Erste: Nem egyszerű lecserélni a forintot

Szigorúbban megkövetelheti az Európai Bizottság a maastrichti kritériumok fenntartható teljesülését, ezért 2015-16-re tolódhat ki az euró bevezetése Közép-Kelet-Európában az Erste csoport elemzőközpontjának csütörtökön ismertetett jelentése szerint.

Az euróövezetinél kevésbé fájdalmas konszolidációs intézkedések várnak Kelet-Közép-Európára az Erste elemzői szerint. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy az Európai Bizottság a legfeljebb három százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra vonatkozó elváráson túl fokozott figyelmet szentel a maastrichti kritériumok "hihető ás fenntartható" teljesítésének - mondta Juraj Kotian vezető elemző. Magyarországon az euró 2016-os bevezetését tartják valószínűnek.

Bajnai Gordon miniszterelnök megvalósíthatónak tartja a 2014-es eurót. "A magyar válságkezelés nem a következő választásra, hanem a következő évtizedre koncentrál. Ha a választás után marad elég bölcsesség és kitartás, akkor 2014. január elsején bevezethető a magyar euró" - írja a Népszabadság csütörtöki számának Vélemény rovatában Bajnai Gordon

Az Erste-elemző szerint a szigorúbb bizottsági hozzáállás abban nyilvánulhat meg, hogy hosszabb időn át kell teljesíteniük a jelölteknek az övezetbe lépéshez szükséges feltételeket. Magyarország 2013-ban léphet be az ERM II. mechanizmusba, 2015-ben teljesítheti maradéktalanul a maastrichti feltételeket, és 2016-ban vezetheti be a közös fizetőeszközt.

Az elemzés hat ország - Csehország, Horvátország, Lengyelország Magyarország, Románia és Szlovákia - makrogazdasági helyzetével foglalkozott.

A vizsgált országok a jobb költségvetési fegyelemnek és a korai intézkedéseknek köszönhetően könnyebben elérhetik majd a konszolidációt, mint az euróövezet országai. Az országcsoport átlagos költségvetési hiánya az eurócsoporté alatt van, az államadósság nominális értéke együttesen éri el Spanyolországét. Az adósság GDP-arányos értéke - a magyarországi kivételével - a GDP 60 százaléka körül alakul, ami az euróövezet átlaga alatt van, míg a GDP 80 százalékára becsült magyar államadósság az eurót használó országok átlagának felel meg.

Az Erste elemzése szerint a pénzügyi konszolidációban Magyarország jár az élen. A jelek szerint jól működött a mechanizmus, amely a nemzetközi pénzügyi segítségnyújtást a hiánycsökkentéshez és más célokhoz kötötte. Magyarország számos megszorító intézkedést vezetett be, és a 2006-os 9,3 százalékos költségvetési hiányt három év alatt 4 százalék alá csökkentette annak ellenére, hogy a válság erősen érintette.

Azok az országok viszont - mint Szlovákia és Lengyelország - amelyek nem kerültek ilyen pénzügyi nyomás alá, megengedőbb gazdaságpolitikát folytathattak, itt a konszolidációs intézkedések a 2010-es választásokra tekintettel sem tűntek célszerűnek a kormányok számára - írták a dokumentumról készült közleményben.

Az elemzők rámutattak arra is, hogy a strukturális hiány a válság alatt csaknem minden országban nőtt, kivéve Romániát és Magyarországot, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csomagja keretében gyorsan kellett cselekedni, és szigorúan felügyelni kellett a kiadásokat. A rövid távú intézkedések mellett olyan strukturális reformokra is szükség van, mint a nyugdíjrendszer átalakítása, amihez Magyarország és Románia már hozzá is látott.