Külföldi veszélyek leselkednek a forintra

Kedvezőtlen piaci környezet alakult ki az év végére a nemzetközi pénzügyi piacokon, és ezt a forint is alaposan megérzi. A jelek szerint a magyar deviza közeljövője nem Budapesten dől el, hanem egyrészről a világ pénzügyi központjaiban, másrészről pedig Dubajban, Görögországban, Ausztriában és Mexikóban.

Dubaj, Görögország, Ausztria és Mexikó - első hallásra nincs sok köze a felsorolt országoknak a forint euróval, dollárral és svájci frankkal szembeni mozgásához, manapság mégis a távolról jövő hírekre érdemes figyelni annak, akit a magyar deviza sorsa érdekel.

Gyakorlatilag a nyáron végrehajtott eurókötvény-kibocsátás volt az utolsó olyan jelentős magyarországi esemény, amelynek érezhető hatása volt a forint árfolyamára, az azóta eltelt csaknem fél év alatt szinte kizárólag külföldi történések mozgatták a magyar pénzt.

Márpedig az elmúlt hat hónap nem volt eseménytelen a devizapiacon, az euró jegyzése először 265 forintról 275 forintig ment fel, majd kisebb korrekció után ebben a tartományban ingadozott, és a minap a 280 forintos szintet is megközelítette. A dollár kurzusa 180 és 200 forint között mozgott, a svájci frank jegyzése pedig 175 és 185 forint között ingadozott.

A magyar deviza mozgását mindenekelőtt az amerikai és a nyugat-európai gazdaságok és piacok általános jellemzőinek alakulása befolyásolja, különös tekintettel a befektetők kockázatviselési hajlandóságára (például a dollár árfolyamának alakulására), így a nagy piaci központokból érkező hírekre ezután is érdemes lesz figyelni - akárcsak eddig. Az alábbiakban azokat a nem globális központként működő külföldi piacokat vesszük sorba, amelyek akár veszélyt is jelenthetnek a magyar pénzre.

Dubajjal kezdődtek a bajok

A közelmúlt külföldi "meglepetéseinek" sorát Dubaj kezdte, a távoli emirátusból érkező hírek november végén mértek csapást a nemzetközi piacokra, köztük a forint árfolyamára. A dubaji hatóságok azt jelentették be, hogy vezető vállalatai, köztük a világhírű pálmafa alakú szigetet létrehozó Nakheel társaság fizetési halasztást kért hitelezőitől - azaz gyakorlatilag csődbe ment. A bejelentés napján a pesszimista befektetői hangulatban az euró jegyzése 267 forintról 272 forint fölé drágult: a dubaji hírek ugyan jelentős árfolyamesést generáltak a piacokon, azt azonban figyelembe kell venni, hogy az Egyesült Államokban a bejelentés napján a hálaadás napja miatt szünet volt, vagyis a legjelentősebb befektetők hiányoztak a piacról, ezért a reakció különösen erősre sikeredett.

A forint árfolyamának mozgása jól mutatta ezekben a napokban a piacok sajátos pszichológiáját: a magyar pénz annak ellenére indult meg a lejtőn, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő cég egyértelműen amellett tette le a garast, hogy a közép-kelet-európai feltörekvő régióra csak mérsékelt hatást gyakorolhat a dubaji válság, Richard Fox, a Fitch vezető térségi elemzője azt mondta: Kelet-Európa saját kockázatait a piac már alaposan felmérte.

A nemzetközi hitelminősítők által leminősített dubaji cégek később meg tudtak állapodni a hitelezőkkel, ráadásul e hét elején az Egyesült Arab Emirátusok tagállama, Abu Dzabi bejelentette: 10 milliárd dollárt ad Dubajnak, amiből 4,1 milliárd a bajba került Dubai World állami konglomerátumot illeti.

Bajban Görögország

Amikor november végén a dubaji csődveszélytől volt hangos a világsajtó, a belga Fortis bank egyik piaci stratégája azt mondta: Dubaj csak egy "tűzriadó" volt, Görögország helyzete - a maga 12,7 százalék körüli GDP-arányos hiányával és 125 százalékos államadósság-rátájával - sokkal veszélyesebb más országokra nézve.

Nem kellett sokat várni Görögország leminősítésére, sőt hamarosan Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is úgy szerepelt az elemzésekben, mint amely államok az elszabadult államháztartási hiányuk és magas adósságállományuk miatt szintén bajba kerülhetnek.

A közép-európai feltörekvő devizák már ezt is alaposan megérezték, hiszen ismét előtérbe került az eladósodottság és a magas hiány problémája. A CMA DataVision nevű londoni adatszolgáltató cég keddi kimutatása szerint a magyar szuverén adósság biztosítására kötött ügyletek ára 228,3 bázispontról 242 bázispontra nőtt. (Ez azt jelenti, hogy minden 10 millió eurónyi magyar államadósság piaci biztosítása évente 242 ezer euróba kerül.)

A hatások intenzitását jól mutatja, hogy az euró a görög leminősítéstől mostanáig csaknem 10 forinttal lett drágább. Noha a hazai válságkezelő intézkedéseket nemrég többször méltatták külföldről, és a magyar kormány szereti ünnepelni a világviszonylatban valóban viszonylag alacsonyra szorított hiányt, mindezen fejlemények azt mutatják, hogy a forint egy, a mostanihoz hasonló kamatcsökkentési periódusban meglehetősen sebezhető.

A hatások nem csak rövid, hanem hosszabb távon is érvényesülhetnek: a Barclays Capital befektetési bankcsoport véleménye szerint az államcsőd lehetőségét amúgy kizáró Görögország gondjai megnehezíthetik az euróövezeti tagjelölt országok, köztük Magyarország csatlakozását az eurózónához. A cég szerint a mostani helyzetben valószínűleg Magyarország magas GDP-arányos államadósságára is megint ráirányul majd a figyelem.

Problémás osztrák bankok

Különösen rosszul hatott az árfolyamokra és komoly veszélyeket rejt a térségben erős pozíciókkal bíró osztrák bankrendszer gyengélkedése is, annak ellenére, hogy nem a Magyarországon jelentős részesedéssel rendelkező pénzintézetek kerültek bajba.

Államosították a Hypo Group Alpe Adria (HGAA) bankot, amelynek azért van magyar kapcsolódása: a bank fő tulajdonosa a Bayerische Landesbank (Bayern LB) bajor tartományi bank, amely a magyar MKB-nak a többségi tulajdonosa. A Kommunalcredit után a Hypo Group a második osztrák bank, amelyet államosítottak a nemzetközi pénzügyi válság során.

"A karácsonyi időszak speciális"

Nem biztos, hogy az utóbbi hetek fejleményeiből érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Egy lapunk által megkérdezett devizapiaci elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a karácsony előtti időszak mindig különleges helyzetet teremt: nincs akkora forgalom, a befektetők zárják a pozícióikat, ezért ilyenkor nehéz felmérni a hírek valós hatását. Nem szólva arról, hogy egy ilyen év után egyébként is mindenki a szokottnál idegesebben reagál. "Lassú, kedvezőtlen folyamatok természetesen még elindulhatnak, de a tapasztalatok szerint, ha az azonnali pánik elmarad, akkor a későbbiekben is kisebb az esély a hangulat súlyos romlására. Egyelőre a többség kivár, megnézi, mit lépnek a görögök és az osztrákok" - magyarázta.

Josef Pröll pénzügyminiszter szerint rendkívül veszélyes helyzet keletkezett az osztrák pénzügyi rendszerben a HGAA válsága miatt, és nagy volt a valószínűsége annak, hogy a bank összeomlik. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke ezzel kapcsolatban nem is titkolta, hogy a HGAA bedőlése dominóhatást válthatott volna ki a régióban. Ráadásul később felröppent egy olyan hír is, miszerint a Volksbankot is figyelőlistára helyezték - ezt ugyan nyomban cáfolták, de az osztrák bankrendszer kétségtelenül létező nehézségei biztosan rontják a térséggel kapcsolatos piaci hangulatot.

Gond lehet Mexikóval is

Egyéb feltörekvő piacokra is leselkedhetnek még veszélyek, ami különösen azért veszélyes, mert ezen körnek az a jellegzetessége, hogy országait pánik idején hajlamosak a befektetők egy kalap alá venni, jóformán függetlenül egyéni teljesítményüktől. Több olyan ország is akad, amely egyik napról a másikra nehéz finanszírozási helyzetbe kerülhet, magával rántva másokat, akkor is, ha egymástól több ezer kilométer választja el azokat.

A problémás feltörekvő országok közé közé sorolják például Mexikót. Az ország költségvetési hiánya 2010-ben nem lesz kiemelkedően magas, mindössze 5 százalék a piaci előrejelzés, a gond csak az, hogy a kormány hivatalos előrejelzésében 2,8 százalék szerepel.

Rogelio Ramirez de la O, a peso 1994-es összeomlását megjósló közgazdász szerint Mexikóra jövőre újabb leminősítés vár, noha a Fitch, majd az S&P hitelminősítő alig néhány hete rontott az ország besorolásán. "Az elmúlt hónapok optimizmusát Mexikóban és más feltörekvő piacokon, így Európában is az a meggyőződés táplálta, hogy az amerikaiak ismét elkezdenek fogyasztani. Aki ebben hisz, nagyot téved" - jelentette ki Ramirez.

Beragadhatnak a kamatok

A forint árfolyamának alakulása nem csak önmagában fontos, hanem azért is, mert a tapasztalatok szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitkáját nagy részben az határozza meg, hogy elég erősnek és tarthatónak ítélik-e meg a jegybankárok a forint árfolyamát: ha igen, akkor csökkenhet a kamat, ha nem, akkor marad a nemzetközi és főleg régiós összehasonlításban magas kamatszint.

A kamatdöntések nehezen kiszámíthatók, de könnyen elképzelhető, hogy ha az euró/forint árfolyam a hét hátralévő részében nem stabilizálódik, vagyis nem tér vissza legalább a 275-ös szint környékére, akkor az MNB hétfőn csak szerényebb kamatcsökkentésre szánja magát: az eddigi 50 bázispont helyett csak 25 bázisponttal mehet lejjebb az alapkamat a jelenlegi 6,5 százalékról. (Az alapkamat július vége óta folyamatosan csökken, a vágássorozat 100 bázisponttal kezdődött, majd pedig minden ülésen 50 bázisponttat ment lejjebb a kamat.)

Az elemzők korábban biztosra vették az újabb jelentékeny lazítást, és a magyar gazdaság érdekei is ezt kívánnák - a magas kamat ugyanis egyike azoknak a tényezőknek, amelyek nehezítik a kilábalást.

Akár 290 forintos euró sem kizárt

Az MNB óvatossága érthető, a magas kamat ugyanis bár valóban rossz a növekedés és beruházások szempontjából, de a forint tavaly októberi és idén márciusi zuhanása óta egyértelművé vált, hogy ennél is nagyobb veszélyekkel járhat az árfolyam elszabadulása. A lakosság, illetve annak devizahitellel rendelkező része számára ugyanis a jelentős forintgyengülés az igazi rizikó, márpedig az elmúlt napok elemzései általában reális lehetőségként számoltak azzal, hogy az euró akár 290 forintig drágulhat a következő néhány hónapban.

A Raiffeisen Bank által a minap kiadott előrejelzésben az áll, hogy a befektetők szemlátomást nem felejtenek egykönnyen: az adósságdinamikával kapcsolatos aggodalmak felerősödésekor újra és újra "előveszik" a magas adósságrátával rendelkező országokat, illetve általában a feltörekvő piacokat. Vagyis ilyenkor szabadulni igyekeznek ezektől a devizáktól, például a forinttól.

A Raiffeisen szakértői ugyan az év végéig már nem várnak jelentős elmozdulást a forint árfolyamában, azzal viszont számolnak, hogy 2010 első negyedévében a 280 és 290 közötti sávba csúszik az árfolyam. Hozzáteszik, ehhez egyfelől 5,5 százalékig süllyedő alapkamat kell, másfelől az, hogy a befektetőkben tudatosuljon: a kormány által 2010-re kitűzött hiánycél vélhetően nem lesz tartható. A Generali Alapkezelő elemzése ugyancsak azt emeli ki, hogy az utóbbi időben nagyobb kilengésekre hajlamos forint mozgását leginkább a külső környezet határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a hitelpiacok nyugtalansága felülírhatja az esetleges biztató magyarországi gazdasági folyamatok hatását.