Sarokba szorítják a budapesti autós családokat

Egy háztartás csak egy autóra kaphatna ingyenes éves parkolási matricát a Fővárosi Közgyűlés egyik elfogadott rendelete szerint, a második gépkocsira kedvezmény járhat, a harmadikért már teljes díjat kellene fizetni. A kerületek még nem döntöttek a részletekről, egyelőre azt is problematikus megállapítani, hogy hányan laknak egy lakásban és kinek jár az ingyenes matrica.

"Nem tudjuk megoldani a mindennapokat két autó nélkül. A feleségem és én a város két oldalán dolgozunk, a gyerekek pedig az iskola és az óvoda mellett különórákra járnak. Mivel nincs más lehetőségünk, így fizetni fogunk" - jegyezte meg lemondóan egy, a főváros I. kerületében élő férfi. Dilemmájával nincs egyedül, rajta kívül még több ezer budapestit állít nehéz helyzet elé az a rendelet, amely szerint jövő januártól a fővárosban megszűnik a helyi lakosok teljesen ingyenes parkolását lehetővé tevő szabályozás.

A Fővárosi Önkormányzatban április végén 65 igen 1 nem arányban szavazták meg az új parkolási rendeletet, amely azon felül, hogy a parkolási díjakat a mindenkori BKV-vonaljegy árához igazította, maximalizálta a kiadható, ingyenes lakossági parkolási engedélyek számát is. Az új szabályok szerint lakásonként legfeljebb két "lakossági várakozási hozzájárulást" adhatnak ki a kerületek 2010. január 1-től, és ezek közül csak egy lehet teljesen ingyenes, a másik után pedig 10-30-50 százalékos kedvezmény járhat, attól függően, hogy milyen az autó besorolása környezetvédelmi szempontból. A harmadik autó parkolásáért mindenképp a teljes díjat ki kell majd fizetni.

Az [origo] megkereste a Főpolgármesteri Hivatalt, ahol ugyan általános jellegű tájékoztatást adtak, de a rendelet céljával kapcsolatos konkrét kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A fővárosi döntés szerint az éves várakozási díj, az adott területen fizetendő egyórás várakozási díj kétszázötvenszerese - Dél-Budán ez nagyjából évi 35 ezer forint, a budai Vár környékén azonban csaknem 150 ezer forint. Igaz, a bevételeket megkapó kerületi önkormányzat ezt a díjat saját rendeletében differenciáltan is megállapíthatja és kedvezményeket határozhat meg, ettől függetlenül azonban még sok nyitott kérdés marad.

A legtöbben kivédenék a fizetést

"Három lehetséges megoldás van a környékünkön: vagy szabálytalan helyen parkolom le az egyik kocsit, ahol nem szedhet pótdíjat a parkolási cég, vagy letesszük az egyik kocsit egy ingyenes helyre, vagy pedig fizetünk" - mondta el az [origo]-nak egy a III. kerületben, élettársával együtt lakó olvasónk, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy az első lehetőséget választja majd. Szerinte ugyanis a közterületesek nem olyan szigorúak, a szabálytalanokat nem büntetik, csak figyelmeztetik. A kérdéses területen csak parkrongálásért lehet büntetni, a parkolótársaság nem kezdhet semmit az autóval.

Az autósarc bevezetése nem csak attól függően érinti a lakosokat, hogy hol laknak, hanem attól függően is, hogyan tudják megszervezni az életüket egyetlen autóval. Egy, a Villányi út elején lakó fiatal pár esete viszonylag egyszerű. Mint az [origo]-nak elmondták, mindketten egy vállalatnál dolgoznak, együtt járnak majd munkába, és az egyik autót bent hagyják majd a cégnél. Így össze kell hangolni a munkaidőt, vagy az egyikük gyalog megy dolgozni - a fővárosi rendelet az ő esetükben tehát azt jelenti majd, hogy az egyik autójuk kiesik a mindennapi használatból.

Egy, az I. kerületben lakó nyugdíjas házaspár is azt mondta, náluk sem merült fel, hogy kifizetik a második kocsira a matricát, mivel komoly nehézséget okozna a több tízezer forintra rúgó összeget a két nyugdíjból kigazdálkodni. Az egyik kocsira kiváltják az engedélyt, a másikat pedig leviszik vidékre, és nem használják többet.

Forgalomtechnika és bevételnövelés

A kifejezetten nehézkes nyelvezettel megfogalmazott rendelet alkalmazását bonyolítják az olyan helyzetek, amikor egy lakásban több család él, vagy felnőtt és dolgozó gyerekek élnek együtt szüleikkel. Ilyenkor igencsak nehéz eldönteni, hogy kinek jár az ingyenes közterületi parkolóhely. Az Emberibb Parkolásért Mozgalom az ilyen aggályok miatt döntött úgy, hogy az Alkotmánybíróságnál megtámadja az új jogszabályt.

Kérdéses azonban, hogy a második autók megsarcolásával mennyire javítható a parkolási helyzet a fővárosban. Bács Márton, az egyik legnagyobb budapesti kerület, Újbuda alpolgármestere az [origo]-nak elmondta, hogy a kerületben 7000 ingyenes engedélyt adnak ki évente, ebből azonban csak 2-300 körüli a második autók száma, amiből az következik, hogy ezen gépkocsik parkolásának fizetőssé tétele jó eséllyel nem javítja majd érezhetően a valóban elég kaotikus budapesti parkolási helyzetet. Forgalomtechnikailag a P+R parkolók népszerűsítése és megépítése lenne indokolt a város külső területein - erről éppen kedden tartottak sajtótájékoztatót a Főpolgármesteri Hivatal és a fővárosi parkolási cég, a Parking Kft. illetékesei, de komoly előrehaladás ezen a téren egyelőre nincs.

Bács egyébként szükségesnek tartja a parkolás szabályozását, mert egy város élhetőségéhez hozzátartozik ez is. Egy római példát felidézve elmondta, hogy ha mindenütt ingyenes lenne a parkolás, akkor megbénulna Budapest közlekedése. A forgalomtechnikailag indokolt intézkedéseket azonban nem szabad összekeverni a bevételnövelő rendelkezésekkel - magyarázta az alpolgármester.

A kerületek elszabotálhatják

A Fővárosi Önkormányzat rendeletével ellentétes jogszabályt a városrészek nem alkothatnak. A kétszintű budapesti önkormányzati rendszerből adódóan, ugyanakkor a kerületeknek is rendeletet kell hozniuk a fővárosi parkolási szabályok helyi alkalmazásáról. Újbuda is megtette ezt, de ott egyelőre 2012 előtt nem lép hatályba a második autókat "büntető" fővárosi rendelkezés - magyarázta Bács Márton. Az alpolgármester indoklása szerint ugyanis jelenleg nincs meg az az adatbázis, amelynek segítségével megbízhatóan ellenőrizhetnék: kik és hányan élnek egy újbudai lakásban.

Az alpolgármester szerint most is zajlik a felmérés, hogy egy pontos adatbázis elérhető legyen, ez összefügg a 2011-es népszámlálás előkészületeivel is. Ha sikerül létrehozni a megbízható nyilvántartást, a kerület is bevezeti a fővárosi rendelkezést, addig viszont nem léptetik hatályba azt a passzust, amely a második autók parkolására vonatkozik.

A kerületek sem értenek egyet

Persze a kerületek véleménye nem volt egyöntetű a fővárosi rendelet megalkotásakor. Már az előkészítés idején több kerületi önkormányzat javasolta, hogy a lakossági hozzájárulások kiadását szigorítani kellene. Belváros-Lipótváros (V. kerület) lakásonként legfeljebb két hozzájárulást támogatott, míg Óbuda-Békásmegyer azt akarta, hogy akinek van garázsa, az ne kaphasson lakossági hozzájárulást.

A főváros célja deklaráltan az volt, hogy több nyugat-európai nagyvároshoz hasonlóan, minden lakossági hozzájárulásért díjat kelljen fizetni, ezzel is ösztönözve a közterületen kívüli gépjármű-elhelyezést. A jelenlegi helyzetben az is probléma, hogy a lakástulajdonosokat nem lehet a garázs megvételére kényszeríteni, a garázs ugyanis nem a lakás része.

A fővárosi vitaanyagból kiderül, hogy voltak olyan szervezetek, például a Levegő Munkacsoport vagy a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), amelyek további szigorítást szerettek volna elérni, de Erzsébetváros Önkormányzata (VII. kerület) például a korlátlan számú díjmentes lakossági hozzájárulás kiadását kérte.