Tejalap k�sz�l az EU-ban

2009.10.19. 15:31

A j�v� �vi agr�rk�lts�gvet�s terh�re 280 milli� eur�s tejalap l�trehoz�s�t javasolja az Eur�pai Bizotts�g az uni�s tagorsz�gok nagy r�sze �s az Eur�pai Parlament nyom�s�ra - jelentette be h�tf�n a test�let. A v�ls�gban l�v� uni�s tej�gazat r�vid �s hossz� t�v� j�v�j�r�l h�napok �ta folyik a gondolkod�s az uni�s szerveken bel�l a gazd�k tiltakoz� akci�i k�zepette.

A bizotts�g agr�rfelel�se, Mariann Fischer Boel mindeddig elz�rk�zott a b�dzs� �s a t�mogat�sok komolyabb n�vel�se el�l, ez�rt h�tf�n d�lel�tt, a tagorsz�gok mez�gazdas�gi minisztereinek luxemburgi tal�lkoz�ja el�tt elhangzott bejelent�se bizonyos fordulatot jelent a test�let �ll�spontj�ban. A termel�k ugyanakkor - akik ez�ttal is ezres l�tsz�m� t�megben t�ntettek Luxembourgban - k�zlem�nyt adtak ki, amelyben azt s�rgett�k, hogy szubvenci�k helyett Br�sszel a termel�s �s a szab�lyoz�s rugalmass� t�tel�vel hozzon l�tre hossz� t�v� garanci�kat az �gazatban.

A 21 tagorsz�g minisztere m�lt h�ten B�csben folytatott megbesz�l�s�n h�romsz�zmilli� eur� t�bbletforr�s elk�l�n�t�s�t javasolta a k�z�ss�gi tejpiac t�mogat�s�ra. A tan�cskoz�son r�vid t�von bevezetend� int�zked�seket fogalmaztak meg az uni�s tejpiac m�k�d�si rendelleness�geinek kik�sz�b�l�s�re, hossz� t�von pedig az elt�r�lend� kv�tarendszer helyett egy m�sik piacszab�lyoz�si rendszer kialak�t�s�t szorgalmazt�k.

Szerepel a 300 milli� eur�s tejalap az Eur�pai Parlament j�v� �vi EU-k�lts�gvet�si terv�ben is, amely mindazon�ltal m�g egyeztet�s alatt �ll az uni�s miniszterekkel. Az EP jelent�stev�je, Surj�n L�szl� (KDNP) m�r kor�ban bejelentette, hogy az EP-ben egyel�re bizotts�gi szinten elfogadott b�dzs�tervezet szerint az eml�tett �sszeggel egy�tt j�v�re �sszesen k�zel 750 milli� eur�ra emelkedhetne az a forr�smennyis�g, amellyel az Eur�pai Uni� k�lts�gvet�se a tej�gazat probl�m�it kezeln�.

A gazd�k �s n�h�ny tagorsz�g eleinte a kv�t�k fokozatos felsz�mol�s�t kimond� d�nt�s visszavon�s�t k�vetelte, de a br�sszeli bizotts�g �s a nett� befizet� tagorsz�gok t�bbs�ge ett�l mereven elz�rk�zott. �gy a tejkv�t�k v�rhat�an a tervek szerint, 2015-re elt�nnek az uni�s szab�lyok k�z�l.

Gr�f: tov�bbra sem siker�lt megoldani a tejtermel�k probl�m�it

Az eur�pai uni�s tagorsz�gok mez�gazdas�gi minisztereinek h�tf�i luxembourgi tal�lkoz�j�n nem siker�lt megoldani a tej�gazat probl�m�it, illetve a miniszterek nem tudt�k kell�k�ppen k�pviselni a termel�k �rdekeit sem - �rt�kelte Gr�f J�zsef f�ldm�vel�s�gyi �s vid�kfejleszt�si miniszter a gazdat�ntet�s k�zepette tartott �l�sen elfogadott d�nt�seket az �rtekezletet k�vet�en.

Meger�s�tette, hogy m�s hat�rozatok mellett megsz�letett a d�nt�s az �gazat piaci zavarainak f�kez�s�re szolg�l�, 280 milli� eur�s tejalap fel�ll�t�s�r�l. Hozz�tette, hogy gyorssz�mtanuk szerint Magyarorsz�g sz�m�ra ez k�r�lbel�l 3 milli� eur�t jelent, ami nem elegend� a neh�z helyzet megold�s�ra. Lesz�gezte azonban, hogy Magyarorsz�g nemzeti eszk�z�ket is komolyan ig�nybe vesz, �s azokkal, valamint a most meghozott uni�s int�zked�sekkel megpr�b�lja elfogadhat� m�don kezelni a probl�m�t.

Egyetlen �gazatban sem alakult ki olyan m�ly v�ls�g, mint a tejszektorban, hogy nyolc h�napon kereszt�l egyetlen termel�nek sem siker�lt az �nk�lts�ge f�l�tti �rat megkapni a tej��rt - mutatott r� Gr�f J�zsef. "A gazd�lkod�k tartal�kai a vesztes�g miatt fogy�ban vannak, hiteleiket felmondj�k, Eur�p�ban sokfel� folyik a tejel��llom�ny ritk�t�sa" - tette hozz�.

A mostani �l�sen d�nt�ttek arr�l is, hogy b�v�tik az orsz�gon bel�li tejkv�ta-v�s�rl�s lehet�s�g�t, �s megv�ltoztatj�k a befizet�si illet�kek felhaszn�l�s�t. Hozz�tette: mivel Magyarorsz�g nem mer�ti ki a teljes kv�t�t, sz�m�ra ez nem sz�mottev� megold�s. Ugyancsak friss hat�rozattal a tej�gazatot is bevett�k azon �gazatok sor�ba, amelyekn�l nagy piaci zavarok eset�n az Eur�pai Bizotts�g soron k�v�li piacjav�t� int�zked�seket hozhat.

Kiemelte azt is, hogy megkezdte munk�j�t az a magas szint� munkacsoport, amelynek f� feladata, hogy a 2015-�s tejkv�ta-kivezet�st el�k�sz�tse, mivel m�r most, a kis kv�taemel�sn�l is l�tszott, hogy s�lyos piaci zavarok jelentkezhetnek.

Gr�f J�zsef elmondta: hozz�sz�l�s�ban azt hangs�lyozta, hogy ezek az int�zked�sek messze nem el�gs�gesek az �gazat probl�m�inak megold�s�ra. Hozz�f�zte, hogy ha a 8 h�nappal ezel�tt tett magyar javaslatok b�rmelyik�t (kv�taalap� t�mogat�sok 50 sz�zal�kos megemel�se, exportt�mogat�s megn�vel�se, intervenci�s �rak emel�se) bevezetik, "m�r nem ugyanott tartan�nk".

Az MTI k�rd�s�re Gr�f J�zsef elmondta: a mostani hozz�sz�l�sok alapj�n �gy �t�lte meg, hogy az eddig el�gedetlen 21 uni�s tagorsz�g k�z�l m�r csak Magyarorsz�g �s Belgium min�s�tette egy�rtelm�en el�gtelennek az eml�tett int�zked�seket, a t�bbiek "�gy t�nik, kicsit fell�legeztek".

KAPCSOLÓDÓ CIKK