Kevés a középvállalat Magyarországon a Coface szerint

Csökkent, de a térségbeli átlagnál így is magasabb a kockázatos cégek aránya Magyarországon - derül ki a Coface elemzéséből, amely szerint meglehetősen kicsi a középvállalati szegmens Magyarországon.

A régiós átlagnál még mindig magasabb a kockázatos cégek aránya Magyarországon, de a Coface Hungary legfrissebb adatai némi javulást mutatnak: a tavaly novemberi 52,44 százalékos arány az idén februárban 49,51 százalékra csökkent.

A februári kockázatossági mutatók alapján a közép-kelet-európai régióban 54,79 százalékos aránnyal már nem csak Romániában, hanem 52,3 százalékkal Szlovákiában is rosszabb a helyzet.

A hitelbiztosító elemzése alapján jóllehet némi elmozdulás már mutatkozik a kockázatos cégek arányában, pozitív fordulat csak akkor következik, ha az ilyen vállalatok aránya legalább fél évig nem haladja meg a jelenlegi, 50 százalék körüli értéket. Januárban az arány 48,94 százalék volt, azt megelőzően három hónapig pedig 50 százalék fölötti.

A Coface Hungary közel 20 éve figyeli a magyar vállalkozásokat. Magyarországon nagyságrendileg ötszázezer gazdasági társaság működik, amelyek 65 százaléka azonban nem éri el az évi 300 millió forintos éves forgalmat. A Coface adatai alapján ötezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek forgalma éves szinten eléri az egymilliárd forintos határt.

A cég szerint ezek a számok évek óta változatlanok, és azt tükrözik, hogy meglehetősen kicsi a középvállalati szegmens Magyarországon, noha általában ez az alapja egy gazdaságnak.

A magyar gazdaság válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl a versenyelőnyökkel rendelkező szektorokban beruházásokra és a gazdasági növekedés újraindulására lenne szükség.

A Coface szerint tovább kellene javítani a fizetési morálon, és meg kellene akadályozni azt, hogy két-három hétnél hosszabb ideje lejárt számlái legyenek a legtöbb cégnek. Ebben az időszakban ugyanis a legmagasabb a fizetési hajlandóság, azaz ekkor van a legtöbb esély a követelés sikeres behajtására.

A hitelbiztosító szerint mindez persze nem jelenti azt, hogy ezek után eltűnnének a piacról azok a társaságok, melyek például piaci erőfölényükkel élve szándékosan visszatartják a számlák ellenértékét. Velük szemben továbbra is a külső követeléskezelő bevonása lehet az egyik leghatékonyabb módszer.