Spanyolorsz�got is lemin�s�tett�k

2010.04.28. 18:51

A Standard & Poor's hitelmin�s�t� szerd�n lemin�s�tette Spanyolorsz�got, emiatt az eur� gyeng�lt a doll�rral szemben a nemzetk�zi piacon.

Portug�lia �s G�r�gorsz�g keddilemin�s�t�se ut�n szerd�n Spanyolorsz�g oszt�lyzat�t rontotta le a Standard & Poor's nemzetk�zi hitelmin�s�t�.

A l�p�s eredm�nyek�nt a spanyol besorol�s az eddigi "AA plusz"-r�l egy fokozattal "AA"-ra v�ltozik, a tov�bbi lemin�s�t�s lehet�s�g�re utal� negat�v kil�t�ssal. Az S&P indokl�sa szerint a spanyol gazdas�g v�rhat�an elh�z�d�, gyenge n�veked�si id�szak el�tt �ll, �s ez gyeng�ti a spanyol k�lts�gvet�si poz�ci�t is. (A lemin�s�t�s ut�n besorol�s b�ven a�els�rend� befektet�i kateg�ri�ban van.)

A�l�p�s ut�n gyeng�lt az eur� a doll�rrel szemben, a kereszt�rfolyam egy�ves m�lypontra 1,3131-es szintre esett a kedd esti 1,3184-r�l. K�s�bb korrig�lt a kurzus, nem sokkal - magyar id� szerint - este 7 �ra el�tt 1,3150 k�r�l mozgott.�A nemzetk�zi piacokon pedig dr�gult az arany �s a k�olaj. �

Rossz �llapotban a spanyol gazdas�g

Az Eur�pai Uni� nagy gazdas�gai k�z�l a spanyol az egyetlen, amelyik m�g nem tudott kikapaszkodni a recesszi�b�l. A tavalyi negyedik� negyed�vben 0,1 sz�zal�kkal cs�kkent a brutt� hazai term�k (GDP) negyed�ves szinten, �s 3,1 sz�zal�kkal visszaesett az egy �vvel kor�bbihoz k�pest. A gazdas�gi teljes�tm�ny �gy m�r megszak�t�s n�lk�l h�t negyed�ven kereszt�l cs�kkent Spanyolorsz�gban. 2009 eg�sz�ben 3,6 sz�zal�kos volt a visszaes�s, amihez foghat� t�bb mint �tven �ve nem volt az orsz�gban.

A�Spanyol Nemzeti Bank m�rcius v�g�n k�z�lt konjunkt�rajelent�se szerint az uni�s rekordokat d�nt�get� munkan�lk�lis�ggel �s elszabadul� k�lts�gvet�si hi�nnyal k�zd� orsz�g az id�n sem jut t�l a recesszi�n; a GDP 0,4 sz�zal�kkal cs�kken a v�ls�gos tavalyi �vhez k�pest �s csak 2011-ben v�rhat� szer�ny - 0,8 sz�zal�kos - n�veked�s.�A korm�ny 2010-re 0,3 sz�zal�kos GDP-cs�kken�st, 2011-re 1,8 sz�zal�kos n�veked�st j�sol. A madridi bank egy sor bizonytalans�gi t�nyez�vel indokolja a korm�ny�n�l kev�sb� der�l�t� el�rejelz�st. Nem tudni, mikor tal�l mag�ra az �p�t�ipar, amely kor�bban az idegenforgalom mellett a gazdas�g motorja volt, ny�ron �faemel�s k�vetkezik, amely f�kezheti a fogyaszt�st, �s komoly kock�zat a lakoss�g elad�sodotts�ga is.

A spanyolok �t�de munka n�lk�l

A munkan�lk�lis�g tavaly uni�s cs�csra, 20 sz�zal�k k�zel�be sz�k�tt fel Spanyolorsz�gban,�az idei els� negyed�vben el�rte a 20,5 sz�zal�kot a 40 milli� lakos� orsz�gban, az �gynevezett nem teljes�t� hitelek (NPL) ar�nya pedig 2010 elej�n meghaladta a spanyolorsz�gi bankok teljes hitel�llom�ny�nak 5 sz�zal�k�t, ami 14 �ves rekordot jelent.

Spanyolorsz�got szak�rt�k G�r�gorsz�g, Portug�lia, Olaszorsz�g �s��rorsz�g mellett a�PIIGS-csoportba sorolj�k. A sz�ban forg� orsz�gok�k�z�s jellemz�je a nagy �llamad�ss�g �s k�lts�gvet�si hi�ny, amely�ak�r az eg�sz eur��vezet stabilit�s�t vesz�lyeztetheti. Spanyolorsz�gban az �llamad�ss�g viszonylag kezelhet� m�rt�k�, a GDP ar�ny�ban 70 sz�zal�k k�r�li, de n�veked�si �teme gyors. A GDP-ar�nyos k�lts�gvet�si hi�ny tavaly 11,4 sz�zal�k volt. A korm�ny sz�nd�kai szerint 2013-ra az uni�s szab�lyoknak megfelel� 3 sz�zal�k al� szor�tj�k a deficitet egy t�bb t�zmilli�rd eur�s k�lts�gcs�kkent� program r�v�n.

KAPCSOLÓDÓ CIKK