Édes teher és hajtépés a cégeknek a szuperbruttó eltörlése

2010.05.07. 15:24

A kiszivárgott adótervek szerint elképzelhető, hogy július elsejétől eltörli az új kormány a szuperbruttó intézményét. A komoly adócsökkentést jelentő lépést üdvözlik a cégek, de ha visszamenőlegesen lép életbe az új szabály, akkor sok pluszmunkája lesz a kisvállalkozóknak és a bérszámfejtőknek.

"Kihullik a hajunk, de megszoktuk" - foglalta össze sommásan az évközi szabályváltozás ötletéről alkotott véleményét Miskai Ildikó, egy bérszámfejtő cég munkatársa. A szuperbruttó eltörlése ugyan rengeteg embernek jelentene pluszforrásokat, viszont a vállalkozásoknak és az általuk megbízott bérszámfejtőknek sok nehézséget hozna.

A bér-szuperbruttósítás éven belüli eltörlésének ötletét a Magyar Nemzet szellőztette meg csütörtökön, Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, kijelölt miniszterelnökségi államtitkár pedig még aznap megerősítette, hogy vannak ilyen tervek, de döntés még nem született. Matolcsy György, az új kormány nemzetgazdasági minisztere pénteken hivatalosan is bejelentette, hogy a Fidesz eltörölné a szuperbruttó intézményét.

A visszamenőleges számítástól félnek

A nehézségek abból származnak, hogy a bérszámító programokat át kell állítani, ami önmagában természetesen nem lehetetlen, de a szoftverfejlesztőknek lényegében napok alatt kell egy bonyolult rendszert módosítaniuk, illetve tesztelniük. A bérszámfejtőknek meg kell tanulniuk az új rendszer működését és tájékoztatniuk kell a vállalkozásokat, amelyek pedig elkezdhetik a a változásokhoz kapcsolódó kalkulációikat. Miskai Ildikó szerint az új eljárások alkalmazása előtt 30 napot kellene a vállalkozások rendelkezésére bocsátania az APEH-nak. "A gyakorlatban ezt nem mindig tartják be, inkább látványosan szemet huny a hatóság az átállásból adódó problémák felett" - mondta a bérszámfejtő.

Politikai vita
Matolcsy György rejtett adónak nevezte a szuperbruttósítást, Szollár Domokos a még hivatalban lévő kormány szóvivője pedig "nettó osztogatás"-nak a tervezett lépést, amely szerinte veszélyezteti a forint árfolyamának stabilitását.

Még bonyolultabb a vállalkozások helyzete, ha a kormány amellett dönt, hogy visszamenőlegesen ki kell számítani a béreket. "Remélhetőleg nem kell önellenőrizni" - mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) partnere is, aki optimista, és hisz benne, hogy a törvényhozók gondolnak erre a problémára és előírják, hogy az adóváltoztatásnál a visszamenőlegességből származó előnyöket a második félév kifizetéseinek javára írják inkább jóvá.

További nehézséget okozhat, hogy viszonylag gyorsan kell lépni, ha a változás már július elsejével életbe lépne - mutatott rá Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. A jogszabály szerint ugyanis legalább 45 napnak kell eltelnie a törvény kihirdetése és a hatályba lépése között, azaz május 17-én ki kellene hírdetni az új szabályokat. Sólyom László április 28-án azt mondta, hogy május 14-ére (péntekre) szeretné összehívni az új országgyűlést, vagyis elvileg van lehetőség arra, hogy idejében elfogadják az új szabályt - ehhez az kellene, hogy az első országgyűlési napon elfogadják a törvénymódosítást. A benyújtáshoz nincs szükség új kormányra, hiszen képviselők is beterjeszthetik az indítványt.

Édes, de bonyolult teher

A szuperbruttó
A 2010. január 1-jétől bevezetett szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározás szerint az adóalap részévé vált a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék, valamint az egészségügyi hozzájárulás (eho) is.

Önmagában a szuperbruttó eltörlését pozitívan ítéli meg Miskai Ildikó, hiszen "sok volt a kérdőjel" a szabályozással kapcsolatban, így a jövőben "ezekkel legalább nem kell majd törődni". Az adókulcsok megtartása pedig valóban komoly adócsökkentéssel ér fel, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a lépés olyan, mintha 21-ről 17 százalékra csökkenne az adókulcs.

Horváthné Szabó Beáta, a PwC adóügyi szakértője szerint "édes teher" a szuperbruttó miatti pluszadminisztráció, mivel ezzel legalább a válság alatt elmaradt béremeléseket lehet kompenzálni, ezzel javítva az alkalmazottak munkakedvét. Vannak azonban esetek, ahol nem lehet megúszni a bonyolult eljárásokat, ilyen például az, ha menet közben valaki elkerült a cégtől. Neki az adóbevallásban lehetne visszaigényelni az összeget, ennek kiszámítása viszont nehéz lenne, célszerű lehet ilyenkor az APEH segítségét kérni - a hivatal ugyanis kérésre megállapítja az adó mértékét.

Visszamenőleges hátrány: csak a munkavállaló számít

A visszamenőleges jogalkotás miatt ügyelnie kell a döntéshozóknak arra is, hogy senkit ne érjen emiatt hátrány, ez ugyanis alkotmányos jog sérülését jelenthetné. Fűrész Klára, az ELTE alkotmányjogi tanszékének munkatársa szerint nincs gond a szuperbruttó eltörlésével, mert ebben a helyzetben a munkavállaló a jogalany, nem pedig a cég, vagyis a céges terhek növekedése miatt nem lesz gond a szabállyal. Az Alkotmánybíróságnál nem valószínű, hogy próbálkoznak majd az eltörléssel, hisz a lépés igen népszerűnek ígérkezik, ráadásul rendezné a szuperbruttó körüli vitát, így aligha lesz olyan, aki felvállalná ezt a küzdelmet.