K�lf�ldi vesz�lyek leselkednek a forintra

2009.12.17. 16:35

Kedvez�tlen piaci k�rnyezet alakult ki az �v v�g�re a nemzetk�zi p�nz�gyi piacokon, �s ezt a forint is alaposan meg�rzi.�A jelek szerint a magyar deviza k�zelj�v�je nem Budapesten d�l el, hanem egyr�szr�l a vil�g p�nz�gyi k�zpontjaiban, m�sr�szr�l pedig Dubajban, G�r�gorsz�gban, Ausztri�ban �s Mexik�ban.

Dubaj, G�r�gorsz�g, Ausztria �s Mexik� - els� hall�sra nincs sok k�ze a felsorolt orsz�goknak a forint eur�val, doll�rral �s sv�jci frankkal szembeni mozg�s�hoz, manaps�g m�gis a t�volr�l j�v� h�rekre �rdemes figyelni annak, akit a magyar deviza sorsa �rdekel.

Gyakorlatilag a ny�ron v�grehajtott eur�k�tv�ny-kibocs�t�s volt az utols� olyan jelent�s magyarorsz�gi esem�ny, amelynek �rezhet� hat�sa volt a forint �rfolyam�ra, az az�ta eltelt csaknem f�l �v alatt szinte kiz�r�lag k�lf�ldi t�rt�n�sek mozgatt�k a magyar p�nzt.

M�rpedig az elm�lt hat h�nap nem volt esem�nytelen a devizapiacon, az eur� jegyz�se el�sz�r 265 forintr�l 275 forintig ment fel, majd kisebb korrekci� ut�n ebben a tartom�nyban ingadozott, �s a minap a 280 forintos szintet is megk�zel�tette. A doll�r kurzusa 180 �s 200 forint k�z�tt mozgott, a sv�jci frank jegyz�se pedig 175 �s 185 forint k�z�tt ingadozott.

A magyar deviza mozg�s�t mindenekel�tt az amerikai �s a nyugat-eur�pai gazdas�gok �s piacok �ltal�nos jellemz�inek alakul�sa befoly�solja, k�l�n�s tekintettel a befektet�k kock�zatvisel�si hajland�s�g�ra (p�ld�ul a doll�r �rfolyam�nak alakul�s�ra), �gy a nagy piaci k�zpontokb�l �rkez� h�rekre ezut�n is �rdemes lesz figyelni - ak�rcsak eddig. Az al�bbiakban azokat a nem glob�lis k�zpontk�nt m�k�d� k�lf�ldi piacokat vessz�k sorba, amelyek ak�r vesz�lyt is jelenthetnek a magyar p�nzre.

Dubajjal kezd�dtek a bajok

A k�zelm�lt�k�lf�ldi "meglepet�seinek" sor�t Dubaj kezdte, a t�voli emir�tusb�l �rkez� h�rek november v�g�n m�rtek csap�st a nemzetk�zi piacokra, k�zt�k a forint �rfolyam�ra. A dubaji hat�s�gok azt jelentett�k be, hogy vezet� v�llalatai, k�zt�k a vil�gh�r� p�lmafa alak� szigetet l�trehoz� Nakheel t�rsas�g fizet�si halaszt�st k�rt hitelez�it�l - azaz gyakorlatilag cs�dbe ment. A bejelent�s napj�n a pesszimista befektet�i hangulatban az eur� jegyz�se 267 forintr�l 272 forint f�l�dr�gult: a�dubaji h�rek ugyan jelent�s �rfolyames�st gener�ltak a piacokon, azt azonban figyelembe kell venni, hogy az Egyes�lt �llamokban a bejelent�s napj�n a h�laad�s napja miatt sz�net volt, vagyis a legjelent�sebb befektet�k hi�nyoztak a piacr�l, ez�rt a reakci� k�l�n�sen er�sre sikeredett.

A�forint �rfolyam�nak mozg�sa j�l mutatta ezekben a napokban a piacok saj�tos pszichol�gi�j�t: a magyar p�nz annak ellen�re indult meg a lejt�n, hogy a Fitch Ratings hitelmin�s�t� c�g egy�rtelm�en amellett tette le a garast, hogy a k�z�p-kelet-eur�pai felt�rekv� r�gi�ra csak m�rs�kelt hat�st gyakorolhat a dubaji v�ls�g, Richard Fox, a Fitch vezet� t�rs�gi elemz�je azt mondta: Kelet-Eur�pa saj�t kock�zatait a piac m�r alaposan felm�rte.

A nemzetk�zi hitelmin�s�t�k �ltal lemin�s�tett dubaji c�gek k�s�bb meg tudtak �llapodni a hitelez�kkel, r�ad�sul e h�t elej�n az Egyes�lt Arab Emir�tusok tag�llama, Abu Dzabi bejelentette: 10 milli�rd doll�rt ad Dubajnak, amib�l 4,1 milli�rd a bajba ker�lt Dubai World �llami konglomer�tumot illeti.

Bajban G�r�gorsz�g

Amikor november v�g�n a dubaji cs�dvesz�lyt�l volt hangos a vil�gsajt�, a belga Fortis bank egyik piaci strat�g�ja azt mondta: Dubaj csak egy "t�zriad�" volt, G�r�gorsz�g helyzete - a maga 12,7 sz�zal�k k�r�li GDP-ar�nyos hi�ny�val �s 125 sz�zal�kos �llamad�ss�g-r�t�j�val - sokkal vesz�lyesebb m�s orsz�gokra n�zve.

Nem kellett sokat v�rni G�r�gorsz�g lemin�s�t�s�re, s�t hamarosan �rorsz�g, Olaszorsz�g, Portug�lia �s Spanyolorsz�g is �gy szerepelt az elemz�sekben, mint amely �llamok az elszabadult �llamh�ztart�si hi�nyuk �s magas ad�ss�g�llom�nyuk miatt szint�n bajba ker�lhetnek.

A k�z�p-eur�pai felt�rekv� deviz�k m�r ezt is alaposan meg�rezt�k, hiszen ism�t el�t�rbe ker�lt az elad�sodotts�g �s a magas hi�ny probl�m�ja. A CMA DataVision nev� londoni adatszolg�ltat� c�g keddi kimutat�sa szerint a magyar szuver�n ad�ss�g biztos�t�s�ra k�t�tt �gyletek �ra 228,3 b�zispontr�l 242 b�zispontra n�tt. (Ez azt jelenti, hogy minden 10 milli� eur�nyi magyar �llamad�ss�g piaci biztos�t�sa �vente 242 ezer eur�ba ker�l.)

A hat�sok intenzit�s�t j�l mutatja, hogy az eur� a g�r�g lemin�s�t�st�l mostan�ig csaknem 10 forinttal lett dr�g�bb. Noha a hazai v�ls�gkezel� int�zked�seket nemr�g t�bbsz�r m�ltatt�k k�lf�ldr�l, �s a magyar korm�ny szereti �nnepelni a vil�gviszonylatban val�ban viszonylag alacsonyra szor�tott hi�nyt, mindezen fejlem�nyek azt mutatj�k, hogy a forint egy, a mostanihoz hasonl� kamatcs�kkent�si peri�dusban meglehet�sen sebezhet�.

A hat�sok nem csak r�vid, hanem hosszabb t�von is �rv�nyes�lhetnek: a�Barclays Capital befektet�si bankcsoport v�lem�nye szerint az �llamcs�d lehet�s�g�t am�gy kiz�r�G�r�gorsz�g gondjai megnehez�thetik az eur��vezeti tagjel�lt orsz�gok, k�zt�k Magyarorsz�g csatlakoz�s�t az eur�z�n�hoz. A c�g szerint a mostani helyzetben val�sz�n�leg Magyarorsz�g magas GDP-ar�nyos �llamad�ss�g�ra is megint r�ir�nyul majd a figyelem.

Probl�m�s osztr�k bankok

K�l�n�sen rosszul hatott az �rfolyamokra �s komoly vesz�lyeket rejt�a t�rs�gben er�s poz�ci�kkal b�r� osztr�k bankrendszer gyeng�lked�se is, annak ellen�re, hogy nem a Magyarorsz�gon jelent�s r�szesed�ssel rendelkez� p�nzint�zetek ker�ltek bajba.

�llamos�tott�k a Hypo Group Alpe Adria (HGAA) bankot, amelynek az�rt van magyar kapcsol�d�sa: a bank f� tulajdonosa a Bayerische Landesbank (Bayern LB) bajor tartom�nyi bank, amely a magyar MKB-nak a t�bbs�gi tulajdonosa. A Kommunalcredit ut�n a Hypo Group a m�sodik osztr�k bank, amelyet �llamos�tottak a nemzetk�zi p�nz�gyi v�ls�g sor�n.

"A kar�csonyi id�szak speci�lis"
Nem biztos, hogy az ut�bbi hetek fejlem�nyeib�l �rdemes messzemen� k�vetkeztet�seket levonni. Egy lapunk �ltal megk�rdezett devizapiaci elemz� arra h�vta fel a figyelmet, hogy a kar�csony el�tti id�szak mindig k�l�nleges helyzetet teremt: nincs akkora forgalom, a befektet�k z�rj�k a poz�ci�ikat, ez�rt ilyenkor neh�z felm�rni a h�rek val�s hat�s�t. Nem sz�lva arr�l, hogy egy ilyen �v ut�n egy�bk�nt is mindenki a szokottn�l idegesebben reag�l. "Lass�, kedvez�tlen folyamatok term�szetesen m�g elindulhatnak, de a tapasztalatok szerint, ha az azonnali p�nik elmarad, akkor a k�s�bbiekben is kisebb az es�ly a hangulat s�lyos roml�s�ra. Egyel�re a t�bbs�g kiv�r, megn�zi, mit l�pnek a g�r�g�k �s az osztr�kok" - magyar�zta.

Josef Pr�ll p�nz�gyminiszter szerint rendk�v�l vesz�lyes helyzet keletkezett az osztr�k p�nz�gyi rendszerben a HGAA v�ls�ga miatt, �s nagy volt a val�sz�n�s�ge annak, hogy a bank �sszeomlik. Jean-Claude Trichet, az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) eln�ke ezzel kapcsolatban nem is�titkolta, hogy a HGAA bed�l�se domin�hat�st v�lthatott volna ki a r�gi�ban. R�ad�sul k�s�bb felr�ppent�egy olyan�h�r is, miszerint a Volksbankot is figyel�list�ra helyezt�k - ezt ugyan nyomban c�folt�k, de az osztr�k bankrendszer k�ts�gtelen�l l�tez� neh�zs�gei biztosan rontj�k a t�rs�ggel kapcsolatos piaci hangulatot.

Gond lehet Mexik�val is

Egy�b felt�rekv� piacokra is leselkedhetnek m�g vesz�lyek, ami k�l�n�sen az�rt vesz�lyes, mert ezen k�rnek az a jellegzetess�ge, hogy orsz�gait p�nik idej�n hajlamosak a befektet�k egy kalap al� venni, j�form�n f�ggetlen�l egy�ni teljes�tm�ny�kt�l. T�bb olyan orsz�g is akad, amely egyik napr�l a m�sikra neh�z finansz�roz�si helyzetbe ker�lhet, mag�val r�ntva m�sokat, akkor is, ha egym�st�l t�bb ezer kilom�ter v�lasztja el azokat.

A probl�m�s felt�rekv� orsz�gok k�z� k�z� sorolj�k p�ld�ul Mexik�t. Az orsz�g k�lts�gvet�si hi�nya 2010-ben nem lesz kiemelked�en magas, mind�ssze 5 sz�zal�k a piaci el�rejelz�s, a gond csak az, hogy a korm�ny hivatalos el�rejelz�s�ben 2,8 sz�zal�k szerepel.

Rogelio Ramirez de la O, a peso 1994-es �sszeoml�s�t megj�sl� k�zgazd�sz szerint Mexik�ra j�v�re �jabb lemin�s�t�s v�r, noha a Fitch, majd az S&P hitelmin�s�t� alig n�h�ny hete rontott az orsz�g besorol�s�n. "Az elm�lt h�napok optimizmus�t Mexik�ban �s m�s felt�rekv� piacokon, �gy Eur�p�ban is az a meggy�z�d�s t�pl�lta, hogy az amerikaiak ism�t elkezdenek fogyasztani. Aki ebben hisz, nagyot t�ved" - jelentette ki Ramirez.

Beragadhatnak a kamatok

A forint �rfolyam�nak alakul�sa nem csak �nmag�ban fontos, hanem az�rt is, mert a tapasztalatok szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitk�j�t nagy r�szben az hat�rozza meg, hogy el�g er�snek �s tarthat�nak �t�lik-e meg a jegybank�rok a forint �rfolyam�t: ha igen, akkor cs�kkenhet a kamat, ha nem, akkor marad a nemzetk�zi �s f�leg r�gi�s �sszehasonl�t�sban magas kamatszint.

A kamatd�nt�sek nehezen kisz�m�that�k, de k�nnyen elk�pzelhet�, hogy ha az eur�/forint �rfolyam a h�t h�tral�v� r�sz�ben nem stabiliz�l�dik, vagyis nem t�r vissza legal�bb a 275-�s szint�k�rny�k�re, akkor az MNB h�tf�n csak szer�nyebb kamatcs�kkent�sre sz�nja mag�t: az eddigi 50 b�zispont helyett csak 25 b�zisponttal mehet lejjebb az alapkamat a jelenlegi 6,5 sz�zal�kr�l. (Az alapkamat j�lius v�ge �ta folyamatosan cs�kken, a v�g�ssorozat 100 b�zisponttal kezd�d�tt, majd pedig minden �l�sen 50 b�zisponttat ment lejjebb a kamat.)

Az elemz�k kor�bban biztosra vett�k az �jabb jelent�keny laz�t�st, �s a magyar gazdas�g �rdekei is ezt k�v�nn�k - a magas kamat ugyanis egyike azoknak a t�nyez�knek, amelyek nehez�tik a kil�bal�st.

Ak�r 290 forintos eur� sem kiz�rt

Az MNB �vatoss�ga��rthet�, a magas kamat ugyanis�b�r val�ban rossz a n�veked�s �s beruh�z�sok szempontj�b�l, de a forint tavaly okt�beri �s id�n m�rciusi zuhan�sa �ta egy�rtelm�v� v�lt, hogy enn�l is nagyobb vesz�lyekkel j�rhat az �rfolyam elszabadul�sa. A lakoss�g, illetve annak devizahitellel rendelkez� r�sze sz�m�ra ugyanis a jelent�s forintgyeng�l�s az igazi rizik�, m�rpedig az elm�lt napok elemz�sei �ltal�ban re�lis lehet�s�gk�nt sz�moltak azzal, hogy az eur� ak�r 290 forintig dr�gulhat a k�vetkez� n�h�ny h�napban.

A Raiffeisen Bank �ltal a minap kiadott el�rejelz�sben az �ll, hogy a befektet�k szeml�tom�st nem felejtenek egyk�nnyen: az ad�ss�gdinamik�val kapcsolatos aggodalmak feler�s�d�sekor �jra �s �jra "el�veszik" a magas ad�ss�gr�t�val rendelkez� orsz�gokat, illetve �ltal�ban a felt�rekv� piacokat. Vagyis ilyenkor szabadulni igyekeznek ezekt�l a deviz�kt�l, p�ld�ul a forintt�l.

A Raiffeisen szak�rt�i ugyan az �v v�g�ig m�r nem v�rnak jelent�s elmozdul�st a forint �rfolyam�ban, azzal viszont sz�molnak, hogy 2010 els� negyed�v�ben a 280 �s 290 k�z�tti s�vba cs�szik az �rfolyam. Hozz�teszik, ehhez egyfel�l 5,5 sz�zal�kig s�llyed� alapkamat kell, m�sfel�l az, hogy a befektet�kben tudatosuljon: a korm�ny �ltal 2010-re kit�z�tt hi�nyc�l v�lhet�en nem lesz tarthat�. A Generali Alapkezel� elemz�se ugyancsak azt emeli ki, hogy az ut�bbi id�ben nagyobb kileng�sekre hajlamos forint mozg�s�t legink�bb a k�ls� k�rnyezet hat�rozza meg. Ez azt jelenti, hogy a hitelpiacok nyugtalans�ga fel�l�rhatja az esetleges biztat� magyarorsz�gi gazdas�gi folyamatok hat�s�t.

KAPCSOLÓDÓ CIKK