Még ötlete sincs a kormánynak az ingatlanadó pótlására

2010.01.26. 20:11

Bár a kormány bízott abban, hogy a korábbi kudarc után az újracsomagolt ingatlanadót elfogadja az Alkotmánybíróság, ám a testület a második verziót is eltörölte, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A döntés miatt 50 milliárd forintos lyukat ütött a befektetők által árgus szemekkel figyelt költségvetésben, a hiányzó összeg pótlására egyelőre ötlete sincs a kormánynak.

"Valós költségvetési kockázatot jelent az ingatlanadóból tervezett bevételek elmaradása" - mondta a múlt év végén Oszkó Péter pénzügyminiszter. Szollár Domokos kormányszóvivő pedig éppen most hétfőn azt nyilatkozta, hogy ha a vagyonadó elbukik, akkor kiesik a költségvetésből 50 milliárd forint, ezt valahonnan pótolni kell.

A költségvetési kockázat most aktuálissá vált, mert az Alkotmánybíróság keddi határozatában megsemmisítette a vagyonadózásról szóló törvény lakóingatlanokra vonatkozó passzusait, ezzel pedig lyuk keletkezett az idei költségvetésben.

Növekedhetnek a kockázatok

A nagy külföldi hírügynökségek közül elsőként a Reuters számolt be az ingatlanadó eltörléséről. A tény közlésén kívül a hírügynökség is a lehetséges bevételkiedésből fakadó rizikót emelte ki. Barcza György, a K&H Bank elemzője a hírügynökségnek a döntés után azt mondta, "a Bajnai-kormánynak új intézkedésekkel kell válaszolnia a kialakult helyzetre, amennyiben felelősen viselkedik". A szakértő szerint, amennyiben a tartalékokat használnák a rés betömésére, akkor az jelentősen növelné a költségvetési kockázatokat, amit a piac valósznűleg nem venne jó néven. Ez pedig az állampapír-piaci hozamok emelkedésében és a forint gyengülésében ölthetne testet.

Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője is a költségvetési hatást emelte ki, szerinte viszont az 50 milliárd forintos kiesés nem feltétlenül jelent komoly gondot. A GDP-arányos hiány szempontjából a döntés 0,15 százalékos növekedést jelentene, ami nem olyan nagy tétel, hogy emiatt feltétlenül bizalomvesztéssel kellene számolnia Magyarországnak.

Az eho visszaállítására nincs idő 

A kormány és a Pénzügyminisztérium a döntésre reagálva mindössze annyit közölt: "most áttekinti, hogy ezek a technikai hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatóak jogszabály-módosítással. A kormány azt is vizsgálja, hogy a kieső bevételeket milyen módon tudja ellensúlyozni".

A Fidesz üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, az ellenzéki párt szerint az ingatlanadó egy elhibázott döntés volt. Szijjártó Péter, a párt szóvivője közölte, a kormány a költségvetés tervezésekor is tudhatta, hogy az állam nem számolhat az ingatlanadó bevételével, hiszen ha az Ab nem törli el, akkor legkésőbb a Fidesz kormányra jutása után eltörölték volna azt.

Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a kézenfekvő megoldás a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) visszaállítása lenne. Az ehót egyébként éppen a vagyonadóról szóló törvény szüntette meg, mivel utóbbi fedezte volna az eho miatti kiesést. A probléma az, hogy a parlamenti ülések menetrendje szerint nem férne bele az időbe az eho visszaállítása - mondta Erdős. 

Nem először bukik el

Az ingatlandózással meggyűlik a szocialista kormány baja; 2008 végén a luxusadóról szóló törvény kapott piros jelzést az alkotmánybíráktól. Az Alkotmánybíróság akkor kimondta, a luxusadó ellentétes az alkotmány több rendelkezésével, péládul az adókötelezettség alapjául szolgáló érték meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetőség. Sem a másodfokon eljáró adóhatóság, sem a bíróság nem vizsgálhatja felül az adó alapját, az úgynevezett számított értéket. A határozat szerint alkotmányellenes továbbá az is, hogy "a törvények nem tartalmaznak garanciális szabályokat a számított érték meghatározására vonatkozó önkormányzati döntéshozatal tekintetében".

Szollár Domokos szintén hétfőn úgy nyilatkozott: a kabinet szinte szolgaian követte az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi, ingatlanadót megtorpedózó döntését, azt figyelembe vette a vagyonadó megalkotásánál. A vagyonadó az ingatlanok valós forgalmi értékét veszi alapul, nem pedig az értékövezeti besorolást. Bár valóban nem értékövezeti besorolás alapján vetették volna ki az új ingatlanadót, ám az mégsem állta ki az alkotmányossági próbát.

Erdős Gabriella az alkotmánybírósági döntést úgy értékelte, egyik szeme sír, a másik nevet. Az értékalapú ingatlanadóztatásra szükség lenne Magyarországon, ugyanakkor ez bonyolult, a nehezen követhető szabályozás bukott el az Ab előtt. Az ingatlanadót fokozatosan, 2-3 év alatt kellett volna bevezetni.

Mi lesz a kalkulátorral?

Annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok meg tudják állapítani, hogy adózniuk kell-e, az APEH készített egy vagyonadó-kalkulátort. A számológép első verzióját kifogásolta az ombudsman, mondván, adatrögzítés és azonosítás nélkül is használhatóvá kell tenni a szoftvert. Az adóhivatal egy hét múlva kijavította a hibát.

A legtöbben adataik megadása nélkül kalkulálták ki az adott ingatlan értékét, de Szikora János APEH-elnök az [origo]-nak hétfőn azt nyilatkozta, eddig 500 ezer lekérdezés történt, ebből 13 ezer adózó el is mentette az adatokat. Az adatvédelmi biztos az ingatlanadót megbuktató alkotmánybírósági döntés miatt máris jelezte, hogy a kalkulátor miatt az adóhivatal birtokába jutott adatokat meg kell semmisíteni, a kalkulátort pedig le kell venni az APEH honlapjáról. Csütörtök este hat óra után a kalkulátor még elérhető volt, próbáltuk megkérdezni erről az APEH illetékeseit, de nem jártunk sikerrel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK