Jövő héten folytatódik az áruházak és a beszállítók háborúja

2010.05.19. 15:17

Jövő héten megnevezik és bejelentést tesznek azon kiskereskedelmi láncok ellen az élelmiszerfeldolgozók, amelyek a leginkább megszegik a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt. A vádak szerint egyes láncok visszaélve erőfölényükkel leszorítják az árakat, a kereskedők azonban azt állítják: a piaci erővel élni nem bűn, az árverseny pedig a kapitalizmus veleje.

"Csak az erőfölénnyel való visszaélés bűn, az erőfölény érvényesítése nem. Ha egy élelmiszerlánc szeretne ezer tonna virslit egy tételben vásárolni valakitől, akkor nyilván a kis magyar termelők hoppon maradnak, de a kereskedő ettől még igényelhet ekkora tételt egy szállítótól" - mondta az [origo]-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra reagálva, hogy a beszállítókat képviselő ÉFOSZ szerint a kiskereskedelemi élemiszerláncok megszegik a tisztességtelen fogalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt.

A beszállítóknak két nagy problémája van az élelmiszerláncokkal, mind a kettő a piaci erőfölénnyel való visszaélésre vezethető vissza: az egyik, hogy el nem végzett szolgáltatásokért kérnek pénzt a termelőktől és feldolgozóktól, a másik pedig, hogy leszorítják az átvételi árakat. Azt még nem tudni, hogy pontosan melyik cégekkel szemben lép majd fel a beszállítói szervezet, az ugyanis a jövő héten közlik, hogy kikkel szemben tesznek bejelentést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál.

A beszállítók tapasztalatai alapján az áruházláncok formailag igyekeznek betartani a szabályokat, de a gyakorlatban minden maradt a régiben. "Az ÉFOSZ minden tagvállalatátol kapott ilyen jellegű információkat, akik között vannak hazia kkv-k, multinacionális gyártók, és mikrovállalkozások is, de konkrét cégneveket nem mondhatok" - mondta az [origo]-nak Folláth Györgyné, az ÉFOSZ ügyvezetője.

Aránytalan díjak és nem valós szolgáltatások

Az nem kétséges, hogy más piaci helyzetben vannak a nagy élelmiszerláncok és beszállítóik: egy kisebb gyártó terméke egy hipermarket forgalmának néhány ezreléke, egy nagyobb beszállítói is csupán néhány százalék, miközben egy adott gyártó forgalmának hatvan-hetven százalékát is kiteheti az, hogy beszállít egy-egy áruháznak. A kérdés elsősorban tehát nem az, hogy fennáll-e a piaci erőfölény, hanem az, hogy ezzel csak élnek kereskedők, vagy visszaélnek a helyzetükkel.

Az erőfölénnyel való visszaélés az, ha olyan feltételeket akar rákényszeríteni a beszállítóra egy kereskedelmi cég, ami nélkül szintén teljesíthető lenne a beszállítás - például, ha díjat követel azért, hogy a gyártó egyáltalán tárgyalhasson vele. Az egyik vád épp az, hogy aránytalan, illetve nem valós szolgáltatásokért számolnak föl árvisszatérítési-díjakat a kereskedők: díjat szednek be az áruházláncok például az informatikai rendszerük fejlesztéséhez, vagy a születésnapjuk megünnepléséhez.

"Egyes áruházláncok jóval a törvényben előírt határidő után fizetnek csak, a kedvezményes beszállítást nem csak az akciók ideje alatt kérik, hanem mondjuk már az akció előtt egy héttel. Vagy például a Metspa - a Metro, a Spar és a Praktiker közös beszerzési társasága - pénzt kér azért, hogy egyáltalán az adott gyártó beszállíthasson neki. Ezen kívül sokszor aránytalan a logisztikai díj, vagy az egyes marketingköltségek" - mondta az ÉFOSZ ügyvezetője.

"Mindig betartjuk a jogszabályokat"

A Metspán kívül a Spar, az Auchan és CBA az, amelyek leginkább érintettek lehetnek ebben a kérdésben, legalábbis a Népszabadság információi szerint. A vádakkal szerettük volna szembesíteni az érintett vállalatokat, de nem minden esetben jártunk sikerrel. A CBA kommunikációs vezetője, Fodor Attila írosos közleményben reagált a vádra. Szerinte a Népszabadságban megjelent bírálatok arról tanúskodnak, hogy "az élelmiszer-feldolgozók nincsenek pontosan tisztában a valós helyzettel, vagy azt csúsztatva kívánják közreadni....A kereskedők nélkül az élelmiszer-feldolgozók nem vagy csak kevéssé lennének képesek saját erőforrásaikra támaszkodva eljutni a fogyasztókhoz, megfelelő forgalmat generálni. A megoldások évek során kerültek kialakításra a CBA Franchise rendszerben nem kevés erőforrás felhasználásával, amelyek igénybevételének természetesen vannak ellenérték követelményei." A Metspa nyilatkozattételre jogosult ügyvezetőjét, Hovánszky Lászlót nem tudtuk elérni az utóbbi napokban.

Visszaeső értékesítés
A feszültség abból adódhat, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozók belföldi értékesítése 2004 és 2009 között 25 százalékkal csökkent, tavaly pedig az ágazat mérleg szerinti eredménye mínusz 47 milliárd forint volt.

Az Auchannal kapcsolatos konkrét vád az, hogy a cég külön pénzt kér a vásárlói kártyarendszer működtetéséért. Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs vezetője erre reagálva azt mondta, hogy valószínűleg arra célozhattak a beszállítók, hogy minden hónapban van olyan nap, amikor az Auchan-kártya ügyfeleknek kiküldenek egy tájékoztatót, hogy adott időszakban bizonyos termékeket olcsóbban vásárolhatnak meg - ilyenkor a vásárlóknak adott kedvezmények terhét megosztják az egyes beszállítókkal, de ez a cég szerint nem ellentétes a szabályokkal.

A Spar kommunikációs vezetője Laber Zsuzsa azt mondta, hogy ők mindig betartják a jogszabályokat, a magyar beszállítókkal való kapcsolatuk pedig "példaértékű", és ha a beszállítóknak bármilyen sérelmük vagy javaslatuk van, nyugodtan fordulhatnak az áruházhoz, hogy megbeszéljék azokat.

Árverseny és árleszorítás

"Nyilvánvalóan van a kereskedőnek egy vevői ereje, mindig tud a beszállítók között válogatni. De ez olyan alapvetés, mint hogy a kutya szőrös. Az erővel való élés a kapitalizmus veleje" - legalábbis így látja az OKSZ főtitkára.

A beszállítóival korábban többször is vitába keveredett, most pedig a Népszabadság szerint a Pennyvel együtt az árleszállítás egyik "élharcosának" tartott Tesco kommunikációs igazgatója, Iglódi-Csató Judit az [origo]-nak azt mondta, hogy a társaság a jogszabályoknak megfelelően működik, harminc napra fizetnek, nem kérnek plusz pénzeket.

A Tesco úgy látja azonban, hogy "az árverseny az árverseny, nem pedig árleszorítás". Vámos György is így vélekedik, szerinte a nemzetközi árak határozzák meg azt az árat is, amin a feldolgozó átveszi az alapanyagot a gazdáktól - ha a nemzetközi piacról a gyártó olcsóbban tudja beszerezni az alapanyagot, akkor onnan fog vásárolni, és a kereskedő is ugyanígy van ezzel, ez a "gazdasági racionalitás".

Csak el ne mérgesedjen a helyzet

"Bízom benne, hogy nem mérgesedik el még jobban az amúgy is évek óta feszült helyzet. Hiszen ha bosszúból a kereskedők az import felé fordulnak, akkor tönkre mennek a magyar élelmiszerfeldolgozók, és még több munkanélküli lesz az országban, akkor meg ki fog vásárolni az élelmiszerláncokban?" - mondta lapunknak Folláth Györgyné, aki szerint technológiai lemaradásunk nincs a környékbeli külföldi termelőkkel szemben, ami viszont valóban ronthatja a versenyképességünket, az kedvezőtlenebb adókörnyezet, és a magasabb kamatok.

Importra váltani egyébként nem olyan egyszerű, így azzal Vámos György sem számol, hogy "egyik napról a másikra" megtörténhet egy ilyen váltás, főleg, hogy egyelőre nincs is erre utaló jel. "A magyar fogyasztók a magyar termékeket részesítik előnyben, ezért a továbbiakban sem az importra koncentrálunk" - mondta Laber Zsuzsa azon felvetésünkre, hogy a várható bejelentés miatt esetleg bosszúból többet vásárolnak-e majd a határokon kívülről.

Tavaly nem sikerült bizonyítani a vádakat

"A szakmai szervezetnek joga van panaszt tenni, de a feldolgozók már többször vádaskodtak, és jellemzően az derült ki, hogy nincs igazuk. Ilyen volt például 2009 júliusában, amikor emelték az élelmiszerek áfakulcsát, és az ipar azt mondta, hogy a kereskedők az ebből származó terheket a gyártókra akarják kényszeríteni. Három-négy ilyen bejelentést tettek, ezek közül eleve csak egy esetben találta indokoltnak azt a GVH, hogy egyáltalán eljárást indítson, és ebben az egy eljárásban sem találta bizonyítottnak a feldolgozók vádjait" - fogalmazott Vámos György.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly júliusban ténylegesen elindított eljárása az Auchant érintette, a cég ugyans körlevelében olyan felhívásokkal fordult a beszállítóihoz, amelyekben az áfa-emelés mértékét 1-5 százalékkal meghaladó tartós, illetve időleges árcsökkentés nyújtására szólította fel őket. Végül a GVH azt állapította meg, hogy az Auchan beszerzői által kiküldött körlevelek nem jelentettek azt, hogy a beszállítókat a szerződés felbontásával fenyegették volna az egyoldalú előnyt jelentő feltételek kikényszerítése érdekében

 

Meghiúsult etikai kódex

Az ágazat szereplői közti feszült viszony egyébként nem ma kezdődött. A mezőgazdasági termelők és a feldolgozók régóta hangoztatják, hogy az ágazatban keletkezett jövedelem-eloszlás rendkívül igazságtalan, a kereskedők gyakran visszaélnek azzal az erős piaci pozíciójukkal, hogy nélkülük a fogyasztók nem érhetők el.

Még 2008 nyarán kezdett egyeztetéseket az agrár tárca az élelmiszeripari ágazat szereplőivel, hogy egy etikai kódexszel mérsékeljék a kereskedőket erőfölényét. Erről több hónapon át folytak az egyeztetések a gazdák, a feldolgozók és a kereskedők között, végül azonban a hatályba lépés előtt egy nappal a kereskedők felmondták a megállapodást. Közben a GVH is vizsgálatott indított az etikai kódex miatt egyes termelők és feldolgozó cégek ellen, mivel a versenytörvény tilt minden olyan megállapodást, melynek célja vételi, vagy eladási árak meghatározása, az előállítás, vagy forgalmazás korlátozása, a beszerzési források felosztása, vagy a piac felosztása.

Mivel az élelmiszerkódex elhalt, ezért született a törvény, ami januárban lépett életbe. Tavaly őszi tanulmányában a GVH azonban azt hangsúlyozta, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók versenyképességének az tenné a legjobbat, ha igazodnának a piaci kényszerhez.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK