Bírságot fizet, de megnyithatja nyugdíjpénztárát az Erste

2010.01.15. 18:19

Feloldotta az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magán- és önkéntes ágazatára vonatkozóan is a tavaly július 16-i határozattal elrendelt tagfelvételi zárlatot január 15-ével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A pénztár két ágazatát 15 millió forintra bírságolta a felügyelet. Az Erste örömmel fogadta a zárlat feloldását és kitart álláspontja mellett, miszerint felelősséggel kezelte az új nyilvántartási rendszer bevezetésének időszakát.

Binder István, a PSZÁF szóvivője pénteken az MTI-nek elmondta: a pénztár mostanra teljesítette a tavaly júliusi határozatban foglaltak döntő részét: a nyilvántartási rendszer zártsága és megbízhatósága helyreállt, az adatszolgáltatás és a tagokkal való elszámolás már nem jogsértő, ezért fel lehetett oldani a zárlatot. Most már mindkét ág vehet fel tagokat, fogadhat átlépési nyilatkozatokat.

A felügyelet pénteken, a tagfelvételi zárlat feloldásáról szóló határozattal egyidejűleg nyilvánosságra hozta azt a határozatát is, amelyben a pénztár magán-nyugdíjpénztári ágazatát 10 millió, önkéntes ágazatát pedig 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A 2009. október 15-i határozat szerint a tagfelvételi zárlat személyi bírsággal is járt, a nyugdíjkassza 13 vezető tisztségviselőjét személyenként 300-750 ezer forintig terjedő bírság megfizetésre kötelezte a felügyelet. A kasszára és vezetőkre kirótt bírságok együttes összege meghaladja a 20 millió forintot.

A felügyelet tavaly célvizsgálatot végzett a nyugdíjkasszánál, ennek nyomán tagfelvételi zárlatot rendelt el 2009. július 16-i határozatában. A határozat szerint a pénztár az új nyilvántartási rendszer bevezetésekor nem mérte fel jól a  bevezetéssel, illetve az elszámoló egységes rendszerre áttéréssel kapcsolatos feladatokat és kockázatokat.

A vizsgálat egyebek mellett megállapította: a pénztár függőszámláján 2008. december 31-én 1,569 milliárd forint volt, 2009. június 17-én pedig a teljes függő állomány már meghaladta az 5 milliárd forintot, amit a felügyelet súlyos pénztári működési kockázatnak ítélt.

A vizsgálat a júliusi határozat kiadásával nem zárult le. A megállapítások egy részét - a szokásostól eltérően - azért rögzítette közbenső jelentésben a felügyelet, mert olyan súlyú és jellegű jogsértéseket tapasztalt, amelyek megítélése szerint a pénztár és a tagok érdekeit súlyosan veszélyeztették. A tavaly júliusi határozat arra is felhívta a figyelmet, hogy az esetlegesen fennálló személyi felelősség megállapítására nem került sor, erről a vizsgálatot lezáró határozatban dönt majd a felügyelet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK