Számlacsalók és uniós szabályok korlátozhatják az adóegyszerűsítést

Vágólapra másolva!
Kiterjesztené az átalányadózás körét az új kormány, a részletek még nem ismertek, de amennyiben 2005-ös adócsomagjából indul ki a Fidesz, akkor az eva bevételi határának emelése is szóba jöhet. A magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik, de az unió előírásaival valószínűleg nincs összhangban a plafon emelése, amely amúgy is megosztja az adószakértőket, vannak ugyanis, akik szerint az eddiginél is kevesebben kérnének emiatt számlát.
Vágólapra másolva!

Nem készül az új kormány az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) megszüntetésére, sőt az egyszerűsített adózás kiterjesztését szorgalmazza - nyilatkozta a Tv2-nek Orbán Viktor kormányfőjelölt. A részletek még nem ismertek, de az ötlet így is vegyes visszhangot váltott ki az adószakértők körében, akik közül vannak, akik a feketegazdaság térnyerését várják a lépéstől, miközben mások szerint épp hogy a fehéredést szolgálhatja az átalakítás.

Az [origo] által megkérdezett vállalkozók üdvözölnék az egyszerűsített adózási formák kiterjesztését. "Amennyiben elfogadható összegben állapítanák meg tevékenységi köre számára a havi/évi adóösszeget, úgy az 'élni és élni hagyni' mottó jegyében örömmel választanám ezt a formát, annak ellenére, hogy most sincsenek álmatlan éjszakáim az APEH miatt" - mondta az az a 40 éves budapesti vállalkozó, akinek kft.-je informatikai szolgáltatásokkal foglalkozik. Hasonlóan látja az az 51 éves egyéni vállalkozó kiskereskedő, aki már több éve átalányadózik, s megítélése szerint pozitív hatása lenne a rendszer kiterjesztésének.

Az eva-plafonhoz Brüsszelnek is lenne pár szava

Az átalányadózási formák közül az eva a legelterjedtebb, és a Fidesz már 2005-ben is belevette az eva-határ kiterjesztését nyolcpontos, munkabarát adópolitikáról szóló javaslatcsomagjába. A párt akkor 25 millió forintról 50 millió forintra emelte volna a választhatósági limitet, és bár most nem tudni, hogy pontosan miképp terjesztenék ki az egyszerűsített adózást, de az eva esetében ez a bevételi határ emelésével tehető meg a legegyszerűbben.

"Hazai jogi akadálya elvben nem lenne annak, hogy az eva jelenlegi 25 millió forintos bevételi plafonját 50 vagy akár 100 millióra emeljék" - válaszolta érdeklődésünkre Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, aki szerint azonban az Európai Unión viszont aligha menne át az ötlet, mivel az sértheti a közösség általános forgalmi adóval kapcsolatos direktíváit.

Hasonlóan látja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója, aki szerint kizárt, hogy a kört úgy szélesítenék, hogy a bevételi plafont emelnék, mivel az evát amúgy is éppen határesetnek tekintik az Európai Unió felügyeleti szervezetei. Az eva miatt már 2004-ben is komoly csörtét vívtunk az EU-val, akkor hosszas vita után végül Brüsszel rábólintott a magyar jogszabályra.

166 helyett 55 milliárdos bevétel

A legfőbb kifogást az jelenti, hogy a közösségi hozzájárulást a beszedett áfa alapján fizetik az unió tagállamai, ezért az azzal való "trükközést" kifejezetten utálják az EU-ban. Márpedig az eva trükközés a javából, hiszen az evástól vásárló vállalkozások visszaigénylik a 25 százalékos áfát, így az evás által befizetett 30 százalékos adó valójában csak 10 százalékos bevétel a kincstárnak - sommáz Vadász Iván.

Ekho: korlátlan lehetőségek

Ami az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) esetleges kiterjesztését illeti, a fantázia határtalan - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Ezt az adóformát eredetileg a médiamunkásokra és a művészekre szabták, de idén például már kiterjesztették a színházi kozmetikusokra is. A szakmában azzal viccelődnek, hogy csak idő kérdése, mikor terjesztik ki a színházi takarítókra is - vázolta a lehetséges jövőt az adószakértő.



Forintokra lefordítva 2008-ban a 96 ezer evás vállalkozás 166 milliárd forint adót fizetett be az adóhatóságnak, de a fentiek miatt valójában csak annak harmada, 55 milliárd forint lehetett a tényleges egyenleg. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy szintén 2008-ban csak a magánszemélyek különadójából 27, míg a társas vállalkozások (4 százalékos) különadójából 200 milliárdot szedett be az APEH.

Vadász Iván ezért úgy véli, hogy kiterjeszthető az átalányadózás Magyarországon, de igazából akkor lenne értelme, ha teljesen új alapokra helyeznék azt. Bár friss adatok nincsenek, az alelnök úgy tudja, hogy a hazai 800 ezer vállalkozásból nagyjából 130 ezren tartoznak az átalányadózók, vagyis az evások, ekhósok és egyéni vállalkozók egy csoportjának körébe.

Erősítheti a fekete gazdaságot

"Az egyszerűbb adózás kiterjesztése a fekete gazdaság arányát növelheti" - hívta fel a veszélyre a figyelmet Vámosi-Nagy Szabolcs az [origo]-nak. Az Ernst & Young adóigazgatója arra utalt, hogy a magyar gazdaság esetében két sajátosság ütközik egymással, egyfelől kétségtelenül túl bonyolult az adórendszerünk, másfelől viszont túl nagyméretű az adózatlan gazdaság. E kettősség között kell lavíroznia az új kormány döntéshozóinak.

Egy adórendszer annál igazságosabb és átláthatóbb, minél kevesebb kivételt tartalmaz, így ennek alapján az evának és az ekhónak meg kellene szűnnie - érvelt az igazgató. Ezt persze felülírhatja az a bejelentett kormányzati szándék, hogy maga az egyszerűbb adózás minél szélesebb kört érintsen - tette hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs, aki szerint az a kérdés, hogy a két tétel eredőjeként milyen végeredmény jön ki.

Ismerve a hazai viszonyokat, nagy biztonsággal borítékolható, hogy növekedni fog a feketegazdaság súlya, ami viszonylag egyszerűen levezethető - állította. Az eva esetében jelenleg a bevétel 30 százalékát kell befizetni adó gyanánt, így az érdektelen, hogy a cég által megvásárolt termékek, szolgáltatások költsége a másik oldalon valakiknek bevételt jelentenek, ha arról nem kérnek számlát. "Márpedig miért kérnének?" - mondta az igazgató.

Ha ezt a kört szélesítik, például úgy, hogy további tevékenységeket vonnak be átalányadózásba, akkor egyben növelik a "számlát nem kérők" táborát, vagyis a feketegazdaságot - magyarázta a szakértő.

Jól is elsülhet az átalányadózás

Nem osztja a borúlátó előrejelzést Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke, aki szerint az átalányadózás jó ötlet, akár még a gazdaság fehéredéséhez is hozzájárulhat, persze csak akkor, ha körültekintően dolgozzák ki a szabályozást. Egy elfogadható mértékű átalány ugyanis növeli az adózási hajlandóságot, ahogy azt az evázók példája már bizonyította.

Az ördög persze a részletekben bújik meg - árnyalta a képet az elnök -, hiszen nem mindegy, miképpen állapítják meg a fix adóösszeget, kötik-e valamilyen módon a bevételhez, milyen módon veszik figyelembe a tevékenységek eltérő üzleti lehetőségeit akár területi elhelyezkedésük, akár más jellemzőik alapján. Nem egyszerű a paraméterek összeegyeztetése, de ezen múlik, hogy végül is a fehéredés irányába hatnak a szabályozók vagy sem - mondta Zara László.