Az árfolyamkockázat közvetve a forinthitelnél is megmarad

Bár a devizahitelek forintalapúra váltása, amit az új kormány támogatni szeretne, elméletben kiküszöböli a törlesztőrészletet alapvetően befolyásoló árfolyamkockázatot, mégis megmarad ez a rizikó. A forintkölcsönök terhe ugyanis a kamatszinttől függ, a jegybank pedig a kamat mozgatásával befolyásolja a forint árfolyamát és az infláció alakulását.

Az új kormány heteken belül elindítja azt a programot, amely segítséget nyújt a devizahiteleseknek, megteremtve a kedvezményes feltételeit a kölcsönök forintalapúra váltásának - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön, a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának alakuló ülésén.

A miniszter korábban többször is közölte, a kabinetnek erkölcsi kötelessége segítséget nyújtani a devizahiteleseknek, akik a miniszter szerint a rossz kormányzati és jegybanki politika miatt kerültek szorult helyzetbe.

A forinthitelre váltóknak a továbbiakban elvileg nem kell foglalkozniuk a forint árfolyamának alakulásával, mert az közvetlenül nem befolyásolja majd a törlesztőrészletet - közvetve, a jegybanki politika miatt azonban továbbra is hatással lehet a havi törlesztésre az aktuális árfolyam.

Összeroppanhat a forint?

Matolcsy György részleteket eddig nem árult el, csupán annyit mondott múlt csütörtökön, hogy a devizahitelesek önkéntes alapon kérhetik az átváltást, ehhez az állam és az eddig nem tisztázott tervek szerint a bankok segítséget nyújtanak. A nemzetgazdasági miniszter május elején úgy fogalmazott, "ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is". Orbán Viktor miniszterelnök szombati parlamenti beszédében pedig az Európai Unió egyik biztosát idézve elmondta: a válság terheit a pénzügyi szektornak kell vállalnia.

Az biztos, hogy a hitelekm átváltása meglehetősen kockázatos lépés, piaci elemzők szerint több 100 milliárd forintos kötltségvetési terhet jelentene, amit a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet megengedni. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója pénteken a közrádióban pedig azt mondta, nem lehet átváltani forintra a devizaalapú hitelek teljes állományát, de még a lakáshitelekét sem. A bankvezér álláspontját azzal indokolta, hogy ha megtörténne az átváltás, összeomlana forint, amellett az átváltás évente 230 milliárd forint tehernövekedést jelentene lakosságnak, ami szerinte vállalhatatlan. Ugyanakkor jelezte, a bankrendszernek részt kell vállalnia a nehéz helyzetű adósok megsegítésében, és erre képes is.

A költségvetési korlátok mellett a devizahiteleseknek tudniuk kell, hogy az esetleges átváltással nem rázzák le teljesen az árfolyamkokázatot. A forint svájci frankhoz vagy euróhoz mért árfolyama ugyan nem befolyásolja hónapról hónapra a forintalapú kölcsön törlesztőrészletét, de az árfolyamkockázat helyébe lép a kamatkockázat. Csányi Sándor szerint a forinthitel kamatának 2 százalékpontos emelkedése esetén a törlesztőrészlet annyival emelkedik, mint egy devizahitel havi terhe 10 százalékos árfolyamváltozásnál. Az [origo] egy konkrét, húszéves futemidejű, 5 millió forintos, 8 százalékos teljes hiteldíjmutatóval felvett annuitásos forinthitelre számolta ki a törlesztőrészlet változását: a thm 2 százalékpontos emelkedése 15 százalékos növekedést eredményezne.

Törlesztőrészlet vs. kamat (20 éves futemidejű 5 millió forintos hitelnél)

A thm változása (százalékpont)	Törlesztőrészlet emelkedése (százalék)
0,5	4
1	7,5
1,5	11,4
2	15
3	23

Forrás: [origo]

Mi köze az árfolyamnak a kamathoz?

A forinthitel törlesztőrészletét a kamatemelkedés növelheti, amire az árfolyam közvetett hatással van. A Magyar Nemzeti Banknak hivatalosan nincs árfolyamcélja - a gazdaság helyzetének, a nemzetközi befektetői hangulatnak és az infláció alakulásának megfelelően alakítja a kamatlábat -, de a pénzügyi stabilitásra is figyelnie kell. A devizahitelezés elterjedése miatt az árfolyamgyengülés rendszerszintű kockázatot jelenthet, ezért az MNB a kamatlábbal az árfolyamot is befolyásolja.

Ez azt jelenti, hogy ha nagyon gyengül a forint, akkor a jegybank döntéshozó testülete, a monetáris tanács előbb-utóbb valószínűleg meg fogja emelni a hazai alapkamatot. Tehát az árfolyam közvetve a forinthitelek havi terheit is befolyásolhatja.

Mindennek hátterében az áll, hogy a befektetők úgynevezett kockázati prémiumot várnak el hazánktól: magasabb kamatot kérnek azért, mert nem egy biztonságosabbnak tartott ország, mondjuk az Egyesült Államok vagy éppen Svájc állampapírjait vásárolták. Tehát az MNB a magasabb kamatszinttel vonzóbbá tudja tenni a forintot a befektetők számára, a vásárlói nyomás eredményeként a forint erősödik, az euró pedig gyengül.

Kamatkilátások

Az új kormány tervei alapján a elvileg nem kell félni attól, hogy emelkedni fog az alapkamat, sőt a kabinet egyik célja, hogy a magyar kamatszint a nyugat-európai szintre csökkenjen. Az viszont nem egyértelmű, pontosan hogyan akarja megteremteni az alacsonyabb kamatokhoz szükséges környezetet a Fidesz-kormány - főleg, hogy az eddig megismert kormányzati tervek között bőven akadnak olyan lépések, amelyek éppen az ellenkező irányba mutatnak, tehát inkább a kamat tartását vagy esetleg emelését vetítik előre.

Az egyik ilyen gond az lehet, ha felpörög az infláció, márpedig Matolcsy György a meghallgatáson azt is közölte, hogy az új kormány hároméves adócsökkentési programjának az a lényege, hogy a jövedelmeket terhelő adókat csökkentik, ami felpörgetheti az inflációt, ez ellen pedig kamatemeléssel tud harcolni a jegybank.

Szintén kockázati tényező a nemzetközi befektetői hangulat, melyet Magyarország nem tud befolyásolni. Pesszimista hangulatban felerősödhet a nemzetközi porondon a kockázatkerülés, elfordulhatnak a magyar állampapíroktól és a forinttól, és extrém esetben előfordulhat, hogy kamatemeléssel lehet csak vissszacsábítani a piacra a befektetőket.