Rekordhiánnyal kell megküzdenie az új szlovák kormánynak

A költségvetési hiány csökkentése lehet az új pozsonyi kormány legfontosabb gazdaságpolitikai kihívása, de az államadósság és a munkanélküliség is emelkedőben van.

Szlovákia tavaly óta tagja az Európai Unió (EU) gazdasági elitklubjának, az eurózónának, és bár ezzel, illetve az utóbbi években felmutatott dinamikus növekedéssel Pozsony a régió egyik éltanulójává vált, az új kormányra azonban így is komoly gazdaságpolitikai kihívások várnak.

A legfontosabbnak az állampénzügyek rendbetétele ígérkezik, de a munkanélküliek számának megugrása és az államadósság elszaladása is komoly fejtörést okozhat majd a kabinetnek.

Költségvetési egyenleg

Tavaly Szlovákia költségvetési hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 6,77 százalékára rúgott, ami jelentősen meghaladja az Európai Unió (EU) 3 százalékos elvárását. A helyzet azóta sem javult, az első negyedéves költségvetési hiány egymilliárd euró közelében van.

Az idei évre mintegy 3,748 milliárd eurónyi deficitet tervezett be a szlovák kormány, ami példátlanul magas az önálló Szlovákia történelmében. Különösen aggasztó, hogy a szlovák állam első negyedéves bevételei az egész évre tervezett érték mindössze 20 százalékát teszik ki, azaz időarányosan elmaradnak az elvárhatótól. A szlovák kormány ezért már április folyamán fiskális konszolidációt ígért, amely ígéretet a szombati választásokat követően átalakuló parlamentnek minden bizonnyal be kell majd tartania.

Növekedés és infláció

Régiós viszonylatban Szlovákia gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásai jónak mondhatók. 2010 első negyedévében 4,8 százalékkal növekedett a szlovák gazdaság, 2010 egészére pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál a szlovák statisztikai hivatal, ami még a szezonális hatásokat figyelembe véve is tarthatónak látszik.

Az új kormány tehát reménykedhet abban, hogy a gazdasági növekedés következtében csökkenteni tudja a költségvetés hiányát, de ehhez szigorú fiskális politikára is szüksége lesz. A tervezett inflációs szint régiós szinten is alacsonynak számít, s bár az energiaárak Magyarországhoz hasonlóan a szlovák gazdaság fogyasztói árindexét is Eu-s szinten magasnak mondható mértékben (16 százalékban) befolyásolják, a szlovák inflációs várakozásokat nem fenyegeti komolyabb veszély.

Államadósság

Az elmúlt évtizedben egészen 2008-ig folyamatosan csökkent a szlovák állam bruttó államadóssága, de az utóbbi két évben egyértelmű a növekedés. A 2008-as 27,7 százalékos arány 2009-re már 35,7 százalékra emelkedett, 2010-ben pedig további eladósodás várható, az év végére 40 százalékos értéket is felvehet ez a mutató.

Ez komoly kockázatot jelenthet a szlovák gazdaság fejlődésére nézve. A görög válsággal kapcsolatban például felmerült, miszerint a szlovák államnak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy ki tudja fizetni a Pozsoynra eső részt a görögöknek nyújtandó segélycsomagból. Szlovákiának kell az eurózónában a legkevesebbet fizetnie, de az összes így sem csekély: 800 millió euróról van szó, ami több mint 220 milliárd forintot jelent, azaz nagyjából annyit, mint amennyit Magyarországon az új kormánynak meg kell takarítania a 3,8 százalékos hiányszám tartásához.

Munkanélküliség

Szlovákiában jelenleg majdnem 50 ezerre rúg azok száma, akiket az állam munkanélküli segélyben részesít. E tekintetben 2009 augusztusában volt a legmélyebb ponton Szlovákia, amikor több mint 63 ezer ember kapott ilyen szociális juttatást.

A szlovák ipar eközben lassan éledezni látszik a gazdasági válság okozta sokkos állapotból, de a munkanélküliségre vonatkozó adatok továbbra is aggasztóak. Márciusban 12,88 százalékos volt a munkanélküliségi mutató, ami majdnem egytized százalékos emelkedést jelentett a februári adatokhoz képest, és elemzők szerint ez az adat idén akár meg is haladhatja a 13 százalékos értéket. A szlovák munkanélküliség régiós szinten nem kiemelkedő, de a magyar szinten meghaladja - a Magyar Nemzeti Bank februári prognózisában 11 százalékos érték körül várja a magyar munkanélküliség tetőzését.