Visszafel� is els�lhet a thm befagyaszt�sa

2009.11.20. 10:27

Szakmailag probl�m�s, az uzsor�soknak csin�l helyet, ellehetetlen�ti a heti t�rleszt�st, torz�tja a versenyt, kiszor�tja a legelesettebeket a kontroll�lt k�lcs�npiacr�l - �me n�h�ny azokb�l a kritik�kb�l, amelyek elhangzottak az ut�bbi hetekben a korm�ny thm-maximaliz�l�si terv�vel kapcsolatban. A parlamenti p�rtok t�mogatn�nak valamif�le korl�toz�st, de mindegyik m�sf�l�t, �gy egyel�re k�ts�ges, hogy �tmegy-e a javaslat.

"Semmis a p�nz�gyi int�zm�ny �ltal k�t�tt hitel- �s k�lcs�nszerz�d�s, ha az �ves, sz�zal�kban kifejezett teljes hiteld�jmutat� m�rt�ke meghaladja a szerz�d�sk�t�s id�pontj�ban �rv�nyes jegybanki alapkamat t�zszeres�t" - egy okt�berben beny�jtott t�rv�nytervezet szerint ezzel az adminisztrat�v m�dszerrel szor�tan� vissza a - Katona Tam�s p�nz�gyi �llamtitk�r szavai szerint - "tisztess�gtelen�l dr�g�nak v�lt" hiteleket a korm�ny.

A javaslatot az Orsz�ggy�l�s alkotm�ny�gyi �s gazdas�gi bizotts�ga egyar�nt alkalmasnak tal�lta a vit�ra, de egyel�re k�ts�ges, hogy lesz-e jogszab�ly a piaci folyamatokba beavatkoz� �tletb�l. Az val�sz�n�nek t�nik, hogy az eredeti elk�pzel�s nem val�sul meg, a gazdas�gi bizotts�g el�ad�jak�nt felsz�lal�, MSZP-s Keller L�szl� ugyanis m�r jelezte, hogy "val�sz�n�leg m�dos�tani kell majd a sz�vegben szerepl� thm-plafont", mert abba nem f�rhet bele minden p�nz�gyi term�k.

Parlamenti �sszhang az alapk�rd�sben

A javaslat logik�ja szerint a p�nz�gyi szolg�ltat�sokat ig�nybe vev� mag�nszem�lyeket meg kell v�deni a szolg�ltat�kt�l, ez ut�bbiak ugyanis - kihaszn�lva piaci helyzet�ket - indokolatlanul magas k�lts�geket terhelnek az �gyfelekre,��s ezzel a makrogazdas�gi kock�zatokat is fokozz�k. A f� k�rd�s term�szetesen az, hogy van-e sz�ks�g egy�ltal�n a kamatokat, illetve a t�bbi k�lts�get is figyelembe�vev� thm maximaliz�l�s�ra, indokolhat�-e az �llami beavatkoz�s �s�ha igen, akkor mik�pp, �s milyen term�kekre kell�a szab�lyoz�st kiterjeszteni.

A jelek szerint�a�politikai�p�rtok az alapk�rd�sben egyet�rtenek. A parlamenti k�zvet�t�s tan�s�ga szerint csek�ly �rdekl�d�s mellett megtartott��ltal�nos vit�n ugyan kritik�b�l sem volt hi�ny, de az kider�lt, hogy az ellenz�k sem idegenkedik egyfajta plafon bevezet�s�t�l. A Fidesz r�sz�r�l felsz�lal� Dancs� J�zsef kijelentette, hogy b�r vitathat� a plafon alapkamathoz k�t�se (hiszen, ha ez ut�bbi cs�kken, semmiss� v�lhat sz�mos szerz�d�s), de a thm- �s a kamatplafon egyar�nt alkalmas eszk�z lehet a korl�toz�sra.

Szakmailag probl�m�s r�szletek

Az �rd�g azonban a r�szletekben rejlik, a be�rkezett m�dos�t� ind�tv�nyok k�z�l ugyanis h�rom foglalkozik �rdemben a t�m�val (egy MSZP-s, egy SZDSZ-es �s egy a Fidesz r�sz�r�l), �s ezek egym�ssal is �les ellent�tben vannak.

A szocialista Szanyi Tibor �ltal jegyzett az egy �vn�l r�videbb futamidej� hitel eset�ben az alapkamat h�szszoros�ra emeln� a hat�rt. "Ez a frakci�val egyeztetett, kompromisszumos �ll�spont" - mondta Szanyi Tibor, amikor arr�l k�rdezt�k, mekkora es�lyt l�t a korm�ny javaslat�t felpuh�t� m�dos�t�s megszavaz�s�ra. Elismerte ugyanakkor, ind�tv�nya nem oldja meg az alapprobl�m�t, jeles�l, hogy a thm �s az alapkamat egym�shoz k�t�se neh�zkes, szakmailag bajosan indokolhat� megold�s.

"Az �ven bel�li szerz�d�sek enyh�bb szab�lyoz�sa az�rt indokolt, mert a thm-et az �ven t�li hitelekre tal�lt�k ki, ez a sz�m�t�si m�dj�b�l is kider�l. A h�szszoros hat�r is nagyon kem�ny korl�toz�s egy�bk�nt, de legal�bb nem �li meg teljesen a gyorshitelek piac�t. Megjegyzem, ha rajtam m�lna, legsz�vesebben betiltan�m a gyorsk�lcs�n�ket ny�jt� c�gek tev�kenys�g�t, de l�tom, hogy ez nem lehets�ges, mert sokan ig�nylik a term�keiket" - mondta a k�pvisel�.

Heti t�rleszt�s?

"A korm�nyzati elk�pzel�s biztos, hogy ellehetetlen�ten� a heti t�rleszt�st, az ugyanis nagyon megemeli a thm-et, mik�zben a visszafizetend� �sszeg ett�l nem n�. A miniszt�rium �gy gondolkozik, hogy Magyarorsz�gon az emberek t�bbs�ge havonta jut p�nzhez, de ez csak az alkalmazottakra igaz. A vid�ki, alkalmi munk�b�l �l� r�tegre nem" - magyar�zta Szanyi.

Horn G�bor m�dos�t� ind�tv�nya kivenn� a thm-et maximaliz�l� paragrafust a t�rv�nyb�l. Az SZDSZ-es k�pvisel� indokl�s�ban egyebek mellett azzal �rvel, hogy ha az alapkamat nagyon alacsony szintre s�llyed, bizonyos konstrukci�k eset�n, a p�nz�gyi int�zm�nyek sz�m�ra a kivethet� kamat m�r nem fedezn� a hitel kock�zat�t.

A 19 SZDSZ-es k�pvisel� �ltal t�mogatott ind�tv�ny emellett felh�vja a figyelmet, hogy fenn�ll a vesz�lye annak: az ellen�rz�tt hitelpiacr�l kiszorul�k olyan illeg�lis p�nz�gyi szolg�ltat�sokat fognak ig�nybe venni, amelyek h�tr�nyosabban �rintik �ket, mint egy dr�ga, de �tl�that� �s jogszer� hitel felv�tele. Vagyis az eszk�z�kben nem v�logat� uzsor�sokhoz fognak fordulni.

Esetleges megk�zel�t�s

"A bizotts�gi �l�seken kider�lt, hogy a t�bbi frakci�ban is vita van a javaslatr�l, ami �rthet�, mert teljesen esetleges �s rossz a megk�zel�t�se. Valamif�le korl�t fel�ll�t�s�nak lehet �rtelme, de err�l nem tudjuk, mi�rt pont ennyi, mi�rt pont most, mi�rt pont �gy. Helyette lehetne versenykorl�tokat meg�llap�tani, vagy a t�lzott haszont korl�tozni, b�r persze ezek is piactorz�t� megold�sok" - mondta az [origo]-nak Horn G�bor.

A fideszes Dancs� J�zsef ezzel szemben tov�bbi szigor�t�st kezdem�nyez. Az �ltal�nos vit�ban el�adott �ll�spontj�nak megfelel� ind�tv�nya szerint a mindenkori jegybanki alapkamat hatszorosa lenne a thm-plafon.

"A banki �gyfelek szempontj�b�l val�di v�delmet csak egy j�val alacsonyabb hiteld�jmutat�-korl�t biztos�that" - �rja Dancs� az indokl�sban, j�llehet a p�nzint�zetek eset�ben a javaslatban maxim�lisk�nt szerepl� thm-mel nem lehet tal�lkozni, a t�rv�nyjavaslat sem �ket akarja v�deni, hanem a p�nz�gyi szolg�ltat�k klienseit. A k�pvisel�t cikk�nk megjelen�s�ig nem siker�lt el�rn�nk.

Az ombudsman is szigor�tana

A thm szab�lyoz�s�nak sz�ks�gess�g�t az �llampolg�ri jogok orsz�ggy�l�si biztosa tavaly m�jusban szorgalmazta, �ppen az alapkamathoz viszony�tott, t�zszeres szorz� maximum�nak bevezet�s�t aj�nlva. Az Orsz�ggy�l�s Szab� M�t� felvet�sekor t�rgyalta a tisztess�gtelen kereskedelmi gyakorlat tilalm�r�l sz�l� t�rv�nyjavaslatot, a javaslatok beny�jt�s�nak hat�rideje azonban akkorra m�r lez�rult.

Legk�zelebb az idei �v elej�n bukkant f�l a t�ma, noha a kabinet m�r 2007 nyara �ta tervezte a thm maxim�lis �rt�k�nek meghat�roz�s�t. Febru�rban a szocialista Juh�szn� L�vai Katalin jelentette be, hogy az MSZP kezdem�nyezi a thm limit�l�s�t, de sz�mokat nem eml�tett.

�rdekes, hogy az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�rium akkor �gy v�lte, " nem lenne c�lszer� konkr�t �rt�keket r�gz�teni a t�rv�nyben. Minden eset elt�r egym�st�l, jogvita eset�n ez�rt fontos a b�r�s�g egyedi m�rlegel�se ezekben az �gyekben, ez�rt is alkott�k meg az uzsoratev�kenys�gr�l sz�l� t�rv�nyt". A miniszt�rium hozz�tette, ha a t�rv�ny tartalmazna konkr�t kamatm�rt�ket vagy ar�nysz�mot, akkor ennek dr�g�t� hat�sa lenne.

Kiskapukt�l f�lnek

A jelek szerint az�ta a PM �ll�spontja gy�z�tt, pedig az elm�lt hetek reag�l�saib�l az der�lt ki, hogy a szakmabeliek k�z�l kevesen tartj�k j�nak a korm�ny �tlet�t. A gyorshitelpiacot vezet� Provident kifog�sa nem meglep�, de a Banki Hitelk�rosultak Egyes�lete ugyancsak helytelen�ti az �tletet.

Nem �rt egyet a Banksz�vets�g - Erdei Tam�s eln�k szerint ink�bb az uzsorakamat fels� hat�r�t kellene megh�zni - �s a Magyar Hitelsz�vets�g sem. Ut�bbi vezet�je, Barab�s Gyula a Vil�ggazdas�gban azon aggodalm�nak adott hangot, hogy a hitelez� c�gek kiszervezik majd a tev�kenys�g�k egy r�sz�t, vagy m�s kiskaput keresnek.

A t�rv�nyjavaslat r�szletes vit�ja november 30-�n kezd�dik, a z�r�szavaz�st december 14-re t�zt�k ki.

M�shogy sz�m�tj�k

Az �ltalunk megk�rdezett, a bankszektorban dolgoz� szak�rt�k tapasztalatai szerint k�lf�ld�n meglehet�sen ritka m�dszernek sz�m�t a thm maximaliz�l�sa, Eur�p�ban ink�bb a kamatplafon fordul el�. Ut�bbit t�bb orsz�gban alkalmazz�k bizonyos hitelt�pusokn�l, egyik forr�sunk szerint l�tezik, p�ld�ul Lengyelorsz�gban �s Feh�roroszorsz�gban. Ausztri�ban viszont m�g thm sincs, az orsz�got nemr�g el is marasztalta el az EU a hitelez�si d�jrendszer nem megfelel� �tl�that�s�ga miatt.

A kamatplafon h�tul�t�je, hogy nem terjed ki az �gyf�lre terhelt egy�b k�lts�gekre, amelyeket �gy k�nye-kedve szerint megemelhet a bank vagy p�nz�gyi szolg�ltat�. A thm-maximaliz�l�s h�tr�nya viszont, hogy r�vid lej�rat� hitelek eset�ben megt�veszt� lehet: az extr�m magas thm nem sz�ks�gk�ppen jelent kiugr�an magas visszafizet�si k�telezetts�get.

Az Egyes�lt �llamokban nem ismeretlen a thm-korl�toz�s, ott is az �gynevezett payday loan, vagyis fizet�snapig sz�l� k�lcs�n ellen ir�nyul (ez hasonl� az idehaza gyorsk�lcs�nk�nt ismert term�khez, az ipar�g forgalma �vente 50 milli�rd doll�r). Az egyes �llamok jellemz�en megszabj�k a kamat �s a kezel�si k�lts�g fels� hat�r�t is - kiv�ve azokat, ahol a r�vid lej�rat� hitelez�s eleve illeg�lis, illetve azokat, ahol nincsen semmif�le megk�t�s.

Megjegyzend�, b�r a thm (angol r�vid�t�ssel: APR) mindenhol ugyanazt jelenti - r�viden: a hitel teljes d�j�nak a hitel�sszeghez viszony�tott ar�nya, �ves sz�zal�k�ban kifejezve -, val�j�ban nem sz�molj�k minden�tt azonos m�don. K�l�nbs�g abban van, hogy mi sz�m�t a teljes d�jba. N�lunk egy 1997. �vi korm�nyrendelet hat�rozza meg a kalkul�ci� m�dj�t.

A P�nz�gyminiszt�rium egy�bk�nt tanulm�nyozta a nemzetk�zi gyakorlatot, de a felm�r�s eredm�ny�t k�r�s�nkre nem adta ki, mondv�n, a t�rv�nyjavaslatok el�k�sz�t�s�t megalapoz� anyagok nem nyilv�nosak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK