Nem alakult ki inflációs nyomás

A novemberi árindexet a változékony árú termékek, idényáras élelmiszerek és az üzemanyagok húzták fel, ami azt jelenti, hogy nem alakult ki inflációs nyomás Magyarországon - vélik piaci elemzők.

A tizenkét hónapra visszatekintő fogyasztói árindex 5,2 százalékra ugrott novemberben az előző havi 4,7 százalékról, havi szinten pedig 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. A novemberi drágulásért elsősorban az üzemanyagárak, illetve a szezonális élelmiszerárak emelkedése tehető felelőssé.

A benzinárakban hatalmas éves bázishatás érvényesült, hiszen az előző év hasonló időszakában még literenként 230 forintért lehetett tankolni, szemben a jelenlegi 300 forint körüli árakkal - emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője, aki Török Bálinttal, a Buda-Cash Brókerház elemzőjével együtt rámutatott, a belső fogyasztás rendkívüli gyengülése miatt ugyanakkor nem kell inflációs nyomástól tartani.

A júniusi áfaemelés idején még 8 százalékos inflációt prognosztizáltak az év végi hónapokra, azonban a kereskedők a fogyasztás összeomlása miatt nem tudták ezt az áremelkedést a fogyasztókra terhelni.

A cél alá süllyedhet az árindex

A Takarékbank prognózisa szerint az üzemanyagárak alakulása miatt a decemberben megjelenő - vagyis a novemberre vonatkozó - inflációs adatot várhatóan 5,7 százalékra emeli, Török Bálint szerint viszont a decmberben megjelenő árindex 5 százalékos emelkedésről tanúskodik majd.

A következő hónapokban a már említett bázishatások mellett a háztartási energiaárak ellentétes alakulása (távhőárak csökkenése, áramárak emelkedése), a jövedéki adók újabb emelése, valamint az idei év eleji forintgyengülés inflációnövelő hatásának bázisból való kikerülése fogja meghatározni az inflációs pályát. Ebből adódóan áprilistól újra 5 százalék alá eshet a 12 hónapra visszatekintő infláció, jövő júliusban pedig az idei áfa- és jövedéki adóemelések hatása is kiesik, így 2010 második felében 3 százalék alatti, vagyis az Magyar Nemzeti Bank által kitűzött cél középértéke alatti infláció várható.

Az infláció kedvező alakulása eddig is lehetővé tette a monetáris lazítást, azaz a kamatcsökkentést. Mivel nem alakult ki inflációs nyomán, ezért jegybank tovább mérsékelheti az alapkamatot, ami a Takarékbank prognózisa szerint 6 százalékra csökken az év végére. Ezt követően az MNB valószínűleg visszavesz a tempóból, elképzelhető, hogy az év elején átmenetileg szünetelni fognak a kamatcsökkentések, így az év közepére 5,5 százalékra csökkenhet az alapkamat.