Kock�zatos k�s�rlet lesz a szeg�nyek bankja

2009.12.04. 10:49

Sz�zmilli�s nagys�grend� t�mogat�st ny�jt az �llam egy hazai alap�tv�nynak ahhoz, hogy megindulhasson a legszeg�nyebb emberek v�llalkoz�i hitelez�se. Az eddigi egyetlen hasonl� hazai pr�b�lkoz�s elbukott, �s a komoly szakmai h�tt�r ellen�re a mostani sikere sem vehet� biztosra. A kamat nem lesz alacsony, �gy tartan�k t�vol a komolytalan v�llalkoz�kat.

A 2010-es k�lts�gvet�s m�dos�t� ind�tv�nyainak egyike tette lehet�v�, hogy j�v�re elindulhasson Magyarorsz�gon a k�znyelvben "szeg�nyek bankja" n�ven ismert program. A val�j�ban civil h�tter� Ki�t Program a mikrohitelez�st igyekszik meghonos�tani a tart�san munkan�lk�li, m�lyszeg�nys�gben �l� emberek �rv�nyes�l�si es�lyhez jut�sa �rdek�ben.

A kezdem�nyez�s, k�zkelet� neve ellen�re (melynek eredete az els� ilyen int�zm�ny, a val�ban bankk�nt m�k�d� bangladesi Grameen) nem ig�nyli �j p�nzint�zet alap�t�s�t. Egy�orsz�gos mentorh�l�zat tagjai olyan embereket seg�tenek majd, akik saj�t v�llalkoz�sba kezden�nek, de vagyoni �s j�vedelmi helyzet�k miatt a piacon nem kaphatnak ehhez hitelt.

K�z�ss�gi nyom�s

A rem�nybeli v�llalkoz�k a mentorokon kereszt�l juthatnak a programban k�zrem�k�d� kereskedelmi bank k�lcs�n�hez, bizonyos v�llal�sok�rt cser�be. A kapott p�nzt egy �ven �t, hetente kell t�rleszteni�k. Hogy meg is tegy�k, arra a saj�t k�z�ss�g�k is sarkallja majd �ket: a mentorok munk�juk kezdet�n kisebb csoportokat szerveznek az �rdekl�d�kb�l, �s a csoport tov�bbi tagjai akkor kapnak hitelt, ha az el�tt�k �ll�k t�nyleg t�rlesztenek.

Ez az els�, kett� plusz egy�ves program tulajdonk�ppen egy mer�sz�k�s�rlet, mert b�r a mikrohitelez�s kisebb-nagyobb elt�r�sekkel a vil�g csaknem sz�z orsz�g�ban m�k�dik, a modell hazai siker�re nincs semmi garancia. A korm�ny azonban l�t benne fant�zi�t, a Szoci�lis �s Munka�gyi Miniszt�rium j�v� �vi b�dzs�j�b�l 135 milli� forintot csoportos�tott �t a c�lra, a�Nemzeti Szakk�pz�si �s Feln�ttk�pz�si Int�zett�l, az egyenl� b�n�sm�d �s az es�lyegyenl�s�g fejleszt�s�t�l��s a k�b�t�szer-fogyaszt�s megel�z�s�vel kapcsolatos feladatokt�l. (Egy kor�bbi elk�pzel�s szerint a szeg�nyek bankj�hoz a jelenleg legt�bbnyire illeg�lisan m�k�d� p�kertermek�megad�ztat�s�b�l biztos�tottak volna forr�st.)

A�szoci�lis t�rca el�sz�r 2008 j�lius�ban tudatta, hogy vizsg�lja, Magyarorsz�gra mik�nt lehetne �t�ltetni a "szeg�nyek bankja" modellt, illetve hogy dolgozik az uzsorak�lcs�n�k visszaszor�t�s�nak lehet�s�g�n. A k�t t�rekv�s,�b�r egym�st�l f�ggetlen, ennyiben val�ban egybev�g: ha a sokat vitatott, a thm-et maximaliz�l� t�rv�nyt megszavazz�k - ez az Orsz�ggy�l�s menetrendje szerint a december 14-15-i �l�sen v�rhat� -, a mikrohitel egyes esetekben ak�r kiv�lthatja a gyorsk�lcs�nt. (A Ki�t Program viszont csak v�llalkoz�sra ad p�nzt, fogyaszt�si c�lra nem.)

Uzsorak�lcs�n helyett

A�Polg�r Alap�tv�ny az Es�lyek�rt k�t �vig k�sz�tette el� a projektet, egyebek mellett egy szociol�giai felm�r�ssel, valamint egy, a Deloitte nemzetk�zi tan�csad� c�g �s az MTA K�zgazdas�g-tudom�nyi Int�zete k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt megval�s�that�s�gi tanulm�nnyal t�masztva al�. M�r l�tezik a terepmunk�sok munkaad�ja,�a Ki�t Program Mikrohitel K�zvet�t� K�zhaszn� Nonprofit Zrt. - mondta megkeres�s�nkre Ujlaky Andr�s k�zgazd�sz, az alap�tv�ny �nk�ntese, aki t�rsadalmi munk�ban a c�get is vezeti.

A mikrohiteleket a Raiffeisen Bank ny�jtja majd, jegybanki alapkamat plusz 10 sz�zal�kos �ves kamattal (e pillanatban ez 16,5 sz�zal�kot jelent).�A nemzetk�zi tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a t�l alacsony kamat n�veli az erk�lcsi kock�zatot, vonzza a komolytalan, nem �tgondolt, "majd csak lesz valami" alapon pr�b�lkoz� jelentkez�ket - magyar�zta Moln�r Gy�rgy, az MTA K�zgazdas�g-tudom�nyi Int�zet�nek munkat�rsa.

A bank v�rhat�an vesztes�ggel, teh�t nem �zleti alapon, hanem a t�rsadalmi felel�ss�gv�llal�si programja keret�ben teszi ezt. Azt persze nem lehet kiz�rni, hogy a banknak j�l j�het, ha szerez n�h�ny �gyfelet, de biztosra vehet�, hogy - fedezet h�j�n - bukni fog a k�lcs�n�k�n. "K�s�bb sem lesz c�l, hogy a tev�kenys�g �zletileg fenntarthat� legyen. Ez csak az olyan nagyon szeg�ny orsz�gokban lehets�ges, mint az �tlet haz�ja, Banglades, ahol a hatalmas l�tsz�m� potenci�lis �gyf�lk�rnek nincs m�s lehet�s�ge a kit�r�sre" - magyar�zta k�rd�s�nkre Ujlaky Andr�s.

Adapt�ci�s probl�m�k

Az �llami t�mogat�s azonban j�r�szt m�sra kell. A Start-k�rtya, illetve a a Start Plusz-k�rtya� ma jelent�s ideiglenes engedm�nyt ad a munkaad�i j�rul�kok fizet�se al�l azon c�gek sz�m�ra, amelyek p�lyakezd�ket vagy tart�san munkan�lk�lieket vesznek fel. Ez a kedvezm�ny egy�ni v�llalkoz�knak nem j�r, ez�rt az � versenyh�tr�nyuk kik�sz�b�l�s�t kezdem�nyezte az alap�tv�ny a korm�nyn�l. A b�dzs�ben elk�l�n�tett �sszeg nagy r�sze ezt a c�lt szolg�lja: a leend� v�llalkoz�k helyett �llja j�rul�kaikat. A v�llalkoz�sb�l kivett j�vedelem ut�n viszont �k is be fogj�k fizetni mind az szja-t, mind a tb-j�rul�kot.

"Ha ezt a k�rd�st nem rendezt�k volna, az eg�sz program elind�t�s�nak nem lenne �rtelme, de ezen k�v�l is b�ven akadtak adapt�ci�s probl�m�k, els�sorban a hazai seg�lyez�si rendszerb�l ad�d�an. Azokban az orsz�gokban, ahol egy�ltal�n nincs seg�lyez�s, term�szetesen nagyobb az �szt�nz�s a v�llalkoz�v� v�l�sra. N�lunk nem az a probl�ma, hogy t�l magas lenne a seg�ly, hanem az, hogy nincs �tvezet�s egyik l�tform�b�l a m�sikba" - eml�tette Moln�r Gy�rgy.

Tov�bbi dilemma volt, hogy megk�vetelj�k-e a r�sztvev�kt�l az "inform�lis" gazdas�g elhagy�s�t. A r�gi�ban m�k�d� hasonl� programok ezt nem er�ltetik, ink�bb a sz�rke szf�r�ban mozognak a t�mogatottaik, az Egyes�lt �llamokban viszont siker�lt beterelni �ket a feh�r gazdas�gba. A szak�rt�k v�g�l arra jutottak, hogy a m�lyszeg�nys�gb�l kivezet� "j�l�ti h�d" ki�p�t�se �rdek�ben hasznosabb, ha minden teljesen leg�lisan t�rt�nik.

Kamatmentesen nem m�k�d�tt

A Ki�t Program kock�zatair�l elmond valamit, hogy n�h�ny �ve egy hasonl� kezdem�nyez�s kudarccal �rt v�get. Az Auton�mia Alap�tv�ny 2005 �s 2007 k�z�tt - m�sok mellett az Open Society Institute t�mogat�s�val - 25 csoportot szervezett, t�bb mint 200 r�sztvev�vel. A visszafizet�sek ar�nya rosszul, 55-60 sz�zal�k k�z�tt alakult, ez�rt a Mikrohitel Zrt. �ltal ny�jtott term�k fenntarthatatlannak bizonyult.

Az el�zetesen ezt a programot (�s m�s sikertelen k�lf�ldi pr�b�lkoz�sokat) is elemz� Moln�r Gy�rgy szerint egyr�szt az�rt nem m�k�dhetett, mert a PSZ�F nem j�rult hozz� kamatszed�shez, azt ugyanis csak p�nz�gyi v�llalkoz�s teheti. M�sfel�l -�szint�n a fel�gyelet nyom�s�ra -�a tagokat biztos�t�kk�nt k�lcs�n�sen felel�ss� tett�k egym�s t�rleszt�sei�rt.

Ez oda vezetett, hogy ha valaki a csoportb�l abbahagyta a t�rleszt�st, akkor a t�bbiek is �gy tettek, mert k�l�nben a kiesett csoporttag�rt is helyt kellett volna �llniuk. Erre az esetre viszont nem �lltak rendelkez�sre szankci�k.

A Mikrohitel Zrt. ma is futtat egy programot, szint�n az Auton�mia Alap�tv�nnyal k�z�sen, de err�l az [origo] �ltal megkeresett Winkler G�bor vez�rigazgat� nem �rult el b�vebbet, mondv�n, a z�r�s �s az �rt�kel�s el�tt ez nem volna id�szer�. Elismerte ugyanakkor, hogy a Ki�t Program jobban el�k�sz�tettnek t�nik, mint a p�r �vvel kor�bbi Mikrohitel-projekt.



Feketemunka helyett

A potenci�lis hitelfelvev�k k�z�l teh�t sokan a jelenleg is v�gzett feketemunk�t v�ltan�k ki a hitel seg�ts�g�vel. A felm�r�s szerint ebben els�sorban a kiszolg�ltatotts�g cs�kkent�se, a j�vedelem egyenletesebb� t�tele motiv�lja �ket. Ebben a vonatkoz�sban a tervezett magyar k�s�rlet a kelet- �s k�z�p-eur�pai r�gi�ban speci�lisnak t�nik - emelte ki Moln�r Gy�rgy.

"A m�lyszeg�nys�gben �l�k t�rsadalma n�lunk nagyon sz�tesett, sz�ks�g lesz valamilyen el�zetes k�z�ss�gfejleszt�sre az adott ter�leteken. A rendszer kulcsszerepl�je ez�rt a terepmunk�s. Nemcsak megkeresi a hitelfelvev�ket, de seg�t a csoportok l�trehoz�s�ban, elemzi az �zleti �tleteket, ellen�rzi, hogy az �gyletek j� �ton haladnak-e, �s � a felel�s az�rt, hogy valamennyi hitelt idej�ben t�rlessz�k" - sorolta Moln�r.

15 milli�s vesztes�get v�rnak

Ujlaky szerint el�gedettek lesznek, ha egy-egy mentor a k�t �v alatt 50 embert be tud vonni. A siker tov�bbi krit�riuma, hogy az emberek legal�bb 75 sz�zal�ka visszafizesse a k�lcs�nt, �s az � 70 sz�zal�kuk m�g egyszer k�rjen hitelt. Ezen t�l term�szetesen a t�rsadalmi hat�s az igazi k�rd�s. "A tapasztalatok alapj�n mindent teljesen �jra kell majd gondolni" - jegyezte meg Ujlaky.

Felcsuti P�ter, a Raiffeisen vez�rigazgat�ja (egyben a Polg�r Alap�tv�ny kurat�riumi tagja) k�rd�s�nkre 300 milli� forintra becs�lte a kihelyezend� hitelek �sszeg�t. A bed�l�sekb�l sz�rmaz� vesztes�g 20 sz�zal�k�t �llja a bank - ha a 75 sz�zal�kos visszafizet�si ar�nyt vessz�k alapul, ez 15 milli� forintra r�g majd. Az alap�tv�ny c�ge a h�rom �v alatt nagyj�b�l 400 milli� forintos m�k�d�si k�lts�ggel sz�mol, ezt egyfel�l mag�nadom�nyokb�l tervezi fedezni, de p�ly�zatokon is pr�b�l p�nzt szerezni �s v�llalati szponzorokra is sz�m�t.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK