Fejenként egymilliót adnak az államnak a visszalépő nyugdíjasok

2010.01.21. 10:31

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tagok fejenként csaknem 1 millió forinttal gazdagítják a magyar államkincstárat. Az előzetes adatok alapján több mint 50 ezren hagyták el a magánkasszákat, így akár 55 milliárd forinttal is gyarapodhatott az állami vagyon.

Tavaly december közepéig 44 ezer megánnyugdíjpénztári tag lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe, azaz ennyien biztos átvitték a vagyonukat az államkincstárba - mondta az [origo]-nak Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Az átlépési határidő 2009. december 31. volt, de az év utolsó két hetének adatai legkorábban csak a hét végén lesznek ismertek.

Feltételezve, hogy az év végén számolt be az [origo]-nak Juhász Istvánné, a pénztárszektor több mint 90 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára, aki szerint a jogosultak fele vagy annál valamivel kevesebben választhatták az állami rendszert. A 16 pénztár adatai között meglehetősen nagy a szóráugyanolyan lelkesedéssel váltottak vissza a tb-re az érintettek, mint december első két hetében, úgy az átlépési időszak egésze alatt akár 57-58 ezren is a váltás mellett dönthettek. A visszalépési aktivitás amúgy az év vége felé prögött fel, az [origo] gyűjtése szerint ugyanis július és október között a jogosultaknak csak mintegy 6 százaléka jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Nagyságrendileg a felügyeleti adatokkal egyező adatokról s, a legalacsonyabb mutatójú kasszánál az érintettek mindössze 16,4 százaléka választotta a tb-t, de volt olyan pénztár is, ahol több mint 60 százalékos voltez az arány.

Több tízmilliárd a kincstárnak

A szabályok értelmében az átlépett tagok a magánpénztárakban felhalmozott vagyonukat is magukkal vitték a társadalombiztosítási szisztémába, de ezzel kapcsolatban csak november végéig vannak adatok: a PSZÁF azt mondta, hogy az addig visszatért 31 500 biztosított után összesen közel 30 milliárd forintot utaltak át a magánkasszák a kincstárnak, azaz átlagosan csaknem 1 millió forintot hoztak az állami nyugdíjpillérnek a magánszektort elhagyók.

Az érintettek összesen csaknem 120 ezren voltak, és a jelek szerint nagyjából minden második potenciális visszalépő döntött úgy, hogy elhagyja a privát pénztárakat, ami több mint 55 milliárd forintos állami bevételt jelenthet. A Stabilitás adatai szerint tavaly szeptemberben az egy targra vetített átlagos vagyon 823 ezer forint volt, így 45-50 milliárd forintos visszautalással lehet számolni.

A tavaly június végén elfogadott jogszabály szerint azon pénztártagok léphettek vissza, akik 2008. december 31-éig betöltötték 52. életévüket és önként, azaz nem pályakezdőként váltak magánnyugdíjpénztári taggá. A törvény lehetőséget adott arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb-nyugellátásban részesülő pénztártagok is kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. "A visszalépett aktív pénztártagokon kívül 1358 nyugdíjas is visszatért a tb-rendszerbe. Utánuk a regionális nyugdíjigazgatóságoknak utalták vissza a félretett pénzt, november végéig 721 millió forintot" - tudtuk meg a pénzügyi felügyelettől.

A PM nem számolt ezzel a hatással

A visszalépő tagok félretett pénzét a pénztárak befizetik a kincstárba, ahol azt az állami kiadások fedezésére fordítják - vagyis nem teszik félre, ahogy azt a magánkasszák teszik, mivel a társadalombiztosítási rendszerben nem a felhalmozás fedezi a majdani nyugdíjat. Ehelyett kezességet vállalnak az érintett nyugdíjasok járadékának az állami szabályok szerinti folyósítására.

A nyugdíjrendszer állami (TB) pillére felosztó-kirovó elven működik, tehát nem a folyó bevételek félretétele, felhalmozása jelent fedezetet a jövendőbeli nyugdíjakra, hanem a mindenkori nyugdíjat az akkor éppen aktuális folyó bevételből finanszírozza az állam. A magánnyugdíjpénztári egyéni számlákon a felhalmozások úgy keletkeztek, hogy nem a tb-nek, hanem magánpénztárba fizették a tagok a hozzájárulást, ez bevételkiesést jelentett az államháztartásnak. Emiatt az érintettek csak alacsonyabb tb-járandóságra kapnak jogosultságot, viszont a kieső rész helyébe lép a pénztárakban felhalmozódó megtakarítás. A visszalépésénél megfordult a folyamat: a pénztártagok visszakapják a teljes tb-jogosultságot, ennek fejében a korábbi bevételkiesést az államháztartás kapja vissza a számlaegyenlegek átutalásával. A felosztó-kirovó pénzt tehát pénzt nem teszik félre, mert azt nem meghatározott célra kell elkölteni. A pénzt nem a társadalombiztosítás alatt működő nyugdíjrendszer kapja meg, ami azzal indokolható, hogy a központi költségvetéstől ezt egyszer már megkapta, hiszen amikor a bevétel kiesett, azt a költségvetés azonnal pótolta.


"A 2010-es költségvetés úgy készült, hogy abban ezzel a hatással nem számoltunk" - közölte az [origo]-val a Pénzügyminisztérium (PM). A tárca azt mondta, hogy bár "azóta látjuk, hogy lesz ilyen hatás, de ma még nem tudjuk megmondani pontosan, hogy a múlt évi átlépések következtében a 2010-es költségvetés helyzete mennyivel javulhat". Rövid távon tehát állami szempontból kedvező fejlemény a visszalépés, de hosszabb távon a nyugdíjasok visszatérése az állami kiadásokat is megdobja majd.

Sokaknak megérte, mások megijedtek

Egyelőre nincs arról statisztika, hogy kik közül kerültek ki a visszalépők, és kik maradtak inkább a magánrendszerben, de azt lehet tudni, hogy jellemzően azok a magas jövedelműek jártak jól a visszalépéssel, akik nyugdíj előtt állnak. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója korábban azt mondta, hogy 55 év felett célszerű a visszalépés, esetükben akár 70-100 ezer forint plusznyugdíjat is jelenthet havonta a tb kasszába való visszatérés

A konkrét, személyre szabott számításokon túl az is a visszalépés melletti érv lehetett, hogy a gazdasági és pénzügyi válság alaposan kikezdte a magánpénztárak hozamait. A Stablitás Pénztárszövetség adatai szerint 2008 utolsó negyedévében 181 milliárd forintot buktak a befektetéseiken a kasszák, amit 2009 első negyedévében újabb, csaknem 60 milliárd forintos mínusz követett. A tavalyi év második fele ugyan már jobban sikerült, hisz a magánnyugdíjpénztárak gyakorlatilag ledolgozták az elmúlt időszak veszteségeit, de a sokkoló mínuszok sokak kedvét elvették a piaci megoldásoktól.

KAPCSOLÓDÓ CIKK