A válság még jól is jöhet pesti tőzsdének

2009.11.17. 14:58

A pénzhiánnyal küzdő cégeknek a tőzsdei befektetés kiutat jelenthet, ebből pedig a régiós tőzsdék is hasznot húzhatnak. A budapesti tőzsde kínálata is bővülhet a közeljövőben, legjobb esetben a mindjárt vezető részvényként belépő papírral, a K&H Bank részvényével. Az állami vállalatok tőzsdére történő bevezetése Lengyelországban rendkívül sikeres, Bulgáriában is napirenden van a dolog, ám Magyarországon még várni kell erre.

A gazdasági válság eredményeként rengeteg cég tűnt el, került a tönk szélére - elsősorban a pénzhiány miatt. A bankok ugyanis a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett hajlandóak forrást kihelyezni, ezért világszerte számos vállalat másfajta pénzszerzési lehetőséget keres, hogy kilábaljon a nehéz helyzetből.

Alternatív megoldást jelenthet a tőzsdei bevezetés, amiből a részvénypiacok, az intézményi befektetők mellett megtakarítással rendelkező magánszemélyek (kisbefektetők) is hasznot húzhatnak a világ minden táján. (Akad persze több más lehetőség, szintén a válság miatt számos vállalatot államosítottak a csőd elkerülése érdekében.)

Jól jönne az új bankpapír 

Kiváló kiugrási lehetőséget nyújthatnak a részvénykibocsátások a feltörekvő piaci, így például a jellemzően kevés likvid papírt felmutató kelet-európai tőzsdéknek is. Lengyelországban például az ősszel dobták piacra a PGE energetikai céget, a rendkívül sikeres tranzakció a legnagyobb kibocsátás volt Európában az idén, és a bolgárok is tervezik az energetikai cégek tőzsdére vitelét.

A Budapesti Értéktőzsde pedig elsősorban a KBC Groepben bízhat. A napokban látott napvilágot egy hír, miszerint a belga óriásbank, a KBC Groep tőzsdére vinné csehországi és magyarországi leánybankjának 40-40 százalékát. Konkrétumokat sem a KBC, sem a K&H Bank nem közölt, egyelőre arra várnak, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a bankcsoport átalakítási tervét.

A K&H Bank budapesti tőzsdére történő bevezetése reális lehet, amennyiben a tulajdonos belga KBC úgy dönt, hogy a BÉT-re vezeti be leányvállalata papírjait. Kézenfekvő lenne a budapesti kibocsátás, mivel a K&H nem egy nemzetközi bank, hanem tisztán magyar bankcsoport, amely minden szállal Magyarországhoz kötődik, így legjobb piaca is vélhetően a "hazai piacon" tud kialakulni - mondta az [origo]-nak Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese. Ezt egyébként az Magyar Telekom vagy a Mol példája is alátámasztja, amelyek papírjai jelen vannak más börzéken is, de igazi forgalmat csak Budapesten bonyolítanak le. Nem lenne igazán racionális döntés a K&H részvényeit belga vagy francia piacra vinni, mert ide köti a bank ismertsége is.

Amennyiben kézben lesz a kibocsátási engedély, úgy az Európai Unió bármelyik tőzsdéjére be lehetne vezetni a bank részvényeit, ebből a szempontból tehát nincs korlát, a lényeg az, hogy hol tud kialakulni likvid piac - a BÉT mindenesetre nem számít fel bevezetési díjat, így olcsó is. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a K&H Bank magyar viszonylatban óriási társaság, amely a BÉT-re lépésével egyből blue chipek (vezető részvények) közé tartozna - kapitalizációja (tőkeértéke) alapján az ötödik lenne -, más, nagyobb piacokon azonban csak egy lehetne a sok részvény közül. Másfelől pedig Budapestről is elérhetőek ugyanazok a befektetők, amelyek a nagy piacokon mozognak, és ugyanez fordítva is igaz. A BÉT szempontjából is "jól jönne" a K&H papír, a 40 százalékos szabad hányad jelentősen növelné a likviditást, a papír a BUX-kosárba is bekerülne és feltehetően átalakítaná az intézményi befektetők portfólióját - fogalmazott Tóth Attila. 

Hasonló véleményen van Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt., ügyvezető igazgatója, aki kifejtette: különösen üdvözlendő lenne, ha egy, a K&H Bankhoz mérhető vállalat papírjai kerülnének be a budapesti tőzsdére. Egy ilyen lépés egyebek mellett lehetőséget nyújtana arra, hogy a magyar bankszektor teljesítménye ne csak az OTP és az FHB, hanem egy másik nagybank árfolyamának alakulásából is mérhető legyen.

Piros jelzés a magyar állami cégeknek

Arra viszont kevés az esély, hogy bolgár és a lengyel kormányhoz hasonlóan a még állami kézben lévő cégeket tőzsdére vigye az állam. A múlt héten a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tőzsdeképes cégnek nyilvánította a Magyar Villamos Művek Zrt.-t (MVM), az Állami Autópálya Kezelőt (ÁAK) és a Mavirt, ám a testület egyúttal azt is közölte, hogy a cégek tőzsdei bevezetése nem időszerű és nem tervezett. Az időközben elhalt - hivatalosan is berekesztett - Új Tulajdonosi Programban szerepelt "tőzsdekész" vállalatok parkettra vezetéséhez politikai döntés szükséges. A tőzsdei bevezetéshez szükséges idő, az NVT határozata miatt az MVM és a többi állami cég tőzsdei bevezetése a következő kormány feladata lesz.

Az állami cégek tehát nem mennek a parkettre, a K&H esetében még várni kell a döntésre, de azért vannak cégek, amelyek látnak fantáziát a tőzsdei szereplésben. A következő 6-12 hónapban a gazdasági tárca tavaly tavasszal a tőzsdére készülő társaságok számára újra kiírt pályázatának négy nyertese közül a Nordtelekom Kft. és a Z-Broadband Ingatlanfejlesztő- és hasznosító Zrt. jöhet még ebben az évben - mondta Tóth Attila. Mellettük a Járai Zsigmondhoz kötődő CIG Pannónia Életbiztosítás Nyrt. jelezte tőzsdére lépési szándékát, a bevezetésből valószínűleg jövőre lehet valami. A BÉT vezérigazgató-helyettese hozzátzette: mintegy tucatnyi társasággal vannak kapcsolatban, ezek tőzsdére lépéséről azonban korai lenne nyilatkozni.

Nem feltétlenül kell nagyágyú

A tőzsde egyébként nemcsak az olyan nagyvállalatoknak jelent lehetőséget, mint a K&H vagy éppen az MVM. Fontos ugyan a cég mérete, de egy kisebb társaság is szerepelhet jól a tőzsdén. A siker titka a - jó működés, hatékonyság és transzparencia mellett - a megfelelő közkézhányad megteremtése. Sok, egymástól független részvényes kell ahhoz, hogy az adott cég részvényeinek forgalma megfelelő legyen - mondta Szécsényi Bálint.

Ha minden együtt van, tehát a cég szervezetileg transzparens, növekedési potenciál is van benne és a tulajdonosok megfelelő közkézhányad kialakításában érdekeltek, akkor még mindig van egy fontos lépés, hogy a tőzsdei bevezetés előtt "el kell adni" a céget. A kis- és intézményi befektetőkkel is el kell hitetni, hogy a piacra lépő részvényben van fantázia, befektetési, növekedési sztori.

Összességében az Equilor vezetője úgy látja, hogy egy megfelelő cég tőzsdei bevezetésével tulajdonképpen mindenki jól jár. A társaság a hitelezési feltételektől függetlenül jut forráshoz, vonzóbbá teheti az adott tőzsdét a külföldi és belföldi intézmények számára, ezen keresztül a tranzakció növelheti az adott tőzsde forgalmát, nem beszélve arról, hogy a részvényeket óvatosan kezelő magyar kisbefektetők is nagyobb számban jelenhetnek meg a piacon. A bevezetéssel ráadásul az adott cég transzparaneciája is jelentősen növekszik, ami viszont az állam számára lehet pozitív az adóbevételek növekedése révén. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK