Tízéves aktákat tologat az MNV

Aktatologatás miatt képtelen szabadulni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) olyan felesleges ingatlanjaitól, amelyeket többnyire járuléktartozás fejében kapott. Vasúti híd, támfal, csőalagút és derítő mellett lakások is vannak az OEP birtokában, amelyek lakói a rendszerváltás óta várnak arra, hogy másokhoz hasonlóan ők is megvehessék a lakást, amelyben élnek. Az ügyletekért felelős állami vagyonkezelő csak a határidők tologatásában aktív, miközben az évek alatt már majdnem a teljes vagyoni érték elment a fenntartásra.

Húsz éve hiába szeretné megvásárolni régóta bérelt lakását tizenöt józsefvárosi család. Eleinte a tisztázatlan tulajdonjogi helyzet, az utóbbi időben pedig az állami intézmények körülményes működése miatt nem volt erre lehetősége.

"A tanácsi lakások tömeges áruba bocsátása közepette, 1991-ben derült ki, hogy a házunk lakásai, melyekben egyes családok több mint negyven éve laktak, nem tanácsi, hanem állami tulajdonúak. Ezért, noha szerettük volna, nem vehettük meg őket, ahogy a környékbeli bérlők tették" - idézte fel a József utcai épület lakóinak egyik képviselője, Pákozdi Ágnes.

A rendszerváltás után a társadalombiztosítási alapok jelentős vagyonhoz jutottak, részben jogutódlással. Ide tartozott a kérdéses ház is, amely később, 1998-ban ismét az államé lett. Az - akkori nevén - Egészségbiztosítási Önkormányzat vagyonkezelési jogot kapott, de egy év múlva az ÁPV Rt. lett az ideiglenes vagyonkezelő.

Féláron adták volna

"Az értékesítés feltételeit az ÁPV 2004-re dolgozta ki, lakott forgalmi áron vehettük volna meg a lakásokat, annak ellenére, hogy korábban az OEP főigazgatója írásban biztosította a lakókat: nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a volt tanácsi lakások bérlőinél - mondta Pákozdi Ágnes. A lakott forgalmi érték általában a piaci érték 50-60 százaléka. A helyi önkormányzat a környéken a forgalmi érték 15 százalékán ajánlotta fel a lakásokat a bérlőknek, és további 55 százalék engedményt adott az egy összegben fizetőknek - magyarázta Pákozdi.

Fordulatot hozott egy 2005-ös törvénymódosítás, mely kimondta, hogy az állami tulajdonú ingatlanok elidegenítése során az illetékes önkormányzat szabályait kell alkalmazni. A VIII. kerületi önkormányzat rendeletben rögzítette az árakat, továbbá azt is, hogy az adásvételi szerződés a bérlő vételi szándéknyilatkozata alapján megköthető.

Néhány napon belül

A nyilatkozatokat a bérlők el is küldték, de az állami vagyonkezelő azóta sem reagált érdemben. A lakók 2007-ben panaszt tettek a Pénzügyminisztériumnál (PM) és az Egészségügyi Minisztériumnál (EüM), mire a két akkori miniszter, Veres János és Horváth Ágnes megígérte, hogy az év végéig lezárul az ügy. 2008 júniusában immár az ÁPV jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kecsegtetett azzal - nem magától, hanem a lakók jogi képviselőjének perfenyegetésére -, hogy "néhány napon belül" kezdődhet az egyeztetés az eladási árról. Tavaly januárban küldött levelében az MNV azt írta, "a folyamat a befejezéshez közeledik", de azóta sem történt semmi.

Az elhúzódó ügynek nem csak a lakóközösség a kárvallottja, hanem az OEP is, amely ugyan papíron az ingatlanok vagyonkezelője, de döntést nem hozhat róluk - ez az ideiglenes kezeléssel megbízott állami vagyonkezelő joga. Az OEP ezen vagyonának értékesítését 1998 óta törvény írja elő, de megtartását egyébként sem indokolná semmi: az említett lakások mellett többnyire járuléktartozás fejében kapott, minimális piaci értékű ingatlanok - hűtőtorony, vasúti híd, üzemút, támfal, csőalagút, derítő - tartoznak ide, valamint üzletrészek, részvények és pénzügyi követelések. Az Országgyűlés 2001-ben törvényben rögzítette, hogy e vagyonelemeket 2002. december 31-ig el kell adni.

Dátumkorrekció

A Pénzügyminisztérium azonban azóta évente átírja a fenti határidőt az egyik költségvetési jogszabályban. A 2009-es törvényben is az áll, hogy az eredeti, 2001-es szövegben a "2009. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2010. december 31-ig" szövegrész lép. Ez volt a nyolcadik átjavítás.

Az ingatlanok fenntartása jelentős kiadásokkal és adminisztrációval jár. A költség évente nagyjából 10 millió forintra rúg, miközben az e körbe tartozó, egymilliárd forint névértékű összes vagyonelem aligha adható el 100 milliónál többért - tudta meg az [origo] az OEP-nél. A józsefvárosi lakások vagyonkezeléséért például havonta 400 ezer forintot fizet a vagyonkezelő a Belvárosi Irodaház Kft.-nek, majd az összeget az MNV továbbszámlázza az OEP-nek. Ez azt jelenti, hogy ha hasonló összegekkel számolunk, a nyolcévnyi módosítással már a szóban forgó vagyon csaknem teljes értéke, 80 millió forint elment a fenntartásra.


Az Állami Számvevőszék 2007-es, az ÁPV működéséről szóló jelentésében egyebek mellett azt állapította meg, hogy a Belvárosi Irodaház Kft.-vel kötött átalánydíjas szerződés a bonyolult elszámolás miatt nehezen áttekinthető, a tényleges helyszíni költségráfordítást csak a vagyonkezelő ellenőrzi. Abban az évben összesen 144,3 millió forint vagyonkezelési díjat kapott az ÁPV-től a kft. A társaságot 1991-ben az Állami Vagyonügynökség alapította (az OTP Értékpapírügynökség Rt.-vel közösen), jogutódja, az ÁPV 2003-ig volt tulajdonos. Ma az Opten céginformációs rendszer szerint a Biggeorge's-NV nevű ismert hazai ingatlanfejlesztő, valamint a ciprusi bejegyzésű BGNV Holdings Limited birtokolja a céget.



Az OEP illetékesei az elmúlt négy évben többször is hiába kezdeményezték a PM-nél és az EüM-nél a kezelői jog visszavételét. Megkérdeztük a pénzügyi tárcát, nem tartaná-e jobb megoldásnak, ha az OEP maga értékesíthetné fölösleges, viszont költségesen fenntartható vagyontárgyait, illetve addig is szorgalmaz-e konkrét intézkedéseket az ügyben, az évenkénti határidő-módosításon kívül.

Három hétig vártunk a Pénzügyminisztérium reagálására, majd sokadik sürgetésünkre a sajtóosztályon azt mondták: nem tudnak válaszolni a kérdéseinkre.

Számos egyeztetés

Megkérdeztük az MNV-t is, hogy milyen lépéseket tett eddig az értékesítés végett, miféle módszereket lát jónak erre, és mikorra várható, hogy az ingatlanoknak legalább a többségét sikerül eladni. A zrt. válaszából annyi derült ki, hogy 2008 során már "számos egyeztetésre" került sor a tb-alapok illetékeseivel és folyamatban van az értékesítés előkészítése. Az értékesítést elsősorban versenyeztetés (pályázat vagy árverés) útján tervezik megoldani - tette hozzá az MNV, de határidő megjelölésére nem vállalkozott.

A vagyon értékesítésének joga tehát továbbra is az MNV-é, amely azonban az OEP vezetői szerint ismételt kéréseik ellenére sem lép az ügyben, leszámítva azt, hogy félévente jelentős összegért új értékbecsléseket készíttet, illetve időnként egyeztetésekre is kapható. Az MNV létrejötte, 2008. január 01. óta egyetlen üzletet sem ütött nyélbe. A pénzbeni követelések egy része közben már el is évült - állítja az OEP.

Járuléktartozás fejében kapott vagyona ráadásul a másik nagy állami alapnak, a nyugdíjbiztosításnak is van, mintegy 200 millió forint értékben. Érdeklődésünkre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) azt a választ kaptuk, hogy kérésükre az MNV nemrég adott részletes tájékoztatást a nehezen értékesíthető, döntően közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlanok és más vagyonelemek helyzetéről. Az ONYF jelenleg várja a javaslatokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK