Félszavakon is lebukhatnak az adócsalók

A tapasztalatlan adócsalók ellen már néhány hónap alatt elegendő bizonyítékot gyűjthetnek össze a nyomozók, túl gyakori székhelyváltáson és virágnyelven elmondott félszavakon is le lehet bukni, az ügyek túlnyomó része azonban sima APEH-vizsgálattal kezdődik. A tapasztalatok szerint aki egyszer belekezd a számlagyárosdiba, nem nagyon tud leállni. Számlavásárló és stróman pedig akad bőven.

- Menne egy tíz!
- Jó!
- Kettes variáció.
- Akkor úgy csinálom, hogy háromszor négy.

A számlagyárakkal, fiktív számlákkal csalást elkövető bűnözők többsége azt gondolja, hogy az ilyen virágnyelven elejtett mondatok nem szolgálhatnak bizonyítékul egy bírósági ügy során, pedig több tucat ilyen beszélgetés vagy sms-ezés már könnyen bizonyító erejűnek számíthat. A kódolt beszélgetésekre a legtöbbször azért kerül sor, mert ha egy számlagyár túl nagyra nő - márpedig ez gyakran előfordul a vérszemet kapott elkövetők körében - akkor a működtetői kénytelenek valamilyen formában egyeztetni a pénzekről. (A fenti párbeszéd egy tízmilliós átutalásról, illetve annak visszautalási technikájáról szól a felek között használt kódnyelven.)

Az óvatlanabb elkövetők ellen már néhány hónap alatt elegendő bizonyítékot gyűjtenek össze a nyomozók, az ügyek túlnyomó része pedig APEH-vizsgálattal kezdődik - mondta az [origo]-nak egy, az adó- és vámnyomozói tevékenységben jártas, neve elhallgatását kérő ügyvéd. Ha egy ellenőrzés során a revizorok bűncselekményre utaló nyomokra bukkannak, például szimpla csalásra, vagy adócsalásra, okirathamisításra, akkor feljelentést kell tenniük az ügyben illetékes szervnél. Ez jelenleg a Vám- és Pénzügyőrség (VP), de az elmúlt 8 évben betöltötte már az adórendőrség szerepét maga az APEH és a rendőrség is (lásd keretes írásunkat). Gyakran akad fenn az adóhatósági rostán a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló cég, illetve amelyik feltünően gyakran vált székhelyet.

Csalások sorozatban

"Manapság rendkívül népszerű a bűnözők körében a számlagyárak, vagyis a fiktív (valós gazdasági esemény nélküli) számlákat üzletszerűen kibocsátó gazdasági társaságok működtetése" - közölte a Vám- és Pénzügyőrség. Konkrét számok nem ismertek, sem a VP-nek, sem pedig az APEH-nek nincs olyan statisztikája, amelyből kiderülne, hány számlagyárat találtak az elmúlt időszakban, de a nyílvánosságra került esetek alapján egyértemű a trend.

Az elmúlt hónapokban bukott le az eredetiségvizsgálati rendszer szoftverfrissítésével megbízott Eclipse Zrt. 8,1 milliárdos számlagyári ügylete, a VP március elején azt közölte, hogy közel 400 millió forintnyi adót nem fizetett be egy közép-dunántúli vállalkozó, az adóhivatal február közepén 900 millió forintos bírságot szabott ki egy cégre, amely székhelyváltással próbált eltűnni az ellenőrök elől, Pécsett pedig ugyanekkor buktattak le egy egymilliárd forintos számlagyárat a vámnyomozók.

Mindent visznek

Az adóhivatal abban érdekelt, hogy minél több pénzt szedjen be, vagyis adóhiányt és bírságot állapítson meg - azaz nem feltétlenül abban, hogy feljelentést tegyen, bár bizonyos esetekben az adóhatóság nem mérlegelhet és kötelező ezt megtennie. A követelt összegek ugyanakkor sokszor nem folynak be, mert egyszerűen nincs meg a pénz, amit be lehetne hajtani: ilyenkor jöhetnek a feljelentések.

Ha az APEH feljelentést tesz, akkor lezárja az adóvizsgálatot, de a céget, illetve magánszemélyt nem értesíti arról, hogy büntetőeljárás indult ellene, vagyis az érintett nem tudja, hogy nyomoznak utána. A Vám- és Pénzügyőrségnél titkos információgyűjtés kezdődik, megfigyelik, lehallgatják a telefonját, adatokat kérnek a bankjától, vagy más vele kapcsolatban álló cégektől. Az elkövetők már eljutottak odáig, hogy nem bőröndökkel szaladgálnak, hanem bankszámlákon utaztatják a pénzt, ez a kevésbé feltűnő módszer azonban egy nyomozás során megkönnyíti a hatóság dolgát, mivel bizonyítékul szolgál.

A nyomozás során az adóhivatal munkatársai és a vámnyomozók együtt dolgoznak, az első szakaszban jellemzően csak két-három ember vesz részt, de egy-egy rajtaütésnél akár az is leképzelhető, hogy több száz fináncnak kell egy időben lecsapnia az elkövetőkre - főleg, ha sok cég szerepel az ügyben, számtalan telephellyel.

"Ilyenkor mindent visznek, a számítógépet, a mobiltelefonokat, az iratokat, még a legutolsó papírfecnit is, átvizsgálják a gépjárműveket, megmotozzák a gyanúsítottat. Lefoglalhatnak értéktárgyakat is biztosítási intézkedésként, hogy az elsíbolt adóforintok egy része befolyjon a közösbe" - tudtuk meg az adóügyekkel foglalkozó ügyvédtől.

Nehéz leállni a gyártásról

"A cégláncokat alkotó cégek ügyeit intéző megbízott sokszor megélhetési gondokkal küzdő, nem túl művelt ember és havonta pár tízezer forintért jár a bankba, illetve osztogatja a borítékokat. Ha letartóztatják, általában mindent bevall, így egy felfüggesztett büntetéssel megúszhatja. Nem úgy a számlagyár tulajdonosa, akit hosszas bírósági tárgyalássorozatok után ugyan, de általában elítélnek, természetesen csak ha addig még nem menekült el olyan országba, ahonnan nincs kiadatás, vagy az nagyon nehézkes" - mondta forrásunk.

Nyomozati jogkörök

A Fidesz-kormány idején az APEH nyomozati jogkört kapott, de az adórendőrségként elhíresült Bűnügyi Igazgatóságot a Medgyessy-kormány megszüntette, és a feladatait az ORFK pénzügyi nyomozó szerve vette át.

A határőrséget 2006-tól kezdődően beolvasztották a rendőrségbe, ezzel párhuzamosan a VPOP megkapta egyes gazdasági bűncselekmények tekintetében a nyomozati jogkört, többek között adócsalás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértésével és csődbűntettel kapcsolatosan.

Ha egy számlagyár megbukik, általában egyre több és több cégre terjesztik ki a nyomozást, így egyre több érintett lesz - nem ritka, hogy negyvenen-ötvenen ülnek a vádlottak padján. A felderítést nehezíti, hogy a régi motorosok a számlagyár hátterét adó, eleve stróman nevén lévő cégeket egy-másfél év után "dobják", vagyis eladják egy hajléktalannak, titokzatos külföldinek, vagy felszámolásba viszik és megsemmisítik a bizonyítékokat.

Jellegzetes cégek

Névtelenséget kérő ügyvéd forrásunk szerint nehéz kiszállni a számlagyártósdiból, "aki egyszer kiállított egy számlát, amivel keresett félmillió forintot, az többé nem fog leállni, és mindig akad olyan, súlyos megélhetési gondokkal küzdő ember, aki elvégzi a piszkos munkát". Megrendelés akad bőven, mert a a kis- és középvállalatok igyekeznek minél kevesebb adót fizetni: leginkább a járulékterhek alól akarnak kibújni, ezért zsebbe fizetik az alkalmazottak fizetésének egy részét, amihez fekete pénz kell, tehát számlát kell vásárolniuk.

A számlagyártásra létrehozott vállalkozások jellegzetessége, hogy kisszámú termék vagy szolgáltatás értékesítésével foglalkoznak papíron, egy lánc tagjaként. A kialakított lánc egyik eleme egy idő múlva felszívódik, azaz eltűnik az adóhatóság elől, adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, azonban a tőle számlát befogadók még élnek a költség-elszámolással és az áfalevonással egyaránt.

"A számlagyár ügyfelei, vagyis a vele kapcsolatban álló cégek is jó eséllyel számolhatnak ellenőrzésre, ha magát a számlagyárat leleplezik" - mondta az [origo]-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adótanácsadó cég partnere.