A bankok lassan startolnak rá a félretett forintokra

A sima értékpapírszámlával szemben pár év alatt is több ezer forintot, hosszabb távon pedig akár százezreket hozhat a januártól elérhető, adókedvezménnyel támogatott új konstrukció, a tartós befektetési számla (tbsz). Az adókedvezménnyel megtámogatott termék reklámozásán egyelőre nem törik magukat a pénzügyi szolgáltatók, pedig aki gyorsan meggyőzi az ügyfeleket, az nagyot haraphat a több tízmilliárdos piaci tortából.

Döcögősen indul a januártól létező tartós befektetési számla (tbsz) karrierje. A hosszú távú takarékoskodást ösztönző banki termék iránt egyelőre csekély az érdeklődés, pedig a konstrukció kedvezőbb feltételek kínál, mint egy sima értékpapírszámla.

A tbsz legfontosabb előnye, hogy 3 év után adókedvezményt, 5 év után adómentességet biztosít a megtakarított összegre, egy sima értékpapírszámla esetében a kamat vagy az elért hozam után adót kell fizetni.

Számok

Ha valaki 25 ezer forintért vesz hároméves államkötvényt (jelenleg ennek a hozama 7,02 százalék), akkor három év múlva a jelenleg érvényben lévő 20 százalékos kamatadó mellett 29 500 forintja lesz. Ha ugyanezt a tbsz keretében teszi, akkor csak 10 százalékot kell levonni a kamatból, így 600 forinttal több marad. Ötéves időtávon az adózott megtakarítás 33 500 forint lesz, a tbsz viszont 35 600 forintot kínál.

Százezer forintnál a hároméves futamidőben 2250 forint a differencia, az ötéves megtakarításnál viszont már 8500 forint a különbség. (A kalkulációkban kizárólag egy sima befektetési számla és a tbsz közötti különbséget vetettük össze a különböző költségeket és a felhalmozási időszakot, azaz a számlakötés évét nem vettük figyelembe.)

A számítás tehát azt mutatja, hogy csupán azzal, hogy nem egy szimpla értékpapírszámlára, hanem egy tbsz-re kötünk szerződést, akkor utóbbi ingyen pénzt termel, nagyobb összegű megtakarításnál és hosszabb időtávon - többször újrakötött tbsz-szel - pedig több százezer, akár milliós pluszt hozhat a választás.

Több számlánk is lehet

A tbsz-en lévő pénzt a futamidő alatt forgathatjuk, választhatunk az adott bank vagy szolgáltató számtalan befektetési terméke közül, legyen az állampapír, részvény, kötvény, befektetési jegy vagy betét. A tbsz-re vonatkozó szabály szerint a számlanyitás évének végéig lehet forintot elhelyezni a számlán, utána már csak a megtakarítási portfóliók között rendezgethetjük a vagyont.

Ha tehát valaki a fizetéséből rendszeresen félre szeretne tenni a számlára, akkor a számlanyitás éve - az első, úgynevezett felhalmozási év lejárta - után ezt már nem teheti meg, hanem új számlát kell nyitnia. Aki sok éven át szeretne így megtakarítani, annak több ilyen számlát is kell majd kezelnie, ami az adiminisztráció és a számláköltségek sokszorozódása miatt esetleg riasztó lehet, de sok esetben az adókedvezmény miatt még így is megéri. Az ötéves futamidő letelte után újból lehet tbsz-t kötni, és más szolgáltatónál is köthetünk másikat, így meghosszabbíthatjuk és megsokszorozhatjuk a megtakarítást - mármint akkor, ha maradnak a jelenlegi feltételek, azaz a konstrukció 10-15 év múlva is ezekkel a feltételekkel lesz elérhető, és a vonatkozó adószabályok sem változnak.

Ráfér a finomhangolás

A pénzügyi szolgáltatók tisztában vannak azzal, hogy az újabb számlák nyitása problémát jelenthet, de jelenleg még ők is csak épp most ismerik meg a rendszert működés közben, ráadásul a választások idején nem is kívánnak a döntéshozókhoz fordulni. "Egyelőre nem akarják a szabályozást megváltoztatni, mert mindenki magával van elfoglalva. Így inkább az év második felére várható a finomhangolás" - mondta Ugrai Péter, a Concorde Értékpapír Zrt. illetékes vezetője.

Ezt megerősítette Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója is, aki szerint jelenleg a tapasztalatszerzés zajlik, és csak néhány hónap elteltével fognak javaslatok érkezni a rendszer egyszerűsítésére. A vezérigazgató rámutatott, hogy mind a szolgáltatóknak, mind az APEH-nak könnyebb nyomon követnie évente egy új számlát, a feladat tehát az, hogy mindezt az ügyfelek számára is könnyen értelmezhetővé tegyék.

Nem kaptak rá a cégek

Az [origo] által felkeresett bankok szerint a jövőben több tízezer tbsz-t nyithatnak az ügyfelek. A Budapest Bank szerint az átlagosnál nagyobb, 3-4 millió forintos megtakarítással rendelkező ügyfelek érdeklődnek elsősorban a konstrukció iránt, az UniCreditnél a tbsz-t nyitó ügyfelek 2-3 millió forintot helyeztek el a számlán, ezek alapján belátható, hogy 10-100 milliárd forintos üzletről van szó hozzabb távon, amire érdemes rástartolni a piaci szereplőknek.

Ennek ellenére a bankok, pénzügyi szolgáltatók többsége nem vitte túlzásba a tbsz népszerűsítését. A pénzintézetek és szolgáltatók honlapján ugyan lehet tájákozódni a konstrukcióról, ám nincs szem előtt, több katinttással lehet információkat elérni, és vannak bankok és szolgáltatók, amelyeknél még nem is érhető el a konstrukció.

Remélhetőleg verseny is lesz

Az Allianz még gondolkodik a bevezetésen, míg a Budapest Banknál, a Citibanknál és a Raiffeisennél már döntöttek, de még nem indult el a szolgáltatás. A Commerzbank, mivel elsősorban vállalati finanszírozással foglalkozik, csak később dolgozza ki a tbsz részleteit a magánügyfelek számára. Az MKB, az OTP, a Citibank, az Unicredit és az Erste már elindította a tbsz-t, ezeknél a bankoknál több százan nyitottak új számlát az elmúlt hetekben.

Később minden bizonnyal kialakul majd a verseny a tbsz iránt érdeklődő ügyfelekért, és várhatóan az dönti majd el, hogy a szolgálatók milyen termékeket és milyen áron tesznek elérhetővé az ügyfelek számára. Könnyen elképzelhető, hogy ha már teljes lesz a kínálat a piacon, akkor a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) termék-összehasonlító táblázattal segít majd az ügyfeleknek a választásban.