MNB: Jön az alacsony infláció kora

Vágólapra másolva!
A gazdaság gyenge teljesítménye miatt tartósan alacsony inflációs pálya alakulhat ki Magyarországon - derül ki a Magyar Nemzeti Bank előrejelzéséből, amely szerint a javuló nemzetközi környezet nem tudja kellőképpen ellensúlyozni a belső kereslet jelentős csökkenését, így a magyar gazdaság lassabban lábalhat ki a recesszióból, mint Európa legtöbb országa. A korábbi években felépült egyensúlytalanság miatt azonban ez az alkalmazkodás szükségszerű, és hosszú távon hozzájárulhat a gazdaság egészséges szerkezetének kialakulásához.
Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint az idei évben 4,2 százalékos, jövőre, éves átlagban 3,9 százalékos, míg 2011-ben 1,9 százalékos infláció várható. (A legutóbbi adatok szerint októberben havi összevetésben stagnáltak az árak, az éves szintű infláció pedig 4,7 százalékos volt. Az első tíz hónapban a bázishoz képest 4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.)

A júliusi adóemeléseket - elsősorban az áfakulcs növelését - követően a vártnál alacsonyabban emelkedtek az árak, ami a recesszió egyre erőteljesebb árleszorító hatására utal. Az inflációt féken tartja az is, hogy a piaci szolgáltatások inflációja egyre jobban lassul, csökkenő tendencia látható a bérnövekedés ütemében, olyan ágazatokban is, amelyekre ez korábban nem volt jellemző. Mivel a gazdaság visszaesése várhatóan hosszú távon visszafogja az ár- és béremelési törekvéseket, ezért tartósan alacsony inflációs környezet kialakulása várható - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrisebb - szerdán publikált - inflációs jelentéséből.

A nemzetközi recesszió a gazdasági teljesítmény erőteljes csökkenéséhez vezetett Magyarországon. Bár a javuló nemzetközi környezettel összhangban az elmúlt negyedévekben a hazai exportértékesítések már emelkedtek, a belföldi kereslet erőteljes visszaesése továbbra is a GDP csökkenésében jelentkezik. Az állami kiadások szükségszerű kiigazítása, az ország sérülékenysége miatt kényszerűen óvatos monetáris politika illetve a bankszektor visszafogott aktivitása miatt a belső kereslet tartósan visszafogottan alakulhat, ezért a magyar gazdaság újbóli növekedésére - a fejlett európai és régiós gazdaságoktól elmaradva - csak 2010 közepétől számítunk.

A javuló nemzetközi befektetői hangulat a magyar kockázati megítélést is kedvezően érinti. A Magyarország kockázati megítélését jelző mutató tovább javultak, ezzel párhuzamosan a a forint árfolyama az év első felében tapasztaltnál erősebb szinteken mozog. A gazdaság hanyatlása a külső finanszírozási igény drasztikus csökkenését okozta, a külső egyensúlyi pozíció gyors javulását átmeneti tényezők is segíthették, de az MNB előrejelzési horizontunkon ezek kifutása mellett várhatóan nettó külföldi forrásbevonás nélkül is finanszírozhatóvá válik a magyar gazdaság.