Vágólapra másolva!
Több százezer lakás fűtésének korszerűsítését ígéri a leendő kormány, amivel csökkentenék az energiafelhasználást, s így a költségeket. Egyben munkát adnának az építőiparnak is. A spórolás egyik módja az ajtók, ablakok cseréje, melynek részleteit az Energia Klub segítségével járta körbe az [origo].
Vágólapra másolva!

Rontja a komfortérzetet és túl sokba is kerül, hogy a régebbi épületek nyílászáróinak állapota általában nem megfelelő, az ablakok, ajtók kevésbé jól záródnak, ami az épület hőveszteségének akár 10-25 százalékát is okozhatja - állítja az Energia Klub egyik tanulmánya. Korszerű nyílászárók beépítésével, vagy a meglévők tömítésével azonban ez akár a negyedére is csökkenthető. Ezáltal nemcsak az energiafogyasztás, de a por- és a zajszennyezés is csökken.

Nem kell feltétlenül kidobni

Ha a régi ablakok huzatosak, rosszul záródnak, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy le kell cserélni őket. Ha nyílászáróink alapvetően jó állapotban vannak, kisebb javításokkal, némi asztalosmunkával és a rések utólagos tömítésével a régi faablakok, -ajtók megmenthetők.

Lényegében kétféle lehetőséggel számolhatunk. Az olcsóbb megoldás az, ha öntapadó szigetelőanyagot ragasztunk a nyílászárók illeszkedő éleire. Ennek élettartama azonban igen rövid, legfeljebb néhány év.

Tartósabb megoldás, ha a rosszul záródó, megvetemedett szerkezeteket először asztalosmunkával újraillesztik, majd az így előkészített keretekbe vájatot (hornyot) marnak. A szigetelőprofil ebbe a horonyba kerül. Ezzel a módszerrel a beruházás fajlagos költsége 600-800 forint/m, élettartama körülbelül 10 év.

Ha mégis cserélni kell

Ha a régi nyílászáró már olyan rossz állapotban van, hogy nem javítható, például korhadt a fája, megtelepedett rajta a penész, akkor az ablakcsere jöhet szóba. Egy ilyen komoly, költséges és sok évre szóló döntés alapos átgondolást igényel: az ár mellett gondolnunk kell az elérhető energiamegtakarításra, a tartósságra, a biztonságra, a javíthatóságra.

A nyílászárócsere nem olcsó beruházás, az energetikai megtakarításokból nem térül meg rövid idő alatt a befektetés. Az új ablak kiválasztásakor mindig a teljes ablakszerkezet, tehát a keret és az üvegezés együttes hőátbocsátási tényezőjét vegyük figyelembe. Ezt az Uw (window) érték jelöli, míg az üvegezését az Ug (glass), a keretét pedig az Uf (frame) érték adja meg.

Fát vagy műanyagot?

A forgalomban lévő, fából készült tokok és keretek általában megfelelnek a hőtechnikai követelményeknek, bár a jelenleg gyártottak többségének profilvastagsága az anyagtakarékosság miatt csupán 62-68 mm közötti, amelynek a hőátbocsátási tényezője 1,2-1,5 W/m2K. Pedig a vastagság csekély növelése is jelentősen javíthatja a keretszerkezet hőátbocsátási tényezőjét (ha a profilvastagság 80 mm, a hőátbocsátási tényező már körülbelül 1,0-1,1 W/m2K).

PVC-keretek esetében ma a leggyakoribbak az úgynevezett háromkamrás rendszerű kialakítás, ami azt jelenti, hogy a keretben 3, egymástól elválasztott légkamrát alakítanak ki. Az ilyen keretek vastagsága általában 58-60 mm (hőátbocsátási tényezőjük 1,5-1,8 W/m2K). Érdemes az egyre inkább terjedő négy- és ötkamrás rendszereket választani. Ezek vastagsága már eléri a 68-70 mm-t, az 1,1-1,4 körüli U-érték pedig kiemelkedően jó hőszigetelést biztosít.

Beépítéskor fontos odafigyelni a tokok helyes rögzítésére, valamint a fal és a tok közötti rés kitöltésére is, mert csak ekkor szigetel jól az új ablak.

Többrétegű üveget válasszunk!

Az ablakokon át távozó hőveszteség ellen leginkább a jó üvegezés véd, mindenképpen érdemes tehát két- vagy háromrétegű üvegezés mellett dönteni. A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, "légrés" felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi. A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közötti rést nemes gázzal töltik ki.

Figyeljünk a szellőzésre!

Ha otthonunkat részben vagy teljesen úgynevezett nyílt égésterű berendezésekkel fűtjük (például fafűtésű cserépkályhák, kandallók, bizonyos fajta cirkoberendezések), jól gondoljuk át, mielőtt leszigeteljük vagy lecseréljük régebbi nyílászáróinkat. Ezen készülékek használatakor ugyanis különösen fontos a lakóterek megfelelő légcseréje, amelyhez nem elegendő napjában néhányszor szellőztetnünk. További hasznos tanácsok olvashatók az Energia Klub honlapján, kapcsolódó témákban pedig itt.

Évente a lakások 10 százalékát újítanák fel

A kormányra készülő Fidesz programjában volt olvasható, hogy "Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására, valamint új és felújított épületekben az energiahatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul. Egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10 százalékának felújítása 80 ezer építőipari munkahelyet teremtene, és ez a befektetés az országnak kevesebb mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná."

Az ambíciózus tervhez uniós támogatást is igénybe venne az új kormány, szándéka szerint 500 millió eurót költene az elkövetkező években a lakások felújítására, elsősorban fűtésük korszerűsítésére.