Beszor�totta az infl�ci� az EKB alapkamat�t

2009.12.03. 14:15

Az Eur�pai K�zponti Bank (EKB)�1 sz�zal�kon tartotta az alapkamat�t, ahogy azt a piaci konszenzus val�sz�n�s�tette. A kamatot nem tudja emelni a jegybank, am�g az infl�ci�s r�ta ilyen alacsony.

"A jelenlegi kamatszint megfelel�. Az infl�ci�s nyom�s a monet�ris politika �ltal megfigyelt �s relev�nsnak tartott id�horizonton nem jelent gondot" - mondta a jegybankeln�k. J�v�re fogja besz�ntetni az EKB a p�nzk�n�latot n�vel� programjait, s�t, a jelenlegi keretet sem fogj�k val�sz�n�leg kimer�teni.

Az eur�t kibocs�t� bank m�dos�totta makroadat-el�rejelz�seit is. 2009-ben 3,9-4,1 sz�zal�kos GDP-cs�kken�ssel sz�molnak, s 2010-ben m�r 0,1-1,5 sz�zal�kos �ves �tlagos gazdas�gi n�veked�ssel, mint ahogyan 2011-ben 0,2-2,2 sz�zal�k k�z� becs�lik a GDP-n�veked�st. Az infl�ci� 2010-ben 0,9-1,7 sz�zal�k k�z�tt ingadozhat, 2011-ben 0,8-2,0 sz�zal�k k�z�tt alakulhat, ami �sszhangban van az ECB k�z�pt�v� infl�ci�s c�lj�val.

A Dow Jones h�r�gyn�ks�g �ltal megk�rdezett 49 elemz� t�bbs�ge az eur�z�na alapkamat�nak tart�s�t val�sz�n�s�tette. Ennek oka, hogy am�g az infl�ci� ilyen alacsony m�rt�k�, addig nem �rdemes elz�rni a p�nzcsapot. Az alacsony kamatokkal ugyanis a jegybank l�nyeg�ben olcs� hitel form�j�ban p�nz pump�l a gazdas�gba.

Jean-Claude Trichet m�r a m�lt h�ten is ezt az �rvet hozta fel. "K�l�nleges int�zked�seket hoztunk a k�l�nleges k�r�lm�nyek k�zt. Ezeket akkor lehet majd visszavonni, ha a helyzet normaliz�l�dik, �s az int�zked�sek �rtelm�ket vesztik" - fogalmazott egy h�napja.

Az ECB szeptemberben k�z�lt el�rejelz�se szerint 3,8-4,4 sz�zal�kkal zsugorodik id�n az eur�z�na gazdas�ga, m�g j�v�re a 0,5 sz�zal�kos visszaes�st�l a 0,9 sz�zal�kos n�veked�sig tart� s�vba v�rja a GDP v�ltoz�s�t. Akkor 0,2-0,6 sz�zal�kos infl�ci�t v�rtak id�nre �s 0,8-1,6 sz�zal�kost j�v�re - �rja a Wall Street Journal.

2008 els� negyed�ve �ta el�sz�r b�v�lt az Eur�pai Uni� gazdas�ga a megel�z� negyed�vhez k�pest, ami a hosszabb t�v� n�veked�sre adhat rem�nyt. Ez egy�tt j�rhat majd az infl�ci� k�nyelmes, 2 sz�zal�k k�r�li �tem�vel, �s teret engedhet a jegybanknak a szigor�bb p�nzgazd�lkod�sra.

A huszonhetek brutt� hazai term�ke (GDP) 0,3 sz�zal�kkal n�vekedett j�lius �s szeptember k�z�tt az el�z� negyed�vhez k�pest - k�z�lte cs�t�rt�k�n az Eurostat. Az uni�s statisztikai hivatal el�zetes adatai szerint ugyanakkor �ves �sszevet�sben m�g tart a visszaes�s, a GDP 4,3 sz�zal�kkal cs�kkent 2008 harmadik negyed�v�hez k�pest.

A 16 tag� eur��vezet gazdas�ga az idei m�sodik negyed�vhez k�pest 0,4 sz�zal�kkal n�vekedett, az el�z� �v azonos id�szak�hoz viszony�tva pedig 4,1 sz�zal�kkal cs�kkent 2009 harmadik negyed�v�ben.

Az uni� �s az eur��vezet gazdas�g�t egyar�nt f�k�nt az export h�zta ki a recesszi�b�l; a kivitel negyed�ves �sszevet�sben az eur��vezetben 2,9 sz�zal�kkal, az uni� eg�sz�ben pedig 2,4 sz�zal�kkal b�v�lt j�lius �s szeptember k�z�tt. Ugyanakkor viszont a lakoss�gi fogyaszt�s a tizenhatokn�l �s a huszonhetekn�l is 0,4 sz�zal�kkal cs�kkent, �s visszaestek a beruh�z�sok is, az eur��vezetben 0,4 sz�zal�kkal, az EU eg�sz�t tekintve pedig 0,5 sz�zal�kkal.

Az Eur�pai Uni� gazdas�ga legut�bb 2008 els� h�rom h�napj�ban b�v�lt negyed�ves szinten. A 0,6 sz�zal�kos n�veked�s ut�n visszaes�s k�vetkezett, amely az �v v�g�re 1,9 sz�zal�kra, majd az idei els� negyed�vre 2,4 sz�zal�kra gyorsult. A hanyatl�s a m�sodik negyedben 0,3 sz�zal�kra m�rs�kl�d�tt, �ves �sszevet�sben viszont �ppen az �prilis-j�niusi id�szakban volt a legnagyobb, 5,0 sz�zal�kos a GDP-cs�kken�s.

A magyar GDP az Eurostat sz�m�t�sai szerint 1,8 sz�zal�kkal cs�kkent a harmadik negyed�vben a m�sodikhoz k�pest, �s 8,0 sz�zal�kkal maradt el az egy �vvel kor�bbit�l. Az uni�s statisztikai hivatal adatai alapj�n negyed�ves szinten a magyarn�l nagyobb m�rt�kben cs�kkent a litv�n �s az �szt gazdas�g teljes�tm�nye, �ves �sszevet�sben pedig Litv�nia �s �sztorsz�g mellett Szlov�ni�ban is nagyobb volt a visszaes�s, mint Magyarorsz�gon.

KAPCSOLÓDÓ CIKK