A vagyonadó-kalkulátor nem játék - interjú Szikora Jánossal, az APEH elnökével

2010.01.25. 10:23

Bátran bevallhat a vagyonadó-kalkulátor által becsült forgalmi értéknél akár milliókkal kevesebbet is az adózó, mivel a tényleges értékkel ő van tisztában - mondta az [origo]-nak az adóhivatal első embere. Szikora János szerint a revizorok csak a kirívó esetekkel foglalkoznak majd, egyúttal azt ígérte, a nagyhalakra is vadászni fognak az ellenőrök.

- Ahogy a tömeges vagyonvizsgálatok idején, úgy a vagyonadó kapcsán is attól tartanak az emberek, hogy az adóellenőrök olyan, eddig tisztességesen adózó családokat vegzálnak majd, akik bérből, hitelből építettek maguknak házat, és az ingatlant jó pár millióval kevesebbre tartják bevallásukban, mint az APEH-kalkulátor által megállapított, becsült érték.

- Az adóellenőrzést nem minősíteném vegzálásnak, de el kell mondanom, hogy amikor jelentős változás van egy adószabályban, vagy új adónemet vezetnek be, a kezdeti időszakban nem az ellenőrzés, hanem az állampolgárok segítése, a szabályok megismertetése a legfontosabb feladatunk. Az idén abban kell támogatnunk az adózókat, hogy meg tudjanak felelni a vagyonadó szabályainak, vagyis felmérjék, van-e egyáltalán adókötelezettségük és ha igen, helyesen töltsék ki a bevallásukat. Nem az ellenőrzésre koncentrálunk majd, de kirívó esetekben, a tudatos szabályszegőkkel szemben fel kell lépnünk.

- Nagyjából be tudja lőni, kik lehetnek majd célkeresztben?

- Azoknál folytatunk majd le ellenőrzést, akik nagy értékű adóköteles vagyontárggyal rendelkeznek, és mégsem tesznek bevallást. Azt például biztosan meglátogatják a revizorok, aki az ingatlan-adatbázisunk szerint két éve 100 millió forintért vásárolt lakást, és nem adott bevallást. 

- Korábban azt nyilatkozta, hogy nyitott szemmel járnak a revizorok a világban. Elképzelhető, hogy az ellenőrzésre történő  kiválasztás előtt "terepszemlét" tartanak?

- Igen, ha kirívóan nagy értékű lakóingatlant, gépjárművet látnak, akkor az is képezheti a kiválasztás alapját.

- Ön hogyan járna el abban az esetben, ha a kalkulátorban meghatározottnál tízmillióval alacsonyabbra tartaná az ingatlanja forgalmi értékét?

- Szerintem az emberek nagyjából tisztában vannak az értékviszonyokkal, tudják például, hogy a szomszéd mennyiért adta el a lakását. Ha a kalkulátor 30 millióra becsül, de 20 millióra tartom a forgalmi értéket, akkor azt bátran vállalni kell. Szakértőt, értékbecslőt akkor érdemes igénybe venni, ha határeset az ingatlan, tehát 30, illetve 15 millió körül lehet a forgalmi értéke. Éppen azért nem a kalkulátor adatai alapján végezzük majd az ellenőrzést, mert a kalkulátor által kiadott érték egy átlagos, becsült értéket jelöl, amit korrigálni kell az egyedi körülmények figyelembevételével. Egy társasházban két szomszédos lakás értéke között is jelentős eltérés lehet és nem csak akkor, ha az egyiket már felújították, a másikat még nem. Ha egy lakás a Dunára néz és márványpadlóval borított, akkor nyilván jóval többet, egy romos falusi ház pedig kevesebbet érhet, mint az átlag. A vagyonadó-kalkulátor egy mankó, használatának csak pozitív jogkövetkezménye lehet. Ha a kalkulátor alacsonyabb értéket hoz ki, mint egy esetleges későbbi ellenőrzés, akkor a különbözetre jutó bírságot, pótlékot nem kell megfizetni, mert az adózó a becslés használatával a tőle elvárható körültekintéssel jár el. 

 

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Az APEH elnöke szerint a vagyonadó-kalkulátor egy mankó


 
- Illetékkiszabásnál előfordul, hogy mire kiérnek helyszíni szemlére, már felújításba fogtak, vagy be is fejezték azt. Ebből kiindulva, hogyan tudja egy magánszemély bizonyítani, hogy a vagyonadó bevallásakor, vagyis január elsején milyen állapotban volt az
ingatlana?

- A felújítás nem nyomok nélkül történik, egyébként is számlát kell kérni az anyagokról, a munkavégzés díjáról, de sok esetben rendelkezésre állhatnak egyéb dokumentumok, például az építési hatóság engedélye is.

- Van olyan dolog, amit magánemberként kifogásol a vagyonadóval kapcsolatban?

- Adóhivatali vezetőként és magánemberként is az a feladatom, hogy végrehajtsam a törvényt. Amúgy szerintem a világ a vagyonadózás felé tart, ellenőrzés szempontjából is ez az egyszerűbb forma. Egy vagyontárgy vagy van, vagy nincs, s értékét is meg lehet állapítani, míg a jövedelem keletkezését nehezebb bizonyítani.

- Van az APEH felső vezetésében vagyonadóval érintett személy?

- Fogalmam sincs, nem vagyok tisztában a kollégáim ingatlanvagyonának összetételével. 

- A vagyonadó-kalkulátor megjelenése, többek között a csúszás miatt nem nevezhető sikertörténetnek. Mielőtt a Pénzügyminisztérium sajtóközleményben megígérte az ominózus december 15-ei dátumot, egyeztetettek a hivatallal?

- Nem értem az állítólagos csúszásról szóló polémiát. Igen, a Pénzügyminisztériummal folyamatos egyeztetés volt a kalkulátor elkészítése során. November közepére - a tervezett határidőre - elkészült az adatbázis és az informatikai program, de szó sem volt arról, hogy mi ekkor már "éles" üzembe helyezzük, hiszen az eredeti tervek szerint is ezután következett egy, minden új program esetében elengedhetetlen tesztelési folyamat, melynek során egyrészt a szoftver működését, hibáit vizsgáltuk, másrészt konkrét ingatlanok forgalmi adatait egyeztettük a kalkulátor által becsült értékkel. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a törvény szerint a 2010. január 1-jei forgalmi értéket kell alapul venni, ezért még természetesnek is tekinthetjük, hogy a kalkulátor január elején állt az adózók rendelkezésére.

- Mely cégek, mennyi pénzért segítettek a kalkulátor elkészítése, tesztelése során?

- Az informatikai rendszert - mint a kalkulátor tájékoztatójában is közöltük -  a Novell készítette, az adatok tesztelésébe pedig két ingatlanforgalmazó céget is bevontunk. A program elkészítése 7 millió forintba került, a tesztelésért viszont nem kellett fizetnünk. 

- Hogyan határozták meg a kalkulátor mögött álló, adatbázisban szereplő négyzetméter-árakat?

- Elsősorban az elmúlt két év mintegy 800 ezer adatát vettük figyelembe, ami az illetékhivatali nyilvántartásokban szerepelt, ezek közül mintegy 170 ezer olyan kiszabási ügy is volt, ahol szakértőink korábban helyszíni szemlét tartottak, de kollégáink heteken keresztül jártak terepszemlére is.

- Alapvetően a forgalmi adatokból indul ki a kalkulátor a négyzetméterár meghatározásánál, amit korrigálnak bizonyos tényezőkkel. Mi a helyzet azokban az esetekben, amikor nincs a közelmúltból származó forgalmi adat egy településről, településrészről?

- Ha ingatlan adásvétel nem történt egy adott településen, de hagyatéki eljárást lefolytatott a közjegyző, akkor az annak során megállapított értéket vettük alapul. Kistelepülések esetében előfordult, hogy több hasonló adottságú, szomszédos falu adataiból indultunk ki. A négyzetméter-árakat nem egyszerű átlagszámítással határoztuk meg, hanem az illetékbecslés szakmai szabályi szerint. 

ForrA!s: MTI

"A százmilliós ingatlant eltitkolók ellenőrzésre számíthatnak"

 

- Az ingatlanpiacra is begyűrűző válságot mennyire kezelték tényezőként a négyzetméterárak meghatározásakor?

- Figyelembe vettük, hogy gazdasági válság van, és ennek megfelelően értékeltük a korábbról származó adatokat is. A kalkulátor január elején történt elindítását azért is tartottuk célszerűnek, mert elemeznünk kellett, hogy az adatbázis kialakítását követően, nem következett-e be lényeges változás az ingatlanpiacon kialakult értékekben. 

- Az adatvédelmi ombudsman ajánlására módosítanak a vagyonadó kalkulátoron és egyáltalán nem kérnek személyes adatot a használatához. Miért nem élből ilyen szoftvert tettek fel a honlapjukra?

- Nem gondoltunk rá, mivel nem "játék" céljára készítettük az alkalmazást. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóügyek intézésénél az adóazonosítót fel kell tüntetni. Abból indultunk ki, hogy a kalkulátor használóinak jó része később igazolni szeretné, hogy az abban szereplő értéket használta, amihez szüksége lesz egy dokumentumra (az e-mailben küldött becslésre), amelyen szerepelnie kell a személyes adatainak is. A felmerülő igények és az ombudsman ajánlására megváltoztattuk a rendszert. Egyébként a korábbi verzió sem mentette a "nézelődők" adatait, az APEH csak akkor értesült a kalkulátor használatáról, ha az adózó a mentés gombbal el is küldette a becslést az e-mail címére. Eddig több mint 500 ezer lekérdezés történt, ebből 13 ezren mentették is az adatokat.

- A vagyonadón túl, idén új feladat a hivatal számára az iparűzési adó (ipa) beszedése. Hány főt vehetnek fel?

- Nem kaptunk új munkatársakat, de a létszámstop alól a kormányzat felmentést ad a megüresedett helyek tekintetében, például nyugdíjazás esetén. Az új feladatok egyelőre nem okoznak nagy nehézséget, az ipánál az első nagy bevallási időszak majd jövőre lesz, ezután indulhatnak meg nagyobb számban az ellenőrzések, s akkor lesz szükség a nagyobb létszámra. Az utóbbi években elég sok plusz feladatot kapott a hivatal, ami az önadózással foglalkozó, a bejelentkezésekkel, bevallásokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos területet viselte meg a leginkább. Ez a "háttérmunka" hatalmas feladat, gyakorlatilag az APEH a legnagyobb pénzintézet az országban, mivel több mint 8 millió folyószámlát vezet.

Az utóbbi években volt ugyan létszámnövelés az APEH-ban, de célzottan, vagyis gyakorlatilag csak az ellenőrzés és végrehajtás végzésére lehetett munkatársakat felvenni. Az egyéb feladatokat végző szervezeti egységek működtetését gyakran belső átcsoportosításokkal kell biztosítanunk, ez bizony azt jelenti, hogy esetenként revizorok is részt vettek például az illetékkiszabásban. 

- Az Állami Számvevőszék tavaly decemberi jelentése szerint a gazdasági válság következtében felerősödött társadalmi és gazdasági problémák a hivatal szintjén is jelentkeznek, ám ezek megoldása nem az APEH feladata. Milyen tüneteket kellene kezelnie a pénzügyi kormányzatnak? Nőtt a korrupció, vagy az elégedetlenség a hivatalban dolgozók körében?

- Hiába is tagadnám, van feszültség a munkatársaim körében, mivel a juttatások egy része nem úgy került kifizetésre, ahogy az korábban megszokott volt. Az APEH-dolgozók jövedelme két részből tevődik össze: a köztisztviselői törvénynek megfelelően járó fix bérből, és a teljesítmény alapján járó külön juttatásból. A költségvetési törvény meghatároz egy keretet a kifizethető mozgóbérre, ami a meghatározott költségvetési bevétel túlteljesítése esetén fizethető ki. Az utóbbi években ez akár 4-5 havi bérnek megfelelő, plusz keresetet jelenthetett a munkatársaknak egy évben, vagyis a jövedelmek részévé vált, mint egy versenyszférában dolgozónál a cafeteria.

Ezzel a plusszal tudtuk megtartani a jó szakembergárdát, amely nálunk dolgozott, és toboroztuk a tehetséges fiatalokat. Többek között ezért a juttatásért érné meg APEH-osnak lenni, ami nem hálás feladat, akad, aki a környezetében el is titkolja inkább, ki a munkaadója. Tavaly a gazdasági válság miatt nem teljesült az elvárt bevétel, a költségvetési törvényben pedig nem módosították azt, vagyis nincs jogi alapja a kifizetésnek és nincs is rá pénze a költségvetésnek. 

Fotó: Vanik Zoltán [origo]

"Az emberek tudják, hogy a szomszéd mennyiért vált meg lakásától"

- Volt, aki a mozgóbér elmaradása miatt mondott fel?

- Igen, sajnos vesztettünk el értékes munkatársakat emiatt és volt olyan eset is, hogy komoly szakemberek végül ezért nem vállalták az adótisztviselői munkát.

- Közkeletű vélekedés szerint adót csalni csak nagyban érdemes, mert az APEH a hibázó kisembert lebuktatja, de a nagy halakhoz nincs mersze hozzányúlni.

- Igazságtalannak és megalapozatlannak tartom ezt a véleményt. Az adóhivatal milliárdos megállapításokat tesz multinacionális cégeknél, nagyvállalkozásoknál, magánszemélyek esetén pedig százmilliós tételek is akadnak szép számmal. Ez a közhiedelem abból adódik, hogy az adatvédelmi szabályok, az adótitok miatt nem hozhatja nyilvánosságra az esetek hosszú sorát. Csak fel nem ismerhető módon fogalmazhatunk a cégekről, pedig visszatartó ereje lenne a nyilvánosságnak. Szeretnénk ausztrál mintára külön rovatot indítani a honlapunkon, ahol név nélkül, nem azonosítható módon esettanulmányokat, precedenseket közlünk, talán akkor eloszlik ez a tévhit. Természetesen a kis ügyekkel is foglalkozni kell. Közvetlen eredményét tekintve, nem éri meg például egy százezer forintos szja-kedvezményt ellenőrizni, de anélkül elszaporodnának a visszaélések.

- Az állam bevételeinek tekintetében mi a fontosabb: az Önök által bírság és adóhiány formájában az ellenőrzésekkel behajtott összegek vagy maguknak az ellenőrzéseknek az elrettentő ereje?

- Az ellenőrzés visszatartó hatása legalább annyit hoz, mint a megállapított adóhiány és bírság. Jó példa erre a tömeges vagyonosodási vizsgálat, ami nagy társadalmi hatással járt. Akkora volt az visszatartó erő, hogy az szerintem jóval többet hozott, mint az ellenőrzések során tett megállapítások közvetlen bevétele.

- Az APEH történetének legviharosabb periódusa az volt, amikor az Orbán-kormány hivatalba lépése elején kivételesen politikust, a párt egyik meghatározó emberét, Simicska Lajost tette meg a hivatal elnökének, amely időszakról rengeteg legenda kering. Mi igaz ezekből?

- APEH-elnökként az Ön által említett időszakhoz kapcsolódóan semmi intézkednivalóm nem volt.

- Mit csinál a kormányváltás után? Szeretne továbbra is az adóhivatalban dolgozni?

- Amíg az adóhivatalban dolgozom, csak a munkámra koncentrálok, s nem foglalkozom álláskereséssel. Nem tagadom, szeretek az APEH-ben dolgozni, hiszen 1988-ban jöttem ide, mondhatom, ott voltam a "születésénél", s részese lehettem a "felnövekedésének". Érdekes, izgalmas munka ez, folyamatosan új feladatokkal állunk szemben, ami szakmai kihívást jelent. Ha magasztos szavakat akarok használni, mondhatom: társadalmi missziót végzünk, hiszen az adót a közösség javára szedjük be, amit az állam többek között oktatásra, egészségügyre, nyugdíjakra, szociális- és családtámogatásokra fordít.

KAPCSOLÓDÓ CIKK