A szuperbruttó eltörlése is szerepel a kormány tervei között - derült ki Kármán Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkárának csütörtöki tájékoztatóján. Az államtitkár az eltörlés pontos időpontjáról nem nyilatkozott, de azt mondta, hogy az új adórendszer akár már jövőre hatályos lehet.
A szuperbruttósítás azt jelenti, hogy nem a bruttó bér, hanem annak 1,27-szerese után kell adózni. Vagyis a szuperbruttósítás önmagában jelentősen növeli az adóterhet, annak eltörlése pedig adócsökkentéssel ér fel, mégpedig minden jövedelmi kategóriában (lásd táblázatunkat). A szuperbruttó eltörlésének jelentőségét az is növeli, hogy mivel az új adórendszer egykulcsos lesz, így a sávhatár mozgatása sem olthatja ki a hatást.
Adójóváírás és egykulcsos rendszer
Orbán Viktor miniszterelnök keddi akcióterve már tartalmazott adólépéseket, a kormányfő bejelentette, hogy két éven belül egykulcsos (16 százalékos) családi adórendszert vezetnek be a jelenlegi kétkulcsos (17, illetve 32 százalékos) helyett (az új adórendszer családi vonatkozásairól itt olvashat részletesen). A miniszterelnök 29 pontjából az is kiderült, hogy kivezetik az adójóváírást.
Az Orbán által említett intézkedésekből az egyértelműen következik, hogy a tehetősebbek biztosan jobban járnak, mint a szerényebb keresetűek, az adócsökkentés ugyanis esetükben markánsabban jelentkezik, mint az átlagbért, illetve annál kevesebbet keresők esetében, és őket az adójóváírás megszűntetése sem érinti (erről itt olvashat részletesen).
A szuperbruttó eltörlésének hatásai
A csütörtökön bejelentett szuperbruttó eltörlése ezzel szemben minden adózónak emeli a jövedelmét - amennyiben a 16 százalékos egységes kulcsból és az adójóváírás eltörléséből indulunk ki, akkor a szuperbruttó eltemetésével havonta a minimálbéresek több mint háromezer forintot, az átlagbéresek több mint hétezer forintot, a félmilliós bruttó bérrel rendelkezők pedig csaknem 19 ezer forintot nyernek. A kormány eddig bejelentett összes lépése - legalábbis ami tudható belőlük - ezzel együtt az alacsonyabb keresetűeknél az adóterhelés növekedését jelenti: a minimálbérnél csaknem 11 ezer forintos az emelkedés a mostanihoz képest, az átlagbérnél pedig csaknem 4 ezer forintos.
A bér-szuperbruttósítás eltörlésének ötletét a Magyar Nemzet szellőztette meg még május elején. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, akkor még csak kijelölt miniszterelnökségi államtitkár már akkor megerősítette, hogy vannak ilyen tervek, de hozzátette, hogy döntés még nem született. Matolcsy György, az új kormány nemzetgazdasági minisztere egy nappal később hivatalosan is bejelentette, hogy a Fidesz eltörölné a szuperbruttó intézményét, de azóta nem lehetett hallani a felvetésről - Orbán Viktor 29 pontja között például nem szerepelt ez az intézkedés.
Az előző kormány az idei évtől vezette be a szuperbruttósítást, ami csak azért nem hozott jelentős adóemelkedést, mert ezzel párhuzamosan megemelték a sávhatárt, amivel az adózók nagy többsége az alsó (17 százalékos) kulcsba csúszott. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH korábbi elnökhelyettese, az Ernst & Young adószakértője májusban az [origo]-nak azt mondta, hogy a szuperbruttó eltörlése olyan, mintha 4 százaléképonttal csökkenne az adókulcs.
A bejelentett adóintézkedések feltételezett hatásai
Minimálbér | Átlagbér* | Átlag feletti bér | |
Havi bruttó bér | 73 500 | 200 000 | 500 000 |
Jelenleg fizetendő szja | 768 | 28 080 | 140 700 |
Szuperbruttóval, adójóváírással, 16 százalékos szja | - | 25 540 | 101 600 |
Szuperbruttóval, adójóváírás nélkül, 16 százalékos szja | 14 935 | 40 640 | 101 600 |
Szuperbruttó nélkül, adójóváírással, 16 százalékos szja | - | 16 900 | 80 000 |
Szuperbruttó és adójóváírás sincs, 16 százalékos szja | 11 760 | 32 000 | 80 000 |
Forrás: Saját számítások
*: A KSH adatai szerint az idei első negyedévben a bruttó átlagbér 207 ezer forint volt, számításainkhoz az egyszerűsítés kedvéért használtuk a 200 ezres értéket - a szerk.