Az uniónál panaszkodik a Wizz Air a Malév miatt

Vágólapra másolva!
Jogellenesnek tartja a Malév állami támogatását a Wizz Air és az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben. A hazai légi társaságot 25 milliárd forinttal tőkésíti fel a magyar állam.
Vágólapra másolva!

A Wizz Air közleménye szerint a Malév "visszaállamosítása" ellentétes az uniós versenyjog alapelveivel. A társaságnak juttatott 90 millió eurós (körülbelül 25 milliárd forint) támogatás nem csupán közpénz elherdálását jelenti, hanem vélhetően versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás "tipikus esetének" minősülő lépés.

A kormány a Malév problémájának megoldását halogatja az adófizetők pénzéből finanszírozott támogatással, ahelyett, hogy ugyanebből az összegből a Malév csődjének negatív hatását enyhíthetné - áll a Wizz Air közleményében.

A Wizz Air "több mint aggasztónak" tartja, hogy a magyar állam "ésszerűtlen" üzletet folytat, hiszen egy magánbefektető sem vállalkozott a Malév átvételére. A magántársaság szerint a magyar utasokat "nem nagyon rázza meg" a Malév eltűnése, hiszen a lakosság csak 5 százaléka használja a cég szolgáltatásait.

A Malév-üzletet múlt szombaton hozták nyilvánosságra. A megállapodás szerint a magyar állam 25 milliárd forinttal emel tőkét a légi társaságban. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a tulajdonosváltás a Malév tőkéjének leszállításával, és tőkeemeléssel megy végbe.

A magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. Az MNV Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal szemben a korábban vállal 32 millió eurós garancia lehívását. A bank ennek a kötelezettségének eleget tesz. Ugyancsak a megállapodás része, hogy a Malév viszonylag kedvezőtlen feltételű hiteleit a pénzintézet kedvezőbbre, alacsonyabb kamatozásúakra váltja.

Oszkó Péter pénzügyminiszter internetes naplójában arról írt, hogy a magyar állam tulajdonszerzése nem csak a Malév túléléséhez, hanem a radikális átalakításához is szükséges volt. A blog-bejegyzésében arról is szó esett, hogy a tulajdonosváltás a tőke leszállításával, majd feltőkésítéssel történt, tehát a magyar állam nem fizetett az orosz partnernek.