Hiteldrágulást hozhat a kormány bankadója

Az Orbán Viktor által kedden bejelentett gazdasági akcióterv talán leghomályosabb része a bankadó, de az szinte biztosra vehető, hogy a 200 milliárdos adó a bankszektoron kívül is érezteti majd a hatását. Az [origo]-nak egy bankvezető azt mondta, növekedni fog a pénzintézeti szolgáltatások ára - a legvalószínűbb, hogy emelkednek a kamatok, ami viszont ellentétes a Fidesz korábban hangoztatott terveivel.

Egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni a bankadó részleteiről, Orbán Viktor kormányfő azt azonban egyértelművé tette, hogy az idén 200 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi szektor szereplőitől. A beszedés módjáról lehet vitatkozni, az összegről nem - mondta Orbán szerda este a köztévé műsorában.

A legfontosabb kérdés, hogy mire vetítik majd a bankadót - mondta az [origo]-nak két, neve elhallgatását kérő, hitelezéssel foglalkozó szakértő, akik szerint ezzel együtt az biztos, hogy lesz hatása a gazdaságra és a minndennapokra az adóemelésnek. Orbán Viktor az adóalapról sem árult el részleteket, csak példaként említette, hogy szóba jöhet a mérlegfőösszeg vagy a nyereség. (A mérlegfőösszeg a banki mérleg eszközeinek összege, tulajdonképpen a banknál elhelyezett betét és hitel mennyiségét jelzi.)

Kétséges a siker

Ha a nyereséget adóztatná meg a kormány, akkor könnyen lehet, hogy a bankok megpróbálnák eltüntetni a megtermelt nyereség nagy részét, például céltartalékba helyeznék, és csökkentett összeget fizetnének be az államkasszába. "Ebben az esetben nem biztos, hogy összejön a tervezett összeg" - értékelték a felvetést a nyilatkozó szakemberek.

A mérlegfőösszeg melletti döntésnek is vannak hátulütői egyikük szerint, mert ebben az esetben azzal lehet számolni, hogy a bankok érezhetően megemelik az áraikat. A közel 30 ezer milliárd forintos összesített mérlegfőösszegre vetítve, a kívánt 200 milliárd forint 0,7 százalékos adóterhet jelentene, vagyis a hiteloldalon akár ehhez hasonló mértékű emelkedést eredményezhetne az adó, a betétek kamatai pedig ennyivel csökkenhetnek. Egy ilyen lépés a lakossági szféra kölcsöneit és a vállalati hitelezést egyaránt visszavetheti.

Több ágazat is fizethetné?

Az [origo] által megkeresett kereskedelmi bankok többsége hivatalosan nem kívánt reagálni a 200 milliárd forintos adótervre. A legtöbb bank és a Magyar Biztosítók Szövetsége is azzal hárította el érdeklődésünket, hogy az egyeztetések előtt nem kívánnak állást foglalni az ügyben.

Egyedül a koreai hátterű KDB Bank vezérigazgató-helyettese, Kovács Levente válaszolt kérdéseinkre, aki szerint az ország fejlődése érdekében támogatható az extra adók átmeneti bevezetése. A Miskolci Egyetem docenseként is dolgozó közgazdász elmondta: a kormány felelőssége, hogy az érintett ágazatokat és mértékeket úgy határozza meg, hogy az egyes szektorok ellehetetlenülését megelőzze. Erre azért kell különös figyelmet fordítani Kovács Levente szerint, mert úgy tudja, hogy jelentős összegű és több éven át tartó extraadó-terheléssel kapcsolatos hatástanulmányok nem készültek.

A bankár elképzelhetőnek tartja, hogy az adó beszedése és a különböző ágazatok túlzott terhelésének megelőzése érdekében a nyereségtermelésben élen járó szektorok egységes bevonására is sor kerülhet, azaz a bankok mellett például a kereskedelmi láncokra is vonatkozhat majd az extra adó. "Tehát a 200 milliárd forintos adóbevétel alapján a terhek szélesebb szétosztását látom reálisnak" - mondta Kovács Levente. (A kormány részéről erre egyelőre semmilyen utalás nem hangzott el, Orbán bankokról, biztosítókról és lízingcégekről beszélt.)

"Mint minden vállalat, így a bankok is végső soron magánszemélyek kezében vannak, akik a befektetésükért tisztességes adózás utáni nyereséget szeretnének kapni. Ezt az általános tulajdonosi elvárást minden vállalkozóbarát kormány érti és támogatja. A tisztességes adózás utáni nyereség megteremtésének egyik módja a költségek teljes vagy részleges áthárítása az üzleti partnerekre, az ügyfelekre. Azaz - ahogy a liszt áremelése a kenyér árát - egy tartós különadó bevezetése a banki szolgáltatások árát növelni fogja" - tette hozzá a KDB vezérhelyettese.

Tervekkel szemben

A lakosság és a cégek hitelfelvételi kedvét jó eséllyel visszaveti az adó miatti drágulás, ráadásul az ország versenyképességét is rontja - közölte egyik banki forrásunk, hozzátéve: azzal is kalkulálni lehet, hogy az adóemelés miatt egy külföldi tulajdonú cég másik, alacsonyabb kamatkörnyezetet biztosító ország bankjától vesz majd fel hitelt, mert a bankadó miatti, esetleges magyarországi kamatfelárat nem fogja felvállalni.

Az adó miatt várható kamatemelkedés ráadásul ellentétes lenne a kormánypárt korábbi nyilatkozataival, a Fidesz ugyanis többször hangoztatta, hogy alacsony kamatkörnyezetet szeretne teremteni, a párt szakpolitikusai is sokszor amellett érveltek, hogy a versenyképesség javítása az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél.

A bankadó ötlete nem szerepelt korábban a párt tervei között, legalábbis nem voltak erre utaló nyilatkozatok, és a párt programjában sem lehetett erről olvasni. Banki forrásaink szerint az az általános nézet, hogy a bankok megsarcolása azért vetődött fel, mert kiderült, hogy a kormány - eredeti terveivel ellentétben - nem tudja elérni, hogy emelkedjen az idei hiánycél. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke múlt heti találkozójukon világossá tette Orbán számára, hogy nem lehet lazább költségvetési politikát folytani Magyarországon. (Még az előző kormány kötött hitelmegállapodást az EU-val és az IMF-fel, cserébe azonban mindkettő szigorú költségvetéspolitikát vár el.)

Öt éve van különadó

Orbán Viktor ötlete egyébként nem újdonság a magyar politkában, egy bankokat terhelő különadót 2005-ben már a Gyurcsány-kormány is bevezetett, azzal indokolva a lépést, hogy ez egy olyan szektor, amely nyereségének jelentős részét nem a saját erőfeszítései miatt és a saját tevékenységével növelte, hanem külső körülmények miatt, részben az adófizetők pénzéből.

Draskovics Tibor pénzügyminszter akkor azt mondta, a bankoknál keletkezett jelentős nyereség egy része a magas jegybanki alapkamat, az állami támogatású lakáshitelezési rendszer és a magas nominális kamatszint eredménye, ezért van szükség az adóra. Bár a 2005-ben bevezetett banki különadó nevében megszűnt, de helyébe lépett az 5 százalékos hitelintézeti járadék, melyet a kamattámogatással érintett hitelállomány kamat- és kamatjellegű bevételére vetettek ki. Az idei költségvetés szerint ez a tétel 13 milliárd forintos pluszt jelent az államkasszának, tehát a bankok ekkora többletadót fizetnek be az államkasszába.

Nem támogatták a fideszes képviselők

A fideszes képviselők nem támogatták sem a banki különadó, sem a hitelintézeti járadék bevezetését a parlamenti szavazásokon. A különadó bevezetése előtt Lenártek András fideszes képviselő, aki azóta már nem tagja a parlamentnek, azt mondta: a bankadóra költségcsökkentéssel reagál majd a szektor, és "bármilyen költségcsökkentés a szolgáltatások színvonalának és a minőségnek a romlását fogja maga után vonni".

Tállai András - aki 1998 óta fideszes képviselő - a hitelinzézeti járadékról szóló vitában szólalt fel, és azt mondta, hogy "nem is tudom, hogy ezt majd a pénzintézetek és a hitelintézetek hogyan fogják tudni elfogadni; persze be fogják fizetni, mert attól fegyelmezettebbek, de az állami juttatásnak, állami támogatásnak ilyenféle átterhelése a bankokra szerintem egyszerűen elképzelhetetlen - és ezt még ráadásul járadéknak nevezni!"