Maradt a kamat: megszakadt a sorozat

Vágólapra másolva!
Marad a magyar kamat - így döntött a monetáris tanács hétfőn, amivel egy csökkentési időszak zárult le, mivel tavaly július óta folyamatosan ejtették az irányadó kamatlábat. A periódus végleges lezárása azonban bizonytalan, az elemzők már arról is megosztottak voltak a döntést illetően, hogy miként dönt az MNB, de az kamatvágások aljáról és egy esetleges későbbi kamatemelésről sincsen konszenzus.
Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai alapkamat tartásáról döntött hétfőn, amely ezáltal marad 5,25 százalékon. A 2008 őszén még 11,5 százalékos rátát tavaly nyárig 8,5 százalékig vitte le a jegybank, majd 2009. júliusától folyamatosan, havonta csökkentették, decemberig 0,5, utána 0,25 százalékpontos ütemben.

A jegybank a törvény szerint elsődlegesen az inflációs célját teljesíti, illetve, ha azt nem veszélyezteti, akkor a kormány gazdaságpolitikáját kell támogatnia úgy, hogy ne veszélyeztesse a pénzügyi rendszer stabilitását. Az elmúlt hónapban viszont a forint gyengült, 280 fölé került többször az euróval, 220 fölé a dollárral és 190 fölé a svájci frankkal szemben, s ez a nagy devizakitettség miatt kockázatot jelent a lakosságra és a hazai pénzügyekre. (A jegybank hivatalos kommentárja a döntésről később lesz nyilvános.)

Változó környezet

Az Equilor szerint a korábban elvárt "kamatcsökkentés elmaradásának oka, hogy idő közben egyre jobban elterjedni látszik az adósságválság az eurózónában, amely a görög után spanyol és portugál adóskockázati leminősítésekben öltött testet. Ráadásul egy mai hír szerint már a francia pénzügyi kormányzat sem zárja ki, hogy belátható időn belül elveszti a lehető legjobb adóskockázati besorolását, amit az generál, ha meglépi a szükségesnek látszó költségvetési kiigazításokat".

Az elemzés szerint az infláció sem volt semleges ezúttal. "Még mindig érezteti hatását a tavaly júliusi ÁFA emelés, ráadásul januárban ez jövedéki adó emeléssel is kiegészült, emiatt ragadt tartósan 5 százalék fölött az infláció az utóbbi hónapokban" - írta az Equilor elemzése.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere szerint az MNB vélhetően a hamarosan publikálandó inflációs jelentésében is felfelé korrigálja a korábban várt árváltozási pályát, ami szintén óvatosságra inti a jegybankot. Az elemző véleménye szerint "a gyengébb növekedési kilátások és az ebből adódó mérséklet inflációs környezet az alacsony kamat mellett szól, ugyanakkor az államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak határt szabnak a monetáris enyhítésnek".

Megosztott monetáris tanács

Király Júlia, a jegybank monetáris tanácsának tagja május közepén azt mondta a Bloombergnek, hogy van esély újabb kamatvágásra, mivel nagy inflációs nyomás nincs, "miközben nagy a termeléskiesés, és lassú a fellendülés".

Bihari Péter, a tanács egy másik tagja azonban ellenkező véleményen volt: május 20-án azt mondta, hogy szünetelhet a tíz hónapja tartó kamatcsökkentési sorozat, mert romlott a kockázati megítélése Magyarországnak és az inflációs nyomás is magasabb (áprilisban 5,7 százalék volt az árszínvonal-emelkedés üteme, ami csökkenő trendet mutat ugyan, de a márciusihoz hasonlóan magasabb lett a piaci várakozásnál).

A Fidesz kisebb kamatot várna

A Fidesz kormányprogramja szerint a gazdaság felpörgetésének alapja a kamat drasztikus csökkentése, méghozzá az európai szintre, ami jelenleg 1 százalék. A cél elérésének időzítését azonban nem közölték, Domokos László, a Fidesz gazdasági szakpolitikusa szerint "nem lehet beütemezni a kamatcsökkentést".

Matolcsy György a számviteli és költségvetési bizottság meghallgatásán azt mondta, hogy szerinte jelenleg 4,5 százalékos kamat lenne a reális, ami azt sugallja, hogy a kormány vágna a jegybank helyében.

A kormányra kerülő párt több szempontból is a kamatcsökkentésben érdekelt. Egyrészt költségvetési mozgásteret nyer azáltal, hogy az alacsonyabb kamat olcsóbb állami hitelfelvételt is jelent - s erre a feszes büdzsé miatt nagy szüksége van.

Másrészt a gazdasági programjuk az élénkítést állítja középpontba, amihez nemcsak a kamatvágás miatti olcsóbb hitelek, hanem a kereskedelmi bankok jegybanki tartalékolása miatt is fontos. Matolcsy szerint 4500 milliárd forintot tartanak a bankok az MNB-ben, mert úgy jobban megéri nekik, mint ha a vállalkozásokat hiteleznék magasabb kockázatokkal. A csökkenő kamat azonban felszabadíthat ezekből a pénzekből, amik egy jó része a cégekhez kerülhetne.

Megosztott elemzők

A Reuters májusi elemzői felmérésében a piaci szakértők többsége 5 százalékra várta a kamatcsökkentési pálya alját, azaz szerintük odáig mehet le a hazai alapkamat, méghozzá az idei nyárra, illetve egyesek szerint a harmadik negyedévre. Volt azonban olyan elemző is, aki szerint 4 százalékig megy le a kamat 2011-re.

A kormány szándékaival szemben állva az emelést több szakértő is valószínűsíti, főleg 2011 második felére várva a szigorítás kezdését. A CIB Bank szakértője, Jobbágy Sándor szerint azonban nem lesz szükség kamatemelésre az euró átvételéig. Magdalena Polan, a Goldman Sachs elemzője úgy tartotta a felméréskor, hogy egy május végi vágás lesz az utolsó az európai piaci stabilizációig.