Orbán személycserékkel újíthatja meg a pénzügyeket

2010.02.10. 13:57

Az MNB és a PSZÁF vezetőinek lecserélésére gondolhatott Orbán Viktor, amikor a múlt pénteki beszédében ezen intézmények megújításáról beszélt, a jelenlegi jogi könyezetben ugyanis legfeljebb személyi változásokra lehet számítani, komolyabb intézményi átalakításokra nem. A hivatalban lévő elnökök elmozdítása nem lenne egyszerű feladat, és a lapunknak nyilatkozó piaci szakértők szerint a forint és a tőzsde sem fogadná kitörő örömmel a személycseréket.

"Olyan kormányra van szükség, amely nemcsak a kormányzást, de a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet is megújítja, mert ezek együtt, közösen viselik a felelősséget a magyar gazdaság összedöntéséért" - mondta Orbán Viktor a múlt pénteki országértékelő beszédében.

A Fidesz elnöke a köztévé hétfői műsorában is beszélt a pénzügyi csúcsszervek megújításáról, és bár nem mondta ki, hogy személyi változásokra gondol, nem is cáfolta a felvetést. A riporter ezt firtató kérdésére csak annyit válaszolt: törvények szabályozzák a vezetők kinevezésének rendjét, amelyeket be kell tartani, a kormánynak csak javaslattételi joga van, egyébként pedig kötött mandátumokról van szó. Utalt arra, hogy miniszterelnöksége idején sok vitája volt az akkori jegybankelnökkel, Surányi Györggyel, mégis "kihúzták" a mandátuma lejártáig.

Az régóta tudható, hogy a Fidesz elégedetlen a jegybank teljesítményével: a párt politikusai korábban többször bírálták az alapkamat szerintük túl magas szinten tartását, az MNB-elnököt távozásra is felszólították offshore-botránya matt, sőt Orbán a múlt héten egy olyan cikket linkelt be saját Facebook-oldalára, amely szintén erősen kritizálta az MNB tevékenységét. A cikket amúgy éppen Surányi írta, akivel állítólag manapság kimondottan jó Orbán Viktor viszonya (minderről itt olvashat bővebben). A cikkben többek között az áll, hogy az MNB a válság után az addig követett hibás politikája miatt "szinte lebénult", "ortodox gondolkodásmódja megakadályozta abban is, hogy újszerű eszközöket vessen be", így a monetáris politika is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság a szükségesnél nagyobbat zuhant.

Ki kell kérni az EKB véleményét

A Fidesz sajtóirodája megkeresésünkre nem részletezte, hogy mire is gondolhatott Orbán, amikor a két intézmény megújításáról beszélt, és sem az MNB, sem a PSZÁF nem kívánta kommentálni az ellenzéki párt első emberének felvetését.

A megújítás kétféleképp képzelhető el: az intézményi struktúra átalakításával vagy a vezető személyek lecserélésével. Az intézményi rendszer komolyabb átalakítását valószínűtlenné teszi, hogy bár a felügyelet esetében nagyobb a mozgástér, az MNB függetlenségét uniós szabályok sokasága védi: bármekkora többsége is van ugyanis egy politikai erőnek a parlamentben, nem nyúlhat szabadon az amúgy csak feles többséget igénylő jegybanktörvényhez, azaz nem viheti be például a kormány alá a központi bankot. Mivel Magyarország tagja az EU-nak, az MNB pedig a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER), minden vonatkozó jogszabálytervezetet véleményezésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak (EKB). Az EKB a hatáskörébe tartozó témákban véleményt terjeszthet a megfelelő uniós intézmények elé is.

A jegybanktörvény kiköti, hogy az MNB feladatai végrehajtása és kötelességei teljesítése során független, nem kérhet és nem is fogadhat el utasításokat az EKB kivételével semmilyen politikai szervezettől. A függetlenség jelentőségét jól mutatja, hogy a jogszabály két helyen is rögzíti, hogy az MNB-t a törvényben meghatározott feladatkörében a kormány nem utasíthatja.

Függetlenség és nyomásgyakorlás

Az EKB alapokmánya is ugyanezt mondja ki, sőt azt is rögzíti, hogy a "tagállamok kormányai kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet, és nem kísérlik meg az EKB vagy a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során". Magyarország nem tagja ugyan az eurózónának, de az uniós csatlakozáskor vállaltuk, hogy a magyar jegybanktörvény összeegyeztethető lesz az uniós szerződésekkel és az EKB alapokmányával is, vagyis ez a magyar kormányzatra is vonatkozik. Az EKB eddig éberen őrködött a jegybanki függetlenség felett, ha ugyanis ebből bármelyik ország esetében engedne, akkor az dominóhatást okozhatna az EU egészében.

A jegybank által követett monetáris politika átformálásához persze nem kell törvényt módosítani, a mindenkori kormányok nyomásgyakorlással is befolyásolhatják a központi bankot. Ez ugyan ellentétes az uniós normákkal és Európában nem illendő, de ezzel együtt gyakran előfordul - igaz, az "üzengetés" sokszor inkább a közvéleménynek szól (beszédes, hogy a független monetáris politika egyik legismertebb nyugat-európai kritikusa épp a sokak szerint túlságosan is a közvéleményre figyelő francia elnök, Nicolas Sarkozy, aki gyakran bírálja az EKB kamatpolitikáját). A fent említett televíziós műsorban Orbán is elismerte, hogy a jegybankot kritizálni fölöttébb kockázatos lépés.

Bokros a függetlenség mellett

Bokros Lajos, az MDF kormányfőjelöltje szintén tartott évértékelőt, amelyben részben az Orbán-beszédre is reagált. Az MNB-ről úgy fogalmazott, hogy "olyan jegybankra van szükség, amelyik ellensúlya egy rossz költségvetési politikának". Példaként hozta fel az amerikai jegybankot, a Fedet, amely erős kormányzati befolyás alatt szerinte rossz döntéseket hozott azzal, hogy alacsonyan tartotta az alapkamatot, mert ezáltal milliók tűntek hitelképesnek, olyanok is, akik valójában nem voltak azok. A pénzügyi felügyeletről azt mondta, hogy olyan intézmény kell, "amelyik ellensúlya azoknak a banktulajdonosoknak, akik a betétesek pénzét viszik a vásárra". Azért nem állami ellenőrzés kell Bokros szerint, mert a megtakarítók érdekeinek képviseletére az állam nem alkalmas, erre csak egy független felügyelet lenne képes.


Intézményi átalakítások hiján a megújítás a vezetők lecserélését jelentheti, de ez sem egyszerű feladat. A jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátuma 2013-ban jár le, az elnök leváltására pedig nagyon kicsi a mozgástér. Az MNB első emberét a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, idő előtti leváltása is csak így lehetséges, és ehhez megfelelő indok is kell. Ha egy politikai erő meg akar szabadulni a jegybankelnöktől, annyit tehet, hogy megpróbálja lemondásra kényszeríteni, azaz olyan helyzetbe hozni, hogy jobbnak lássa távozni - ehhez azonban az is kell, hogy az elnök ne legyen túl harcos személyiség.

A jegybank elnöke egyébként korántsem egyedül dönt. Az intézmény legfőbb döntéshozó testülete a monetáris tanács, rendszeres szavazásai során a testület határoz az alapkamat szintjéről is. Ezzel befolyásolja a kereskedelmi kamatokat, a forint árfolyamát, szabályozza az inflációt - legfontosabb célja ugyanis az árstabilitás biztosítása. A jegybanktörvény szerint a tanács tagjait (ide tartozik az elnök is) a köztársasági elnök kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el. Vagyis azzal nem lehet elküldeni, hogy a kormány szerint nem jó döntéseket hozott.

A jegybank vezetőit tehát leváltani szinte lehetetlen - ennek az az oka, hogy amennyiben nem lenne nagyon nehéz a monetáris tanács tagjainak eltávolítása, akkor a politika mondvacsinált indokokkal is átszabhatná a jegybanki vezetést, és ez a lehetőség maga is komolyan befolyásolhatná a kamatokról és az árfolyamokról szóló döntéseket.

Surányi György, Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond

Az MNB rendszerváltás utáni első elnöke Surányi György volt, akit 1991-ben úgy váltottak le, hogy az MDF vezette koalíció a jegybanktörvény módosításával lehetőséget adott a kormányfőnek az új elnök kinevezésére. (E mögött vélhetően az állt, hogy Surányi aláírta a Demokratikus Chartát.) Antall József ekkor Bod Péter Ákost jelölte, aki a mandátumát nem töltötte ki, 1994 decemberében lemondott. Akkori sajtóértesülések szerint ezt a Horn-kormány nyomására tette, és cserébe az EBRD magyarországi delegáltjának posztját kapta.

1995 márciusában Surányi György másodszor lett MNB-elnök. Egy, a Fidesz programjáról szóló MNB-elemzés miatt már a párt 1998-as kormányra kerülése előtt is meglehetősen rossz volt a viszonya a Fidesszel, de csak 2001-ben, mandátuma lejártával távozott a posztról.

Utódja, Járai Zsigmond 2002 után a szocialista-liberális kormány mellett vezette a jegybankot, és a két fél között időnként kemény szócsaták zajlottak a gazdaságpolitikáról. 2005-ben Gyurcsány Ferenc kormánya végül azzal gyengítette Járai pozícióját, hogy 13 főre bővítette a monetáris tanács létszámát, és a kritikák ellenére a miniszterelnök által javasolt négy fő került a testületbe. Járai azonban kitöltötte hatéves mandátumát, Simor András 2007-ben követte az elnöki székben.


Hasonlóan stabil a PSZÁF elnöki posztja is, a felügyelet első embere felett szintén a köztársasági elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A mostani elnök, Farkas Ádám megbízatása 2015 nyarán jár le. Nem világos, Orbán Viktor rá is gondolt-e, de esetében nehezen lenne értelmezhető a pártelnök által említett felelősség, hiszen 2009-ben nevezték ki posztjára, vagyis a magyar gazdaság megroppanásában nemigen lehet szerepe. Ráadásul ez a szervezet szinte teljes vezetésére igaz: az előző elnök, Farkas István tavaly júniusi lemondása óta más, döntéshozó pozícióban lévő vezetők is távoztak a felügyelettől.

A parlament az elmúlt hónapokban több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek a korábbinál hatékonyabb eszközöket biztosítanak a válságok megelőzéséhez, ezek közül többet nagy vonalakban a Fidesz is támogatott. A pénzügyi felügyelet komoly fogyasztóvédelmi felhatalmazást kapott, és bár az alkotmány módosításának elmaradása miatt végül rendeletalkotási jogkör nélkül maradt a PSZÁF, de kormányhivatali státuszból autonóm, az Országgyűlés felügyelete alá tartozó közigazgatási szervvé vált.

A felügyeleti intézményi rendszerrel kapcsolatban igazán komoly ellenzéki kritikát egyedül a Pénzügyi Stabilitási Tanács kapott. A Pénzügyminisztérium, a jegybank és a PSZÁF vezetőiből álló szervezet létrehozása után az ellenzéki párt rögtön közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a pénzügyi kormányzat és a jegybank "gyámsága alá helyezzék" a pénzügyi felügyeleti rendszert. A Fidesz tehát nem támogatja a tanácsot, de Orbán kritikus megjegyzése feltehetően mégsem erre vonatkozott, elvégre a testület csak egy hónapja létezik.

A piac szerint kockázatos

A személyi változásokra nagyon figyelnek a forintpiaci és a tőzsdei befektetők. A jegybank vezetőjének eltávolítását a politikai befolyás egyértelmű jelének tekintik - márpedig ezt nem szeretik, hiszen az intézmény függetlensége épp azért fontos, hogy a választási logikát követő politikusokat távol lehessen tartani a pénzügyi döntésektől.

"Nehéz elképzelni, hogy Simor Andrást egyetértése nélkül menesszék" - mondta Ádám Zoltán, a Takarékbank osztályvezetője, aki szerint a konfliktusok ellenére a Fidesz legutóbbi időkben követett kommunikációja nem arról szólt, hogy eltávolítanák a jegybankelnököt, és az sem biztos, hogy ez politikailag racionális lenne. Az MNB elnöki székébe saját embert ültetni abból a szempontból ugyan logikus, hogy így kevesebb kritika érheti a kormányt, de az is igaz, hogy ha független és esetlegesen kritikus marad az MNB, akkor megosztható a gazdaságpolitikáért viselt felelősség - márpedig a következő év döntései még jó eséllyel fájdalmasak lesznek. Simor már a mostani, elvileg "baráti" kormány idejében is autonóm személyként viselkedett, gyakran vitatkozott a kormánnyal, ezért feltételezhető, hogy adott esetben egy leendő Fidesz-kormánnyal is kritikus lenne - mondta Ádám Zoltán.

Az ING elemzője, Németh Dávid szerint kizárni ugyan nem lehet, hogy megpróbálnák eltávolítani Simor Andrást, de egy ilyen lépésnek "semmiképpen sem lenne jó üzenete, még akkor sem, ha az után piaci szempontból kedvezőbb politikát folytatna a jegybank". Hasonlóan látja a helyzetet a Nomura bankház elemzője is. Peter Attard Montarto még Orbán beszéde előtt mondta azt, hogy "a jegybankelnök személye elengedhetetlen a piaci optimizmushoz és a befektetők jóindulatához". Németh emlékeztetett arra, hogy azt is kritikusan fogadták a piacok, amikor kibővítették a monetáris tanácsot. Megjegyezte, piaci körökben hallani pletykákat, melyek szerint ciprusi offshore-cégével támadva próbálná majd a Fidesz lemondásra kényszeríteni Simort - az elemző szerint a befektetők figyelnek az ilyen szóbeszédekre, de óvatosan kezelik őket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK