Jövőre egy ember, egy év, egy kölcsön

Vágólapra másolva!
A gyorskölcsönöket szabályozni próbáló törvényjavaslat-változatok közül az kapott többséget az Országgyűlés hétfői ülésén, amely elveti a thm mértékének maximalizálását, helyette az egy éven belüli többszörös hitelfelvételt tiltja. Mivel megbízható háttértanulmány nem készült a témában, szükségmegoldás született.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés leszavazta a kormány javaslatát hétfőn, így egy ember egy évben 65 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutatóval (thm) csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú, 250 ezer forintinál kisebb kölcsönt. A képviselők 185 igen, 146 nem szavazat mellett, valamint 1 tartózkodással fogadták el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását.

A Pénzügyminisztérium által októberben benyújtott eredeti javaslatban egy thm-plafon szerepelt (a mindenkori jegybanki alapkamat tízszerese). Ez is a gyorshitelek visszaszorítását célozta volna, azok thm-je ugyanis rendszerint többszörösen meghaladja a fenti mértéket - bár ez nem feltétlenül jelenti, hogy kirívóan sokat kellene visszafizetni. (Minderről itt olvashat bővebben.)

Ellentétes javaslatok

A javaslathoz több módosító indítvány érkezett, ezek közül a parlamenti többség múlt hétfőn előbb elfogadott egy tartalmilag semleges, technikai jellegű változtatást kezdeményezőt, később azonban szintén többséget kapott Szabó Lajos képviselő azon módosító javaslata, amely az általános thm-maximalizálást elhagyta. Helyette azt rögzítette, hogy bármely pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek thm-je meghaladja a hatvanöt százalékot, és összege nem haladja meg a 250 ezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

A végszavazáson ez utóbbi korlátozó verzió kapott többséget. Tóbiás József frakcióigazgató a napokban az [origo] kérdésére azza érvelt az új javaslat mellett, hogy szakmai vita van arról, az alapkamatból levezethető-e a thm nagysága. Utóbbi ugyanis függ az inflációtól, a BUBOR-tól (budapesti bankközi forinthitel-kamatláb), a fogyasztói hitelek árindexétől is, nem csak az alapkamattól. "Mivel mostanában rengeteg törvénymódosítás zajlott, e kérdés háttértanulmánya nem készült el" - mondta a frakcióigazgató.

Az "egy év, egy ember, egy kölcsön" elv annak próbálja elejét venni, hogy a hitelfelvevők újabb és újabb hitelekkel finanszírozzák a korábbiak törlesztését. Egy családban azonban nyilvánvalóan könnyen kijátszható ez a korlátozás.

Karsai megvezetve érzi magát

Karsai József szocialista képviselő a múlt heti, a módosító indítványokról való szavazás után azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a frakcióülésen őt - mint "nem pénzügyi szakembert" - félrevezették "a pénzügyekhez értő képviselőtársai", ezért szavazta meg a thm-maximalizálást elvető javaslatot. Jelezte, ő biztosan nem járul hozzá, hogy "törvényessé váljon Magyarországon az uzsorakamat", de a jelek szerint a többség máshogy gondolta.

Karsai akkori közleményében azzal gyanúsította meg Daróczi Dávidot és Batiz Andrást, az ő lobbijuk érte el, hogy a thm-plafon kikerüljön a javaslatból. A volt kormányszóvivők cége (WWP Kft.) felelős ugyanis a gyorshitelpiac legnagyobb szereplője, a Provident kommunikációjáért. A WWP közleményében visszautasította a vádat.

Felső korlát a bankkártyás fizetés díjára

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával a parlament felső korlátot szabott a bankkártyával történő fizetés esetén felszámolt tranzakciós díjnak, amely egységesen maximum a forgalom értékének két százaléka lehet. A rendelkezés január 1-jén lép hatályba.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó változtatások lényege, hogy a szerződéseknek tételesen tartalmazniuk kell az egyoldalú módosítására okot adó körülményeket. A pénzügyi intézményeknek emellett árazási elveikben meg kell határozniuk a módosítás elveit, amelyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőriz a bankok által elfogadott magatartási kódex figyelembevételével.

Pókertermek: 40 százalékos adó

A póker játékkaszinón kívüli, kártyatermekben történő megszervezését teszi lehetővé 2010. május 1-től a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása. Ennek értelmében jövő év május 1-jétől a kártyajátékot szervező kártyatermeknek 40 százalékos játékadót kell fizetniük a tiszta játékbevétel után.

Az Országgyűlés 179 igen, 166 nem szavazat mellett fogadta el három szocialista képviselő - Keller László, Halmai Gáborné és Juhászné Lévai Katalin - indítványát. A 177 szocialista képviselő mellett csak két független képviselő - Gulyás József és Tóth András - voksolt igennel a törvényre. Nemmel szavazott 4 MSZP-s (Juhász Gábor, Katona Béla, Mécs Imre, Molnár Albert), illetve a többi frakció jelen lévő tagjai. A javaslatot még áprilisban nyújtották be a szocialista képviselők, júniusban azonban a zárószavazás előtt "félretették" a jogszabálytervezetet.