Erzsébet a bankfiókkal legjobban ellátott település

Budapest a hazai pénzforgalom központja, a csoportos beszedések 86 százaléka is fővárosi számlára érkezik - olvasható a Magyar Nemzeti Bank tanulmányában. A lakosságszámhoz mért bankfiókszám a baranyai Erzsébeten a legnagyobb, a legkevésbé pedig Vas megyében könnyű bankfiókot találni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik legutóbbi tanulmánya szerint Budapest a magyarországi pénzforgalomban domináns szerepet játszik, az országos fizetési forgalom közel egyharmada a fővároson belül zajlik, míg például a csoportos beszedések esetében a jóváírások 86 százaléka budapesti számlára érkezik.

Az MNB tanulmánya arra is rávilágított, hogy a bankválasztásnál továbbra is az egyik legfontosabb szempont a bankfiók közelsége - mondta Helmeczi István, a jegybank szakértője.

A települések egyharmadán nincs semmilyen bankfiók, ezek nagyon kis falvak, a legközelebbi fiók átlagosan 3,7 kilométerre található tőlük.

A jegybanki szakértők azt is vizsgálták, hogy milyen a hazai fizetési forgalom időbeli eloszlása. Arra a következtetésre jutottak, hogy a hét napjai közül a péntek a gyenge, a hétfő az erős nap, a többi nap átlagos a fizetési forgalmat tekintve.

A magyarországi pénzforgalom térképe című tanulmányból az is kitűnik, hogy a Közép-magyarországi régió kivételével a régiók jelenléte a pénzforgalomban nem mutatható ki.

A tanulmány egy másik megállapítása szerint a bankautomaták leginkább a nagyvárosokban és Balaton környékén találhatóak, a POS-terminálok (a kereskedő helyi kártyaleolvasók) esetében is nagy a koncentráció, POS-eket főleg a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a jelentősebb turizmussal rendelkező településeken működtetnek.

A tanulmány szerint a Baranya megyében található Erzsébet községben a legnagyobb az 1000 főre jutó bankfiókok száma (6,02), mivel a 332 lakos rendelkezésére 2 darab fiók áll. A legközelebbi bankfiók átlagos távolsága Vas megyében a legnagyobb, itt átlagosan 6,59 kilométer az érték. A bankfiók nélküli lakosok aránya szintén ebben a megyében legnagyobb: minden negyedik ember bankfiókkal nem rendelkező településen lakik.

Kérdésre válaszolva Bartha Lajos, az MNB pénzforgalom és értékpapír-elszámolás szakterületének igazgatója elmondta: az MNB még az idén felméri azt is, hogy mekkora Magyarországon a különböző fizetési módok társadalmi költsége. Egyes uniós becslések szerint az európai integráció tagállamaiban a GDP 0,5-1 százalékára rúgnak a fizetési módok ráfordításai. A költség ott alacsonyabb, ahol elterjedtebb az elektronikus fizetés.