Mi legyen az első dolguk?

A közvélemény-kutatások adatai alapján jó eséllyel a Fidesz alakíthat kormányt az áprilisi választások után, és mivel a párt előnye tetemes, így azzal is számolhatunk, hogy koalíciós kompromisszumok sem kötik majd a kezét. Ön szerint mi az a gazdaságpolitikai intézkedés, amivel az új kabinetnek kezdenie kellene a ciklust? Szavazzon!

A közép-európai régióban csak a román gazdaság zsugorodott nagyobb mértékben a magyarnál, csúcson van a munkanélküliség, egyre többeknek van gondja a hitelek visszafizetésével, egymás után dőlnek be a cégek, soha nem volt még ilyen magas a benzinár - minden arra utal, hogy a magyar gazdaság a rendszerváltás óta nem látott mély gödörbe esett.

Egyelőre nem tudni, hogy a választási győzelemre és a koalíciós partner nélküli kormányzásra is esélyes Fidesz pontosan hogyan kezelné a fenti problémákat, a fő irányokat kijelölték, de a részletekkel és az időzítéssel kapcsolatban továbbra sem lehet tisztán látni. A vezető fideszes politikusok szerint addig nem lehet konkrét ígérteket tenni, ameddig nem tudják biztosan, hogy milyen állapotú költségvetést vesznek át: Varga Mihály, a párt alelnöke és egykori pénzügyminisztere szerint "legfőképpen csak irányokról lehet beszélni", Navracsics Tibor frakcióvezető pedig arra számít, hogy "számos olyan kötelezettségvállalás, amiről most még nem tudunk, vélhetően ott fog várni", így "adókulcsokat és ilyeneket" nem is mondott egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva.

A Fidesz korábban azt mondta, az első lépései között lesz az ingatlanadó eltörlése, de az Alkotmánybíróság határozata után ez okafogyottá vált. A sokat hangoztatott adócsökkentésről annyit tudni, hogy négy-, illetve hatéves időtávban van rá esély Orbán Viktor szerint, de az egyelőre rejtélyes, hogy ezen belül milyen időzítésre van esély.

Ön szerint mivel kellene kezdeni a kormányzást az új kabinetnek? Szavazzon!

- Állami cégek (BKV, MÁV) és intézmények szanálása

A Fidesz ugyan nem konkrétan jelentette ki, hogy a költségvetésből hatalmas összegeket elszívó állami vállalatok adósságát mindenképp átvállalná a költségvetés, de vannak jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a párt erre a forgatókönyvre készül - az Orbán Viktor által emlegetett 7 százalék körüli költségvetési deficit is csak úgy reális, ha ezek a tételek belekerülnek a büdzsébe.

Kormányváltásokkor amúgy is gyakran alkalmazott technika ez, amely jelentősen növeli a költségvetés hiányát, de előnye, hogy a politikai felelősséget könnyű rátolni az előző kormányra - ahogy azt 2002-ben az MSZP is tette.

A Fidesz a költségvetés vitájában azzal támadta a kormányt, hogy nem számol az állami vállalatok (köztük a MÁV, a BKV és a kórházak) szanálásával, aminek az összegét körülbelül 400 milliárd forintra lehet tenni. A kormány azzal reagált, hogy nem kötelező az adósságátvállalás, ezért nem is számoltak ilyen tételekkel a költségvetés tervezésekor.

221501outform.html400350

- Adó- és járulékcsökkentés, a bürokrácia visszaszorítása

A gazdasági élet szereplői határozottan jelezték már, hogy a vállalkozásokra, illetve általában a munkára rakódó terhek csökkentését várják az új kormánytól. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége hat pontban foglalta össze ajánlásait, közülük az első az adócsökkentés. Ezek megvalósítását (az euróra vonatkozó kivételével) Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt vállalta is.

Járai Zsigmond, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere, akinek ma is szava van a párt gazdaságpolitikájának alakításában egy másik konferencián azt mondta, hogy ő egy héttel a kormányalakítás után már "drasztikusan" adót csökkentene. Járai elsősorban a társasági adót, de összességében az összes adónemet lejjebb vinné, és ezzel párhuzamosan egyszerűsítené is a rendszert, szerinte ugyanis 5 adófajta bőven elég lenne.

Az egykori pénzügyminiszter szerint az adócsökkentésre fedezetet nyújtana a bürokratikus eljárások számának csökkentése és a pazarló hivatalok megszüntetése, ezáltal nem kerülne veszélybe a költségvetési egyensúly. Járai úgy véli, hogy nem elég az euróbevezetés egyik feltételeként megszabott 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt elérni, hanem célul kéne kitűzni a többlet elérését is, mert ezzel csökkenthető az államadósság, és ezzel segíthető a gazdaság.

221502outform.html400350

- A családi támogatások (gyes, gyed) rendszerének visszaállítása

A Bajnai-kormány első, júniusban megszavazott intézkedései közt szerepelt a gyes (gyermekgondozási segély) és a gyed (gyermekgondozási díj) szabályainak szigorítása. A gyed az új szabályok szerint - az április 30. után születő gyerekek esetében - három helyett csak két évig jár. A gyedet pedig csak azok a nők kaphatják - a gyerek kétéves koráig -, akik a szülés előtt legalább 365 napot munkaviszonyban voltak, míg korábban 180 nap is elég volt a jogosultsághoz).

A Fidesz azonnal megígérte, hogy kormányra jutása esetén visszaállítja a korábbi rendszert, sőt, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke azt is bejelentette tavaly augusztusban, hogy pártja ismét ingyenes helyet biztosítana a kismamáknak a felsőoktatásban.

221503outform.html400350

- Állami munkahelyteremtő programok beindítása

A válságkezelés egyik lépése volt az "Út a munkához" nevű program beindítása, amely az önkormányzatokon keresztül segítette átmeneti munkához a rászorulókat. A Bajnai-kormány szerint százezer embernek lett ezáltal ideiglenes megélhetése.

A Fidesz egymillió új munkahely megteremtését tűzte ki a következő 10 évre, amit azonban első sorban a vállalkozókon keresztül érne el. Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje azzal támadta a Fideszt, hogy az állam segítségével hozna létre munkahelyeket, ami így nem lenne tartós eredmény.

221504outform.html400350

- A bajba jutott lakáshitelesek megsegítése

A devizahitelesekre hatalmas teher hárult azáltal, hogy a forint tavalyi gyengülése megdrágította a kölcsönöket. A hazai pénz ugyan azóta visszaerősödött az euróval szemben, de a válság előtt a legtöbb devizaalapú hitelt svájci frankban vették föl, márpedig a frankhoz képest most is meglehetősen gyenge a forint. Ezért 2008 nyarához képest ma frankonként 40 forinttal drágább a törlesztés (egy akkor 20 000 forintos törlesztőrészlet most nagyjából 25 000 forint). Az országgyűlés szigorította a devizahitelezést, valamint végrehajtási moratóriumot fogadtatott el, ez viszont március 1-jével lejárt.

A KHR (az egykori BAR-lista) lakossági alrendszerében tárolt, jelenleg fennálló hitelmulasztások száma 2009 decemberében 1 millió 44 ezer, a rendszerben lévő természetes személyek száma pedig 788 880 volt. Mindkét szám rekordnak számít. A PSZÁF szeptemberi adatai szerint az összes banki hitelszerződés 27,7 százalékánál állt fenn valamilyen fizetési késedelem. Mindebben bizonyára nagy szerepe van az egy évvel ezelőtti, rekord magas euróárfolyamnak (317 forint) és az ősszel 11,5 százalékra emelt alapkamatnak. Mára előbbi 267 forintra, utóbbi történelmi mélységbe, 5,75 százalékra csökkent.

221505outform.html400350