Tényleg véget ért a recesszió Magyarországon

Vágólapra másolva!
Véget ért a recesszió Magyarországon, a KSH megerősítette a május elején közölt előzetes, éves és negyedéves összevetésben egyaránt növekedésről tanúskodó adatokat.
Vágólapra másolva!

Magyarország bruttó hazai terméke első negyedévében 0,1, a naptárhatás kiszűrésével 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal növekedett - erősítette meg a május elején publikált, vaskos meglepetés okozó adatot a Központi Statisztikai Hivatal szerdán reggel.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéve tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Május közepén megjelent adat azért volt meglepő, mert az egyik legrosszabb évét maga mögött tudó magyar gazdaságtól az elemzők közel 2 csökkenést vártak.)

Az ipar kitett magáért

A részletes adatok szerint az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke 3,2 százalékkal emelkedett, ami 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Ezen belül az ipar a korábbi negyedévek egyre mérsékeltebb csökkenése után, 3,3 százalékos bővülést ért el, elsősorban az exportra termelő feldolgozóiparban bekövetkezett 4,2 százalékos növekedés eredményeként. Ugyanakkor az építőipar hozzáadott értéke 8,7 százalékos mérséklődést mutat. Az építőipari termelésen belül egyik építménycsoport teljesítménye sem érte el az előző évi szintjét, például több mint egynegyedével kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

A negyedéves összevetésben mért 0,9 százalékos növekedéshez az ipar 2,7 százalékos bővülésének köszönhető, mert a mezőgazdaság teljesítménye 0,3, az építőiparé pedig 2,7 százalékos hanyatlott. A szolgáltatások összességében 0,3 százalékkal emelkedtek, míg a háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal csökkent.

Az ipar teljesítmnényét emeli ki a friss jegybanki elemzés is, az MNB szakértői szerint a nemzetközi konjunktúra élénkülése az egész régiós és azon belül a magyar ipar termelését kedvezően érintette. Bár az erősödő exportértékesítések mellett változatlanul visszafogottan alakuló belföldi kereslet miatt a magyar gazdaság élénkülése a régiós tendenciákat késve követte, a 2010 első negyedévében tapasztalt bővülés már régiós összehasonlításban is erőteljesnek tekinthető.

Átírt prognózisok

A Magyar Nemzeti Bank egy héttel korábban közzétett inflációs jelentése 0,9 százalékos gazdasági fejlődést vár az idén, szemben a februári elemzéssel, amely még 0,2 százalékos visszaesést valószínűsített. A Reuters által megkérdezett elemzők is áírták korábbi prognózisaikat, a májusi felmérés szerint a márciusban még stagnálásra számító szakértők 0,5-0,7 százalékos fejlődést jeleznek előre.

A korábbinál kedvező növekedési kilátások mellett azonban vannak kockázatok. Részben az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett akcióterv egyes lépéseinek - például a bankadó - hatását nehéz prognosztizálni. Az viszont valószínűsíthető, hogy a közszférában tervezett 15 százalékos bércsökkentés gátolni fogja a belső fogyasztás fellendülését. A külföldi tényezők között pedig a törékeny konjunktúra jelenthet rizikót. Elsősorban az a kérdés, hogy az exportot hogyan befolyásolják majd Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerénél, Németországban tervezett megszorítások.

Sötét év után

Az emelkedés ráfért a magyar gazdaságra, a magyar gazdaság az egyik legsötétebb évén van túl, 2009-ben ugyanis 6,3 százalékkal esett vissza a termelés. Az 1991-es zuhanás óta, amikor majdnem 12 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP), egyszer sem volt még olyan rossz az ország gazdasági teljesítménye az előző évhez viszonyítva, mint tavaly. Sőt, a KSH 1994 óta eddig mindig növekedést regisztrált.