"Az �llam nem mindenhat�, ink�bb impotens" - interj� Jaksity Gy�rggyel

2010.01.18. 12:36

Az �llam szerep�t a lehet��legalacsonyabb szintre kell visszaszor�tani, min�l kevesebb p�nzhez van k�ze, ann�l kevesebbet lehet lopni - mondta Jaksity Gy�rgy, a Concorde igazgat�s�g�nak eln�ke az [origo]-nak adott interj�j�ban. A�kor�bbi t�zsdeeln�k szerint�a fejl�d�s egyik legfontosabb g�tja a t�rsadalmi v�ls�g, a kil�bal�shoz ezt fel kell sz�molni �s az�eddigi gazdas�gpolitikai d�nt�seknek�az ellenkez�j�t kell v�grehajtani.

- �gy fest a nehez�n t�l vagyunk, hol �ll a nemzetk�zi gazdas�g?

- Neh�z megmondani, ki hol tart, egyr�szt a v�ls�gnak m�g nincs v�ge, most kezdt�nk el kil�balni a g�d�rb�l, m�sfel�l nagyon k�l�nb�z� helyzetbe sodr�dtak az egyes orsz�gok. Ott van p�ld�ul K�na, amely az adatok szintj�n j�l �ll, a gazdas�g k�zel 8 sz�zal�kos b�v�l�st �rt el tavaly, �m ez egy m�s, p�ld�ul felt�rekv� orsz�gra vet�tve csak szer�ny fejl�d�snek felelne meg. Ezt a n�veked�st pedig csak p�rj�t ritk�t� hitelez�ssel tudta el�rni az orsz�g, en�lk�l sz�zal�kpontokkal alacsonyabb lett volna a n�veked�s, m�rpedig a k�nai gazdas�g 6 sz�zal�kos n�veked�s�n�l m�r stagn�l�sr�l besz�l a piac.

A gazdas�got f�t� hitelboom nagyon vesz�lyes, k�nnyen el�fordulhat, hogy a hitelek nagy r�sz�t nem fogj�k visszafizetni, felesleges beruh�z�sokat hajtanak v�gre, nem besz�lve a min�s�gi probl�m�kr�l.�A v�ls�g miatt K�n�ban is ketyeg az id�z�tett bomba, noha egyel�re nem lehet megmondani, hogy mikor fog robbanni �s milyen hat�sa lesz. K�na p�lda teh�t arra, hogy a v�ls�got kv�zi �tv�szel� orsz�gokban is vannak igen rizik�s ter�letek, nem besz�lve v�ls�g miatt sokkal jobban szenved� orsz�gokr�l.

- Ide sorolhat� p�ld�ul Magyarorsz�g?

- Igen, a balti �llamok mellett, Izland, Magyarorsz�g is ebbe a k�rbe tartozik, legut�bb pedig G�r�gorsz�gr�l der�lt ki, hogy nagyon gyeng�n �ll �s val�sz�n�, hogy ezzel nincs v�ge a sornak, szerintem Spanyolorsz�g lehet a k�vetkez�. Ezeknek az orsz�goknak mindenk�ppen szembe kell n�zni�k azokkal a gazdas�gi probl�m�kkal, amelyek t�rdre k�nyszer�tett�k az orsz�got, ellenkez� esetben csak elod�zz�k az �jabb v�ls�got, �vekre konzerv�lj�k a rossz �llapotot.

- M�g kem�nyebb megszor�t�sok kellettek volna?

- A Bajnai-korm�ny megtette az elv�rhat� int�zked�seket, ezzel stabiliz�lta az orsz�g p�nz�gyi helyzet�t, de nem szabad h�trad�lni, mondv�n, j�n a fellend�l�s. A v�ls�gkezel�s ugyanis mindig r�vid t�vra sz�l, a hossz� t�v� folyamatokban viszont l�nyeges elmozdul�s ennyi id� alatt nem t�rt�nhetett.

- Mit kell csin�lni?

- A mostani v�laszt�sokon gy�ztes p�rtnak lesz a feladata, hogy a v�ls�gkezelt, stabiliz�lt gazdas�got felk�sz�tse a hossz� t�v� fejl�d�sre. Ezt k�nny� kijelenteni, �m borzaszt� neh�z feladat, komoly politikai elsz�nts�g kell hozz�.

- Hol van a probl�ma?

- Szerintem a fejl�d�s g�tja, hogy t�rsadalmi �rt�kv�ls�g van Magyarorsz�gon, ezt a politika ahelyett, hogy felsz�molta volna az elm�lt k�t �vtizedben, ink�bb elm�ly�tette. T�bb olyan felm�r�s - Eurobarometer, World Value Survey, T�rki - jelent meg az elm�lt id�ben, melyek szerint ki�br�nd�t� t�rsadalmi �rt�krend jellemzi Magyarorsz�got, erre pedig nem lehet alapozni. Nem arr�l van sz�, hogy gonoszak vagy rosszak lenn�nk, csup�n ezt hoztuk magunkkal az el�z� rendszerb�l �s az ut�bbi h�sz �vben nem hogy nem t�rt�nt ebben v�ltoz�s, hanem tov�bb romlott a helyzet. A�t�rsadalomnak el kell fogadnia, hogy az �llamnak nem kell belesz�lnia mindenbe, nem �gy kell tekinteni r�, mint egy olyan sz�l�re, aki, ha kell ha nem, mindenk�ppen seg�teni fog, beavatkozik �s mindenhat�nak k�pzeli mag�t mik�zben ink�bb impotens.

- Mi baj van az �llammal?

- Min�l kevesebbet tesz az �llam, ann�l jobb, a piac �s a t�rsadalom optim�lis helyzetben fejl�d�k�pes. J� p�lda a rossz �llami szerepv�llal�sra a (deviza)hitelek t�mogat�sa �s ezen kereszt�l a h�ztart�sok t�lzott elad�sod�sa, majd a v�ls�gban a kapkod�s a (deviza)hitelesek megment�se �rdek�ben. Ezzel azonban az �llam azt a rossz �zenetet k�ldte, hogy lehet felel�tlen d�nt�seket hozni, majd mi seg�t�nk, illetve megfojtotta a gazdas�got, �s a saj�t k�lts�gvet�si helyzet�t, ahelyett, hogy megg�tolta volna a (deviza)hitelez�s �szn�lk�li t�rnyer�s�t, r�ad�sul a kor�bbi �vekben a lak�sc�l� forinthitelez�st is szabadj�ra engedte a kamatt�mogat�ssal �s az ad�kedvezm�nnyel. Gyakorlatilag ingyen hitelt osztott. �sszess�g�ben az elad�sod�s mell� �llt az �llam, k�s�bb pedig a nagyon magas kamattal igyekezett a forintot megt�masztani, amivel viszont saj�t elad�sodotts�g�t is n�velte.

- A�forint gyenge, er�s vagy stabil?

- B�r sokan stabilnak hiszik, ez egy ill�zi�. A forint viszonylagos stabilit�sa hatalmas re�lgazdas�gi �ldozatot k�vetelt, a magas kamatok miatt egy rak�s magyar c�g ker�lt a cs�d sz�l�re vagy ment t�nkre. Nem a kamattal kell v�deni a forintot, amikor baj van, hanem egy folyamatosan hiteles gazdas�gpolitik�ra, stabil p�nz�gyi helyzetre van sz�ks�g, amely a befektet�k sz�m�ra is hihet� n�veked�st �s kisz�m�that� makrogazdas�gi p�ly�t �g�r. Ez t�maszt adhatott volna a forintnak, �s �gy is megel�zhet��a mondjuk 350 forintos eur� �s nemcsak a prohibit�ven (g�tl�) magas kamatszinttel. Ha norm�lisan m�k�d�nk p�r �vig, ahogy az ut�bbi n�h�ny h�napban az erre utal� jelek m�r l�that�v� v�ltak, b�ven mehet lejjebb a kamatszint, f�leg, hogy vil�gszerte padl�n vannak a kamatok.

A devizahiteleseknek pedig l�tniuk kell, hogy a hitel 15 �ves t�vlatban is b�ven kitermeli m�g gyeng�bb forintn�l is a t�kevesztes�get, s�t m�g nyeres�g�k is lesz a forinthitelhez k�pest a kamatk�l�nb�zet miatt (a devizahiteln�l a t�ketartoz�s emelkedik a forint gyeng�l�se eset�n -�szerk.). Ha siker�l magas kamat n�lk�l fenntartani a stabil forintot, akkor pedig a v�llalatok �s a k�lts�gvet�s kiszabadulhatnak a magas kamat miatti szor�t�sb�l, illetve megsz�nik a rendszerkock�zatot jelent� devizahitelez�s dominanci�ja.

Fot�: Hajd� D. Andr�s [origo]

Jaksity Gy�rgy: Hatalmas �ldozatot k�vetelt a forint stabiliz�l�sa

T�bb p�lda is van erre, el�g Csehorsz�gig menni, ahol 13 �vvel ezel�tt s�lyos gazdas�gi �s devizav�ls�g volt. A csehek akkor felm�rt�k, milyen �llamad�ss�gszint tarthat� fenn, milyen gazdas�gpolitik�ra van sz�ks�g a stabil n�veked�shez, ezzel el�rt�k, hogy az eur�kamat al� s�llyedt az ir�nyad� r�ta. Olyan olcs� lett a hitel, hogy nem kellett senkit t�mogatni, vagy devizahitelt felvenni, �s alacsony �ron lehetett fejl�dni. Evidens, melyik a m�k�d�k�pes modell, nem a mi�nk, az biztos.

- Milyen kezel�sre volna sz�ks�g?�

- Sima �gy. El� kell venni a 2000-es �vek ad�- �s gazdas�gpolitikai d�nt�seit �s az ellenkez�j�ket kell v�grehajtani. A kor�bban Magyarorsz�ghoz hasonl�an rossz helyzetbe ker�lt �s hib�ikb�l tanul� orsz�gok (p�ld�ul az �zsiai v�ls�gban s�lyos helyzetbe ker�lt �llamok) receptje szerint az exportra, a megtakar�t�sokra �s beruh�z�sokra kellett helyezni a f�kuszt. Ha az �llam minden�ron t�mogatni akar, akkor ezekre kell koncentr�lnia. Tov�bbra is hangs�lyozom, hogy nem kell az �llamnak felt�tlen�l t�mogat�st ny�jtania b�rmire, f�leg nem egy ilyen korrupt orsz�gban, mint a mi�nk, amit szint�n a m�r eml�tett t�rsadalmi �rt�krend �talak�t�s�val lehetne felsz�molni, de addig is min�l kevesebb p�nzzel gazd�lkodik az �llami szf�ra, ann�l kevesebbet lehet ellopni.

- A t�zsde j� terep lehet a n�veked�s egyik pill�r�nek tartott megtakar�t�soknak, de a kisbefektet�k alig t�nnek fel itt.

- Ezen nem szabad csod�lkozni, hiszen a gazdas�gpolitika az ut�bbi �vtizedben az elad�sod�st t�mogatta, nem volt kell� motiv�ci� a h�ztart�sok sz�m�ra, ez jelenti a keresleti probl�m�t. Igaz viszont, hogy a v�ls�g kedvez� v�ltoz�st hozott: amikor a nemzetk�zi szerepl�k piacra �nt�tt�k a magyar r�szv�nyeiket, sok lakoss�gi v�s�rl� sorakozott fel a m�sik oldalon �s sz�p summ�t kereshettek a k�s�bbi emelked�sen. M�g minket is �szint�n meglepett a folyamat. Az�rt vannak a megtakar�t�sok eset�ben kedvez� jelek: a nyugd�j-el�takar�koss�gi sz�mla megmaradt, �s l�trehozt�k a tart�s befektet�si sz�ml�t, ami jav�that az eddigi helyzeten, ami messze nem volt versenysemleges �s megmutathatja, hogy van �rtelme hosszabb t�von takar�koskodni (a tart�s befektet�si sz�ml�r�l l�sd keretes �r�sunkat - a szerk.).

- Nagyobb k�n�latra is sz�ks�g lenne, ahhoz, hogy a t�zsde a lakoss�g sz�m�ra m�g vonz�bb alternat�v�t jelentsen. Mi�rt nem j�nnek t�bben?

- A k�n�lati oldal val�ban probl�m�s. Egy olyan orsz�gban, ahol a korrupci�, a mutyi, az ad�csal�s a divat, a t�zsd�nek nem sok es�lye van. A t�zsde ugyanis egy �tl�that� m�k�d�st �r el�, ebben az orsz�gban pedig kev�s az olyan c�g, amely megfelel a k�vetelm�nyeknek. A titkol�z�st, a nyeres�g elt�ntet�s�t a piac nagyon nem d�jazza.

- A nemzetk�zi piacon mi v�rhat�, milyen a hangulat?

- Nincs v�ge a v�ls�gnak. A felfel� vezet� �t g�r�ngy�s: az optimista forgat�k�nyv�nk is azzal sz�mol, hogy lesz korrekci�, de az id�pontot gyakorlatilag lehetetlen prognosztiz�lni.

Jaksity a hi�nyvit�r�l

A BKV �s M�V vesztes�ge miatt kialakult vit�ban kevered�st l�t Jaksity Gy�rgy. (A korm�ny tartani akarja a k�lts�gvet�sben bel�tt 4 sz�zal�k alatti hi�nyszintet, m�g a Fidesz m�r jelezte, hogy a �llami c�gek vesztes�g�nek rendez�se miatt j�val nagyobb lehet a deficit. A vit�r�l sz�l� cikk�nket itt olvashat�.) Tiszt�zni kell, milyen t�telek varrhat�ak a mostani korm�ny nyak�ba, az pedig egy m�s k�rd�s, hogy a v�laszt�sokon es�lyes politikusok mit fognak tenni gy�zelm�k eset�n. Ha a gy�ztes p�rt a m�r l�that� k�lts�gvet�si deficitet n�velni k�v�nja mondjuk a v�laszt�si �g�retei miatt, akkor ezt nem lehet r�kenni az el�z� korm�nyra -mondta Jaksity Gy�rgy, szerinte a legfontosabb, hogy egyik f�l se csapja be az �llampolg�rokat, ahogy eddig tett�k. A Concorde eln�ke �gy v�li, ha egy orsz�g hiteles gazdas�gpolitik�ra t�rekszik, �s a befektet�kre is tekintettel van, akkor a piac partner lesz az esetleg megh�z� deficit finansz�roz�s�ban.

A befektet�kkel el kell hitetni, hogy a k�lts�gvet�si hi�nyt n�vel� l�p�sre sz�ks�g van a k�s�bbi fejl�d�s �rdek�ben, ebben az esetben adni fognak p�nz, viszonylag alacsony �ron is. Rengeteget sz�m�t a kommunik�ci� �s a befektet�kkel val� egy�ttm�k�d�s, ha ez nincs meg, k�nnyen elfordulhatnak a piact�l egy elkapkodott l�p�s nyom�n. Arra is figyelni kell, milyen k�rnyezetben kezd p�rbesz�det a befektet�kkel vagy teszi meg ezt a l�p�st a korm�ny. Pesszimista hangulatban k�nnyen p�rul j�rhatunk, azaz a befektet�k piacra �nthetik a forintba �ll� eszk�zeiket, akkor pedig elszabadulhat az eur� �rfolyama, a forint pedig �jra g�d�rben tal�lhatja mag�t - mutatott r� Jaksity.

A c�gvezet� �gy l�tja, Magyarorsz�gnak a m�r meg�llapodott hi�nyszintek mellett kell gazd�lkodnia �s ha kem�ny munk�val cs�kkentette az �llamad�ss�got �s visszaszerezte a p�nz�gyi vil�g bizalm�t, akkor kicsit b�trabb sz�mokban is lehet gondolkodni, ha ezt a n�veked�s is lehet�v� teszi. Nem szabad persze elfelejteni, ha Magyarorsz�g be akarja vezetni az eur�t, akkor ahhoz teljes�teni kell a maastrichti krit�riumokat, amiben eddig nem nagyon jeleskedt�nk, igaz az �llamh�ztart�si deficit ter�n most az eg�sz Eur�pai Uni� t�ll�pett az enged�lyezett m�rt�ken.