Erste: Magyarország a pofonoktól lett éltanuló

A kelet-közép-európai országok jelentős mértékű költségvetési hiány lefaragása érdekében megtették az első lépéseket, így a jövőben kevésbé fájdalmas évekre számíthatnak, mint az euróövezet államai - derül ki az Erste Group legfrissebb elemzéséből, amely szerint Magyarország kiemelkedik a régiós mezőnyből. Az Erste szakértői hozzáteszik, költségvetési intézkedések miatt 2015-re, 2016-ra csúszhat az euró bevezetésének időpontja a térség több országában.

A növekvő államadósság és annak potenciális finanszírozási nehézségei egyre komolyabb aggodalmakat szülnek Európa szerte. Tavaly a költségvetési hiányok problémáját elfedte a pénzügyi szektor stabilitását biztosítani hivatott bőséges likviditás.

Ma már azonban számos uniós tagállam kormánya kénytelen számolni azzal, hogy a fiskális lazítás árát meg kell fizetnie, méghozzá a gazdasági fellendülést esetlegesen lelassító megszorításokkal - derül ki az osztrák hátterű, a kelet-európai térség számos országában jelen lévő Erste Group bankcsoport átfogó elemzéséből.

A régiós adósság viszonylag alacsony

A kelet-európai régió az államadósságot nézve jobban áll, mint az eurózóna. Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Horvátország összesített adóssága abszolút értékben és a GDP-hez viszonyítva is sokkal kisebb, mint az euróövezet országaiban. Az említett öt országban az államadósság 200 milliárd eurót tesz ki, ez pedig elmarad Görögország 300 milliárd eurós tartozásától.

Ha a kelet-európai térség legnagyobb államát, Lengyelországot is számításba vesszük, akkor a hat kelet-közép-európai gazdaság összesített államadóssága akkor is 400 milliárd euró alatt marad, és ez még mindig kevesebb, mint Spanyolország 700 milliárd eurós adóssága, az 1800 milliárd euróra taksált olasz államadósságnak pedig még a negyedét sem éri el - mutatott rá Juraj Kotian, az Erste kelet-közép-európai makroelemzésekkel foglalkozó szakértője. A GDP-hez viszonyított államadósság Magyarország kivételével mind az öt régiós országban az euróbevezetéshez szükséges, maastrichti kitériumokban előírt GDP 60 százaléka alatt van. A 80 százalékos magyar érték sem kirívó, pontosan megegyezik az euróövezet átlagával - mondja Juraj Kotian.

Lesz vevő

Az államadósság egyik fontos fokmérője a külföldi kézben lévő államkötvények aránya. Ha ez az arány magas, akkor fennáll a veszélye, hogy a befektetők gyorsan és jelentős összegeket vonnak ki az országból, ez a helyzet például Görögországban, ahol az államadósság mintegy kétharmada - a GDP 90 százalékának megfelelő összeg - külföldiek által birtokolt, görög államkötvényekben testesül meg. Összehasonlításképpen, ez az arány a kelet-közép-európai országok esetében 2-23 százalékos.

Az Erste Group elemzői szerint a kelet-közép-európai gazdaságokban sokkal alacsonyabb mértékű lesz a hitelfelvétel értéke, mint az euróövezet államaiban, hiszen ez az országcsoport jóval kisebb mértékű államadósságot és költségvetési hiányt görget maga előtt. Csehország, Szlovákia és Románia profitálhat a legtöbbet az alacsony eladósodottsági szintből, hiszen itt jár le és vár megújításra a legkevesebb hitel (mintegy a GDP 4-5 százaléka). Ezzel szemben Lengyelország, Horvátország és Magyarország már nagyobb mennyiségű, a GDP mintegy 8-10 százalékára rúgó, lejáró hitel refinanszírozását kénytelen megoldani.

Fontos, hogy a kelet-közép-európai hatok vevőt találjanak az államadósságot fedező állampapírokra. Kotian előrejelzése szeirnt ezzel nem lesz gond: a kelet-közép-európai piacokon jelentkező likviditásbőség a várakozások szerint magas szinten tartja a helyi keresletet. A bankok a megnövekedett betétállományuk nagy százalékát továbbra is állampapírba fektetik, főleg, hogy a hitelállományuk bővülése továbbra is visszafogott marad. A bankokon kívül pedig a helyi nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és befektetési alapok is vásárlóként jelenhetnek meg a piacon.

Érdemes figyelmesen olvasni az elemzéseket

A napokban több, külföldi bankok elemzői által készített elemzés jelent meg a magyar gazdaság(politika) állapotáról és kilátásairól. Ezekben egymással szöges ellentétben álló következtetéseket vonnak le banki szakértők: van lista, amely szerint éltanulók vagyunk, és akad olyan is, amely szerint sereghajtók. A méltatásokat és a ledorongolásokat is érdemes kritikával olvasni, rossz modellek, emberi tévedések és gyarlóság, illetve önbecsapás is könnyen torzíthatja ugyanis az eredményeket.

A régió megtette az első lépéseket a költségvetési oldalon

Az államadósságot nézve tehát viszonylag kedvező a helyzet a régióban, ez azonban nem mondható el költségvetési oldalról. A kelet-közép-európai országok költségvetési hiánya megnőtt, a térség országai számára fel van adva a lecke: visszájára kell fordítaniuk a kedvezőtlen fiskális fejleményeket - figyelmeztet Kotian, mert a gazdasági növekedés éveit nem használták ki arra, hogy lejjebb nyomják költségvetési hiányukat, nem igazították a gazdasági körülményekhez. Emiatt a gazdasági válság, az ezzel járó recesszió súlyos csapást mért az országokra, Romániának és Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalaphoz kellett fordulnia segítségért.

Ezt követően a kelet-közép-európai országok megtették az első lépéseket az egyensúly helyreállítása érdekében. A bevételek növeléséért többen - péládul Magyarország, Horvátország és Csehország - növelte az áfakulcsot, Románia, bár nem emelte a forgalom adót, csökkentette a személyi kiadásokat a közszférában, felülvizsgálta a nyugdíjtörvényt. Magyarország kiemelkedik a régiós mezőnyből, mint a költségvetési konszolidáció éltanulója, hiszen három év alatt a GDP 9,4 százalékáról 4 százalék alá tudta szorítani a költségvetési hiányt a lanyha gazdasági növekedés és a világgazdasági válságtól elszenvedett kemény pofonok ellenére is.

"Abból kiindulva, hogy a kelet-közép-európai államok költségvetési hiánya kisebb az euróövezeti átlagnál, és viszonylag korán nekiláttak az államháztartás kiigazításának, könnyebben végrehajtható és kevésbé fájdalmas lesz, mint az eurózóna államaiban - állítja Juraj Kotian. Konvergenciaprogramja szerint Magyarországnak 2011-re három százalék alá kell szorítania a deficitet. Lengyelország és Románia 2012-re vállalta méretes hiányának letornázását, ugyanez Csehország és Szlovákia esetében 2013-ra tolódik. Ez a két állam évente közel kétszázalékpontos kiigazítást kénytelen végrehajtani a 2009. évi szintről ahhoz, hogy 2012-re elérje a hiánycélt.

Csúszhat az euró időpontja

Az Erste Group elemzői úgy vélik, hogy az Európai Bizottság - amellett, hogy 3 százalékban határozza meg a GDP-hez mért hiánycélt - nagyobb figyelmet szentel majd a maastrichti kritériumok "hihető és fenntartható módon" történő teljesítésének. Ez vélhetően azt is jelenti, hogy az EU-tagságra jelölt országoknak a pozitív elbíráláshoz nagy ráhagyással kell teljesíteniük a kritériumot, azaz hosszabb ideig a GDP 3 százaléka alatt kell tartaniuk a hiányt (s nem csak egy időpillanatban kell azt elérniük).

Brüsszel emellett azt is előírhatja, hogy a hiányt a GDP három százaléka alatt kell tartani és struktúrális reformokat kell bevezetni (egészségügyi reform, nyugdíjreform), ami az államháztartás sérülékenységét csökkenti az elöregedő lakossággal szemben. Ez azt jelenti, hogy a maastrichti kritériumok pozitív elbírálása legalább egy évvel azután történik, hogy a hiány 3 százalék alá csökkent, ami a kelet-közép-európai országok esetében (Észtország kivételével) 2015-2016-ra tolhatja ki az euróbevezetés időpontját.

Hozamfelár csökkenhet

A költségvetési teljesítmény várhatóan a korábbi éveknél jóval nagyobb mértékben befolyásolja az adott országtól elvárt hozamfelár alakulását. A magyar és a román deviza visszafogottabb sebezhetősége és a már elkezdett költségvetési konszolidáció miatt a két ország jegybankja tovább lazíthat a monetáris feltételeken, ez pedig a hozamok további eséséhez vezet.

Románia büszkélkedhet az Európai Unió egyik legalacsonyabb államadósságával, amelynek révén máris nagyobb az esély arra, hogy a hiányt jelentősen csökkenteni tudja, az Erste Group elemzői szerint a román államkötvény hozama a mai 8 százalékról 6,5 százalék körüli értékre esik vissza még az idén nyáron.

Az egyik legkisebb arányú költségvetési hiánnyal rendelkező Magyarországon a hozamok, a jelenlegi 7 százalékról az év végére 6 százalékra csökkenhetnek. A cseh és a szlovák állam nagymértékű nettó értékpapír-kibocsátói pozícióját figyelembe véve, a hozamok az emelkedő trend kockázatával néznek majd szembe, ha a befektetői hangulat megromlik Kelet-Közép-Európában. A cseh bankok viszonylag jelentős összeggel rendelkeznek, azaz meg tudják vásárolni majd az államnnpapírokat. Ezzel szemben a szlovák bankok már jól ellátottak állampapírokkal, hiszen szabad likviditásukat államkötvénybe fektették az euróbevezetés után. Ennek következtében a szlovák államadósság finanszírozása inkább a külföld keresletén és az Európai Központi Bank által nyújtott finanszírozási források mértékétől függ.