A biztonságra vágyó adósoknak lehet jó a Fidesz ötlete

2010.05.12. 14:13

A Fidesz azt állítja, valamilyen módon átválthatóvá teszi a devizában felvett hiteleket. A párt részleteket nem árult el eddig elképzeléséről, de az biztosnak tűnik, hogy a devizahiteleseknek érdemes lesz alaposan mérlegelniük az esetleges váltás előtt. A forinthitel ugyan feltehetően drágább lesz, viszont az adósok megússzák az árfolyamingadozásból adódó kockázatot. Igaz, nem fognak nyerni azon sem, ha erősödik a forint.

"Teljesen mindegy, hogy a meglévő adóssággal hogyan bűvészkedünk, hogy azt a lakosságnak, az államnak vagy a vállalatoknak kell visszafizetni. Mindegy kinek passzoljuk le, az adósság attól még a rendszerben marad. A lényegi kérdés, hogy miből fizetjük vissza" - mondta [origo]-nak Barcza György, a K&H vezető elemzője, amikor a leendő kormány devizahiteleseket megsegítő tervezett intézkedéséről kérdeztük.

"Ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is.... személyesen én ezt egy nemzetstratégiai és erkölcsi kérdésnek tartom, csak másodsorban pénzügyi és gazdasági kérdésnek"- nyilatkozta a fiskális politikáért is felelős leendő nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek megsegítéséről május 7-én a Tv2 Mokka című műsorában. Matolcsy György elmondta, hogy a gazdasági összeomláshoz vezetne, ha a romló forintárfolyam miatt bedőlnének ezek a hitelek, ezért a hitelfelvevőknek fel fogják ajánlani, hogy állami segítséggel átváltsák devizahitelüket forinthitelre.

A lehetőség eddig is létezett, de az állam nem nyújtott hozzá segítséget. Matolcsy ennél többet nem árult el arról, hogy mit jelent az állami segítség és milyen feltételekkel és mikortól lehet majd átváltani a hiteleket. Matolcsyt többször kerestük telefonon a múlt péntek óta, de munkatársa rendszeresen a Fidesz sajtóosztályához irányította munkatársunkat. A pártnak feltettünk több részletes kérdést a Matolcsy által említett lehetőségről, amelyekre a Fidesz sajtófőnöke, Havasi Bertalan azt a választ küldte: "a jelenlegi gazdasági vészhelyzetben a megoldás a nemzetközi pénzügyi rendszer teljes újraszabályozása és átalakítása lenne. Amíg ez nem  történik meg, addig a közép-európai devizák is ki vannak szolgáltatva az újabb válságlökéseknek. Az új magyar kormánynak ezen körülmények között kell a lehető legnagyobb mértékű biztonságot és kiszámíthatóságot garantálnia a magyar családok számára. Az is fontos feladat, hogy a devizahitellel rendelkező családokat sikerüljön megvédeni. Ezzel kapcsolatban a részletekről még nagyon sok egyeztetést kell és fogunk is lefolytatni."

Matolcsy és más fideszes politikusok nyilatkozatai alapján annyi derült még ki a párt elképzeléseiről, hogy a devizahitelesek várhatóan bejelentkezhetnek majd egy "állami devizakövetelési alapba", ahol devizahitelüket forinthitelre válthatják. Matolcsy a tévéinterjúban 2000 milliárd forintos hitelállományról beszélt, ami feltehetően azokat a lakáshiteleseket jelenti, akik devizában vettek föl hitelt, március végén ugyanis az ő hiteleik nagyjából 2200 milliárd forintot tettek ki. A Népszabadságban kedden megjelent interjúban azonban már azt mondta, hogy nagyjából 300 ezer család van kitéve a veszélynek, hogy devizaalapú hitelét nem tudja rendben törleszteni.

Az MNB legfrissebb statisztikája szerint a lakosság teljes devizahitel-állománya 5200 milliárd forint volt március végén. Az árfolyam- és kamatkülönbözetből származó többletterhet (a legtöbben néhány évvel ezelőtt 150-160 forintos árfolyamon vették fel a svájcifrank-hitelt, most 190 forint körül mozog az árfolyam) a tervek szerint megosztanák a hitelesek, a kereskedelmi bankok, és az állam között - mondta az RTL Híradó-jának Szijjártó Péter, Orbán Viktor leendő miniszterelnök szóvivője, de arról nem beszélt, hogy a három szereplő milyen arányban osztozna a terheken.

"Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy nagyon ugráljunk"

Bár szó van arról, hogy az állam megosztaná ezt a terhet a kereskedelmi bankokkal, de a bankok ebben biztosan nem szívesen vesznek részt, mivel csökkentené a profittermelő képességüket - mondta az [origo]-nak Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. Kondrát szerint nagyon fontos kérdés, hogy a hitelek tényleges átváltásáról vagy csak a kockázat átvállalásáról van-e szó. Kondrát szerint az utóbbi életszerűbb megoldás, mivel az átkonvertálás hatalmas forintkínálatot lökne a devizapiacra, és így a forint nagyarányú gyengülését okozná. Ha úgy számolunk, hogy a legtöbben még 2008 előtt, 150-160 forintos árfolyamon vették fel a svájcifrank-hitelt, akkor - a mostani, nagyjából 190 forintos frankárfolyamon - több száz, akár 1000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek az átváltás - mondta Kondrát Zsolt.

Viszont a magasabb forintkamatokból származó különbözet átvállalása folyamatos, évente akár 50-100 milliárd forintos kiadási többletet jelenthet, ami részben vagy egészben a költségvetést terhelné. "Az pedig egyáltalán nem látszik, hogy ezt a bevételi oldalon mivel ellensúlyoznák. Tehát vagy a tervek csorbulnak majd, vagy az ellentételezésről - ma még nem ismert - kiadáscsökkentő intézkedések gondoskodnak. Az ugyanis nem létezik, hogy ne legyenek vele tisztában, hogy a költségvetésnek szinte egyáltalán nincs mozgástere" - állította Kondrát.

"Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy nagyon ugráljunk. Az egyszeri tételek miatti hiánynövelésbe még csak-csak belemegy az unió és az IMF, ha mellette látják, hogy beindulnak a strukturális reformok, de a nyílt fiskális lazítás elfogadása valószínűtlen" - mondta Kondrát, aki szerint ezért lenne fontos látni, hogy mik a Fidesz elképzelései a devizahitelesek megsegítésére és az abból adódó hiány kiegyenlítésére. A Fidesz többször jelezte a kampány során, hogy nem tartható a kormány által 2010-re kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiány, Matolcsy többször beszélt arról, hogy ennél akár több százalékponttal magasabb hiányt is elképzelhetőnek tart.

Nem járna jól az adós, ha minden terhet ő viselne

Lapunk végeztetett egy - a pontos részletek ismerete nélküli - hitelkalkulációt a Benks pénzügyi tanácsadó vállalattal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a helyzet akkor, ha - mondjuk - veszünk egy hitelest, aki 2007 májusában felvett 5 millió forint értékű svájcifrank-hitelt 20 évre, és most a maradék tőketartozását átváltja forinthitelre (a jelenlegi árfolyamon és kamatok mellett ez havi 15 ezer forintos többletkiadást jelentene).

Példa egy három évvel ezelőtt felvett frankhitel felváltására

Dátum

Forintban fennálló tartozás

Frankban fennálló tartozás

Futamidő 

Devizanem

Kamat

Kezelési költség

Aktuális havi törlesztőrészlet

2007.05.10.

5 000 000

34 051

20 év

CHF

5,2 %

0,125%

41 039

2010.05.10.

6 142 788

30 904

17 év

HUF

8,49%

0%

56 986

Forrás: Benks.hu, [origo]

Azért svájcifrank-alapú hitelt választottunk, mert 2009 előtt ez a deviza uralta a hitelezési piacot, akkor a devizahitel-felvételek töredéke történt jenben és euróban. Most március végén a lakosság devizalapú lakáshitel-állományából mindössze körülbelül kétszázmilliárd forint volt az eurohitel, míg a svájcifrank-alapú hitelek kb. 2300 milliárd forintot tettek ki.

Az átváltásnak tehát a következő hátrányai lehetnek az adósok számára: a gyengébb forintárfolyam miatti tőkeveszteség (azaz a tartozás megemelkedett összege); a forinthitelek kamata, ami átlagosan 2-3 százalékponttal magasabb, mint a svájcifrank-alapú vagy euróalapú hiteleké. Előny lehet viszont, hogy megszűnik az árfolyam-ingadozásból származó, az adóst terhelő kockázat. A részletek ismerete nélkül tehát úgy tűnik, hogy hosszú távon várhatóan nem fog jobban járni senki, aki átváltja a hitelét, de az árfolyam hirtelen gyengüléséből adódó többletkiadás nem fenyegeti, igaz, a forint esetleges erősödésből származó nyereség is elvész.

Jelenleg a teljes bankszektoron belül a legkedvezőbb forintalapú hitel is kedvezőtlenebb, mint a legkedvezőbb svájcifrank-alapú - mondta Kurucz András, a Benks pénzügyi tanácsadó régiós vezetője. "Olyanra van példa, hogy az egyik bank svájcifrank-alapú lakáshitele drágább, mint egy másik bank forinthitele, de a teljes bankszektoron belül a legkedvezőbb lakáshitel-konstrukció még mindig svájcifrank-alapon érhető el. Tehát ha ma egy ügyfél megkérdezné, hogy érdemes-e a svájcifrank-alapú hitelét forintosítania, akkor ezt csak abban az esetben javasolnánk, ha a forint további drasztikus romlására számít az illető" - mondta Kurucz.

Az [origo] megkereste a lakossági hitelezéssel foglalkozó nyolc legnagyobb bankot, amelyek a Bankszövetséghez irányítottak. A Bankszövetségtől szerettük volna megtudni, hogy a leendő kormány képviselői megkeresték-e már a bankszektor képviselőit. Megkeresésünkre a szövetség nem reagált, az MTI-vel pedig annyit közöltek: várják, hogy a Fidesz kifejtse elképzelésének részleteit. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK