteti a további költségvetési konszolidáció folyamatát.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban folyamatosan és jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. A magyar gazdaság azonban továbbra is sérülékeny, ami a monetáris politika vitelében fokozott körültekintést indokol.

Az idén először június végén nyúlt a kamatszinthez a monetáris tanács, július végén a várt 50 bázispont helyett 1 százalékponttal csökkentette a januárban 9,5 százalékra módosított kamatot. Azóta augusztusban, szeptemberben és most is rendre 50 bázispontot vágtak a jegybankárok. A tanács szerint további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és az ország kockázati megítélése továbbra is lehetővé teszi.

Mivel megnövekedett annak valószínüsége, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, a monetáris tanács úgy látja, hogy inflációs szempontból nemcsak lehetséges de szükséges is kamatcsökkentés - mondta Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntés után. A jegybankelnök hozzátette: "a monetáris tanácsnak nem célja a 3 százalékos cél alullövése, mint ahogy felüllövése sem".

Nem sokszor volt ezen a szinten

Hasonlóan alacsony kamatszintre 1990 októbere óta mindössze egyszer volt példa, az Magyar Nemzeti Bank 2005 júniusában 7,25 százalékos kamatszintet csökkentette 7 százalékra. Az ennél alacsonyabb ráta sem fordult elő sokszor a korábbi években: először 2003 januárjában esett 6,5 százalékra a kamaszint, ami öt hónapig tartott ki, majd 2005 júniusától 2006 augusztusáig volt a 6-7 százalék közötti tartományban.

Hat százaléknál alacsonyabb kamat eddig nem volt, ám a legfrissebb előrejelzések alapján a következő egy évben nem kizárt, hogy ötössel kezdődjön a magyar kamat. A Reuters által megkérdezett elemzők előrejelzésének átlaga alapján 6,5 százalékos kamatszint lesz az év végén, a prognózisok 6 és 7 százalék között szóródtak. A jövő év végén azonban sokkal barátságosabb lehet a kamat a jelenlegi előrejelzések szerint, 22 elemző jóslata szerint 6 százalék alá kerülhet a ráta, sőt, a szakértők között volt olyan, aki a 4,5 százalékos rátát sem tartja elképzelhetetlennek 2010 decemberében.

Egyre közelebb kerülnek a versenyképes forinthitelek

A kötvénypiaci hozamszintek szerint is a következő egy évben 6-6,5 százalékos lesz a magyar kamatszint. Ennél persze akár alacsonyabb, de magasabb is lehet, utóbbi főleg akkor, ha pesszimizmus lesz úrrá a piacokon és a feltörekvő piacoktól elfordulnak a befektetők, ez pedig nyomást gyakorolhat a kamatszintre és a forintra. A 6 százalékos vagy annál is alacsonyabb kamatszintnek az is feltétele, hogy az állam továbbra is takarékos marad, azaz fennmarad a költségvetési szigor.

A fokozatosan csökkenő kamatszint miatt a forinthitelek versenyképesebbé válhatnak. Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója az [origo] kérdésére a minap úgy fogalmazott, amennyiben 6 százalékra csökken az alapkamat, a forinthitelek versenyképessé válhatnak a devizahitelekkel szemben. Bár az eurózóna alapkamata 0,5 százalékon áll, az euróforrások magyarországi beszerzési költsége mégis nagyjából 6 százalék lehet: a különbség egyrészt a magyar országkockázatból, másrészt pedig a devizák átváltásának költségeiből adódik.

A Budapest Bank szerint változatlan feltételek mellett a hétfőn 7,27 százalékon álló három hónapos bankközi kamatnak 4-6 százalékra kellene csökkennie, hogy a forinthitelek árban felvegyék a versenyt az euróalapú hitelekkel. Hasonló kamatszintet említett az OTP Bank és az Allianz Bank is. Jövőre egyébként még az alapkamat csökkentése esetén sem indul meg a devizahitelek forinthitelre történő átváltása az alacsony hitelkereslet miatt, de 2011-ben már lehet ezzel számolni.