Hiába várják, nem jön a válság végét jelző fellendülés, csak apró lépésekkel araszol előre a világgazdaság. Az optimizmust időnként lelohasztja egy-egy rossz hír. A bizonytalanságot ma a német ZEW-index, a forintot is gyengítő dollár és az elhúzódó dubaji krízis erősítette. Görögországot pedig már kockázatosabbnak tartják a piacon, mint Magyarországot.

Németország gazdasági szereplői elbizonytalanodtak a kilábalást illetően, erre enged következtetni a ZEW német gazdaságkutató intézet mérőszámának alakulása. Európa legnagyobb gazdaságában harmadik hónapja esik az üzleti bizalmat mérő index. A kiutat az export növekedésétől várják az üzletemberek.

A következő fél évre vonatkozó várakozások mutatója 51,1 pontról 50,4 pontra esett, igaz a Bloomberg által megkérdezett szakértők átlagosan 50 pontot vártak. Az adatot az intézet nem értékeli rossznak a hanyatlás ellenére sem, mivel még mindig magasnak számít (a történelmi átlag 27 pont), pusztán annyit jelez, hogy lassú kilábalás várható. A német gazdaság minden másnál jobban befolyásolja a magyar teljesítmény alakulását, ezért az ott megvalósuló javulás itt is kedvező hatás eredményez.

Nyomás alatt a Fed

Erősödik a dollár, de ezúttal nem azért, mert a befektetők féltik a pénzüket a kockázatosnak tartott üzletektől, hanem mert bíznak az amerikai gazdaságban. A kilábalás fényében egyre nagyobb a nyomás a jegybanki funkciót ellátó Feden, hogy csökkentse a pénz gazdaságba öntését, azaz szigorítson a monetáris politikáján. A pénzpumpa visszafogása értékesebbé tenné a dollárt, ezért a várakozások miatt már most erősödik a zöldhasú, gyengítve például a forinton.

Az euróval szemben így már két hónapja erősödik a dollár, amire csak ráerősítettek az olyan hírek, mint a görög leminősítés. A dél-európai ország államháztartási hiánya és főleg államadóssága olyan mértékűre hízott, hogy a nagy hitelminősítők nem tartják már biztosnak a visszafizetés képességét. A görög államnak ezért egyre nagyobb hozamokat kell kínálnia a befektetőknek, hogy azok továbbra is jó üzletnek tartsák az állampapírokat, azaz finanszírozzák az ország kiadásait.

Kockázatos görögök

A kormányzat persze próbálja csitítani az izgalmakat. "Görögország nem Izland és nem Argentína, nem szorul nemzetközi segítségre ahhoz, hogy kikerüljön nehéz pénzügyi helyzetéből" - hangoztatta Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter. Mivel Görögország az eurózóna tagja, az euró árfolyamára is kihatnak a kis ország döntései.

A keddi londoni kereskedésben közben tovább romlott a görög államadósság-törlesztési kockázat piaci megítélése. A piaci szereplők a magyar szuverén törlesztési rizikót kisebbnek tartják az euróövezeti tag Görögországénál. A CMA DataVision nevű vezető londoni piaci adatszolgáltató cég keddi kimutatása szerint a görög szuverén adósságra köthető CDS-tranzakciók (hitelpiaci biztosítási csereügyletek) díja az aznap délutáni londoni kereskedésben 244 bázispont volt az előző zárásban mért 220 bázispont után, míg a magyar árazás 228,3-ról 242 bázispontra változott.

Nem csituló arab válság

A minap Abu Dzabitól kapott 10 milliárd dolláros segély átmenetileg megnyugtatta a dubaji válság miatt aggódó befektetőket, de véglegesen nem zárta le a majdnem katasztrófába forduló történetet. John Sfakianakis közgazdász a Bloombergnek úgy fogalmazott, hogy a dubaji folyamatos pénzszükséglet "nem áll le és szűnik meg." A pénzből ugyanis rendezni tudták egyes lejáró hitelek kötelezettségeit, de "még mindig van adósság, amelyet 2010-ben és 2011-ben rendezni kell."

A Dubai World állami pénzintézet, amely működése felvirágoztatta a néhány évtizede még csak kis halászfalut, legkevesebb 55 milliárd dollár adóssággal rendelkezik a becslések szerint. November 25-én fél éves fizetési halasztást kért, ami - mivel a cég rendelkezik az államadósság nagy részével - államcsőd közeli helyzetet jelentett. Emiatt a nemzetközi pénzvilág pánikba esett és egy újabb, 2008 őszéhez hasonló pénzügyi vihartól kezdett rettegni.

Várt felett emelkedett az amerikai ipari termelés

Az amerikai ipari termelés 0,8 százalékkal növekedett novemberben jóval erőteljesebben várt 0,5 százalékos emelkedésnél.

Elsősorban a feldolgozóiparnak köszönhető a jobb adat, a közgazdászok a feldolgozóipar helyreállásától várják a munkaerőpiac javulását is. Bár a közművek termelése csökkent, de azt az autógyártók nagyobb termelése kiegyenlítette.

A kapacitáskihasználtság az előző havi 70,6 százalékról 71,3 százalékra nőtt, míg 71,1 százalékot vártak. Az adatok a megerősítik, Amerika kezd kilábalni a recesszióból. Az amerikai dollár kismértékben gyengült az adatok megjelenését követően az euróval szemben 1,4550 fölé.