Egyre több dolguk akad a fogyasztói békéltetőknek

Az alternatív fogyasztói panaszkezelő Budapesti Békéltető Testülethez (BBT) 2010 januárja és áprilisa között 814 ügy érkezett be, 35 százalékkal több az előző év azonos időszakáénál. A panaszszám évről évre emelkedik - mondta Horváth György, a BBT elnökhelyettese.

Baranovszky György, a tanács elnöke hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a békéltető testületek fontos szerepet játszanak a vitarendezésben, még júniusban sem sikerült megkötni a 2010-re vonatkozó támogatási szerződést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az egyes kamarák között. Hozzáfűzte: az idei költségvetésben mintegy 340 millió forint áll rendelkezésre a testületek munkájának finanszírozására.

Baranovszky György elmondta: a támogatási szerződés hiánya miatt a kamarák előfinanszírozzák a testületek működését, ez ugyanakkor a békéltető testületek működésének függetlensége szempontjából nem a legjobb megoldás.

Az elnök ismertette: kedden szakmai konferenciát tartottak az MKIK, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) képviselőivel a békéltető testületek szerepéről, jövőjéről. A konferencia végén zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben összegzik a legfontosabb teendőket.

A testületek elnökei egyetértettek abban, hogy összehangolt munkára van szükség az NFH megyei kirendeltségei és a békéltető testületek között - számolt be Baranovszky György. A békéltető testületek ugyan egyedi ügyekkel szembesülnek, de olyan általános tendenciákkal is, amely alapján a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása, nem ritkán pedig bírság kiszabása szükséges.

Baranovszky György elmondta: szóba került az is, hogy hogyan lehetne szankcionálni a nem közreműködő vállalkozásokat, ezek számára ugyanis a "feketelistára" való felkerülés nem bír elég elrettentő erővel, így megoldás lehet ezen cégek megbírságolása. Ehhez azonban a fogyasztóvédelmi törvény módosítására van szükség - fűzte hozzá.

A testületi elnökök azt is javasolták, hogy azok a cégek, amelyek úgynevezett alávetési nyilatkozatot tesznek - vagyis együttműködnek az eljárásban - kerüljenek fel egy pozitív listára.

A Budapesti Békéltető Testület elnöke szerint kulcsfontosságú a jövőben az is, hogy a testületek működését segítsék a helyi önkormányzatok. Hozzáfűzte: még év elején megkeresték e célból a Fővárosi Önkormányzatot, levelükre azonban nem kaptak választ.

Horváth György az idei ügyekről elmondta: a beérkezett 814 ügyből 596-ot zártak le. Ebből 403 volt a megszüntetett eljárás, és 193 esetben született döntés. A döntések közül 77 volt egyezség, 110 ajánlás, 6 pedig kötelezés.

A beérkezett ügyek legnagyobb része, 329 panasz termékszavatossággal érkezett a testületekhez, 269 pedig egyéb szolgáltatásokkal, így például parkolással, utazással, légiutas-jogokkal, javítás-karbantartással kapcsolatban. Csaknem 100 panasz érkezett a pénzügyek és a biztosítások területéről is - ismertette Horváth György.

A békéltető testületek 1999. január elseje óta működnek, céljuk, hogy fogyasztói jogvita esetén - ha nem sikerül rendezni a kereskedővel a vitát - a bírósági út előtt, ingyenes eljárásban alternatív vitarendezési fórumként szolgáljanak a fogyasztó és a vállalkozás között. A békéltető testületek a gazdasági kamarák mellett működő független testületek.