Szorongatja az EU a szlovákokat a görög segítség miatt

Komoly nyomás alá helyezték európai uniós vezetők a kormányalakításra készülő szlovákiai pártokat, amiért többen közülük elutasítják a görög válság miatt létrehozott mentőcsomagban való részvételt. A kormányzásra esélyes Híd - Most alelnöke szerint Fico csak odadobta a hitelt a görögöknek, és egyelőre még nem dőlt el semmi: a kormányalakítási tárgyalásokon téma lesz a csomag.

Pénteken azonnali találkozóra hívta a múlt heti választáson győztes és azóta szövetséget is kötött négy szlovákiai párt vezetőit Robert Fico, a jelenleg még hivatalban levő szlovák miniszterelnök, a téma pedig 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag szlovákiai részletének sorsa, amiről a miniszterelnök szerint vasárnapig mindenképp dönteni kell. A kérdés kényességére utal, hogy az alakuló szlovák kormány négy pártja elutasította Fico javaslatát, szerintük ugyanis Ficónak kell a felelősséget vállalnia.

A görög válság kirobbanása után életre hívott alaphoz az eredeti tervek szerint az eurózóna minden tagállamának hozzá kellene járulnia, a szlovák választásokon győztes pártok közül azonban a jó eséllyel a kormányfőt adó SDKÚ, illetve a pénzügyminisztert adó SaS is azt mondta a kampányban, hogy nem támogatja a szlovák hozájárulást.

Az eurózóna tagállamai májusban döntöttek a mentőcsomagról, amelyből 500 milliárd eurót a tagállamoknak kell állniuk, a fennmaradó 250 milliárd eurót pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlotta fel, hogy a göröghöz hasonló válságok esetén se fenyegesse fizetésképtelenség a tagországokat. A Fico-kormány ekkor rábólintott ugyan a tervre, de a kormányfő már akkor jelezte: a végső szót a választások után mondják majd ki Pozsonyban.

Kritikus hangok Brüsszelből

A szlovákok esetleges kifarolását nem nézik jó szemmel Brüsszelben. Csütörtökön Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke kijelentette, hogy minden eurózóna-államnak részt kell vállania a görögök megmentésében. A lengyel politikus szerint válsághelyzetben az EU-nak jó döntést kell hoznia, ami nem feltétlenül a legegyszerűbb megoldás. "A szolidaritás és a felelősség kéz a kézben jár egymással' - fogalmazott az EP első embere.

Kritikusan nyilatkozott az új szlovák kormánypártok véleményéről Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök is, aki a brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt mondta: Szlovákiának felelősen kell cselekednie, az új kormánynak és a parlamentnek hozzá kell járulnia az eurózóna csomagjához.

Uniós szempontból inkább csak szimbolikus és politikailag érzékeny a szlovákokra eső részlet esetleges elmaradása (a többiek ugyanis már fizettek), de Pozsony szempontjából jelentős összegről van szó. Szlovákiának három év alatt 816 millió eurót kellene a görög alapba fizetnie (ez az összeg nagyobb, mint az ország egyéves belügyi költségvetése), és további 4 milliárd eurót tenne ki az eurózóna alapjának szlovák része. Különösen érzékennyé teszi a kérdést, hogy szabad költségvetési források hiján mindezt hitelből kellene Szlovákiának állnia.

Inkább az árvízre költenének

A szlovákok ellenállása erősnek látszik, legalábbis erre utal, hogy Iveta Radicová, aki várhatóan a következő kormányt fogja vezetni, a választási kampányban "veszélyesnek és a legrosszabb lehetséges megoldásnak" nevezte a 750 milliárd eurós mentőcsomagot, és ezt az álláspontját a voksolás eredményének ismeretében is fenntartotta: az EuObserver hírügynökség szerint a héten is azt mondta, hogy a szűkös szlovák költségvetésnek most az árvízkárokat kell fedeznie.

Arra is ígéretet tett, hogy ezt az álláspontot Brüsszelben is képviselni fogja, amiből arra lehet következtetni, hogy Szlovákia megpróbál majd más feltételeket kialkudni. Ez azonban nem lesz könnyű, mivel az uniós tagállamok már megállapodtak a közösségre eső 500 milliárd euró szétterítéséről, vagyis a változás az egész megállapodást felboríthatja.

Petőcz Kálmán egykori szlovák ENSZ-nagykövet szerint tudatosítani kell, hogy Radicováék még nincsenek kormányon, tehát politikusi nyilatkozatokról van szó, "ez a választási kampány utózöngéje". A diplomata szerint 2-3 héten belül tisztázódik, hogy pontosan hogyan is kell értelmezni is Radicova szavait, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy megvalósuljon a szlovák vétó. "Túl kicsi az ország, hogy egyedül vétót emeljen" - mondta Petőcz Kálmán, aki szerint "nehéz mérlegelni, hogy mennyit beszélnek haza és mennyit külföldre" a szlovák politikusok a választások környékén.

Nincs egyetértés a pártok között

Gál Gábor, a szlovákiai magyarokat is tömörítő Híd - Most újonnan parlamentbe jutott párt alelnöke szerint a kormányalakítási tárgyalásokon téma lesz a görög hitel is, mivel a négy, várhatóan koalícióra lépő párt között nincs egyetértés a kérdéssel kapcsolatban. A szlovákiai magyar politikus szerint mindenképp különbséget kell tenni a között, hogy a Fico-kormány "odadob egy kölcsönt" a görögöknek és a között, hogy komoly feltételeket támasztanak a hitelért cserébe, mielőtt a parlament elfogadja a költségvetés módosítását. Nem ismerjük a szlovák államháztartás adatait, az átvételig így nem lehet erről érdemben nyilatkozni" - hárította el a politikus azt a kérdésünket, hogy pontosan miképp érintené a pozsonyi büdzsét a hitelcsomaghoz való hozzájárulás.

A mentőcsomagot a szlovák parlamentnek is el kell fogadnia, amit az is nehezíthet, hogy a törvényhozás legnagyobb erejét adó Fico-párt kormányon is kritikusan fogalmazott a szlovák befizetésről. Fico miniszterelnökként kemény retorikával beszélt a görög mentésről, mondván, hogy előbb a görögöknek kellene elvégezniük el a saját "házi feladatukat".

Szűk többsége lesz a kormánynak

A hétvégi választáson Robert Fico pártja a szavazatok 34,9 százalékát szerezte meg, amellyel a Smer 63 képviselője kerülhet be a 150 tagú törvényhozásba. A két koalíciós partner közül a Vladimir Meciar vezette HZDS-LS nem került be a parlamentbe, a Ján Slota vezette SNS nacionalista párt pedig csak a szavazatok 5,09 százalékát (9 képviselői hely) szerezte meg.

Az eddigi kormányerőknek így 72 helyük van, míg a négy ellenzéki párt 78 képviselőt tudhat magáénak. Az Iveta Radicova által irányított SDKÚ a szavazatok 15,32 százalékát érte el, és 27 képviselője kerül be a törvényhozásba. A harmadik helyen a liberális felfogású SaS futott be, amely 12,12 százalékot (22 képviselői helyet) szerzett, illetve a keresztény-konzervatív KDH a maga 8,54 százalékával és 15 képviselői helyével. A Bugár Béla vezette Híd 8 százalék fölött szerepelt (14 képviselői mandátum).