Magára maradhat a jegybanki fizetéseket védő Simor

2010.06.23. 12:54

Az Orbán-kormánnyal már nyílt háborút vívó Simor András MNB-elnök számára elvileg támaszt jelenthet a jegybankok függetlensége felett őrködő Európai Központi Bank, de az [origo]-nak a jegybanki működést ismerő források azt mondták, hogy a frankfurti banknak most fontosabb lehet az MNB és a kormány közti viszony javítása, mint a jegybankárok fizetése, ráadásul Orbánék ügyesen csomagolták be a jegybanki fizetések csökkentéséről szóló intézkedést.

A kormány elszánt az államháztartáshoz tartozó intézmények vezetőinek kétmilliós bérplafonjának bevezetésére - erre utal Szijjártó Péter keddi bejelentése, amely szerint a kormány mindenképpen határt szab a fizetéseknek, a "nemzeti bankot is beleértve". A miniszterelnökségi szóvivő Simor András hétfői nyilatkozatára reagált, amelyben a jegybankelnök bírálta azt a kormányzati tervet, hogy az állami intézményeknél - köztük a Magyar Nemzeti Banknál - bruttó kétmillió forintnál magasabb fizetéseket nem lehetne adni.

A jelenleg ennél jóval többet, havi bruttó 8 millió forintot kereső Simor hangsúlyozta ugyan, hogy nem a saját fizetését akarja védeni, de azzal érvel, hogy a fizetésekbe való beavatkozás a jegybanki függetlenséget sértené. A kormány álláspontja szerint viszont a csökkentés nem befolyásolja azt, és a plafont az európai szabályok betartásával húznák meg.

Az európai bank dönthet

A kormány Magyarországon még könnyen átviheti az akaratát, a béreket rögzítő jegybanktörvény módosításához még csak kétharmados parlamenti támogatás sem kell, de nemzetközi szinten már adódhatnak bonyoldalmak. A jegybanktörvényhez ugyanis csak az Európai Központi Bank (EKB) egyetértésével lehet hozzányúlni. A közösségi jog szerint az uniós alapszerződésbe ütközik, ha egy ország szembemegy az EKB döntésével, ezért mindenképpen szükség van a frankfurti központú bank engedélyére is a bérplafon szabályozásakor.

A vitában Simor mellett szólhat, hogy az EKB általában érzékenyen reagál a jegybanki függetlenség kérdésére, és 2008-ban két olyan véleményt is kiadott, amely a hivatalban levő jegybankárok fizetéscsökkentése ellen foglal állást (lásd keretes írásunkat), az azonban korántsem egyértelmű, hogy ez most mit jelent majd a gyakorlatban. Amikor például a Gyurcsány-kormány 2005-ben kibővítette a monetáris tanácsot, az EKB nem nézte ugyan jó szemmel a lépést, de komolyan nem lépett fel a budapesti törekvésekkel szemben annak ellenére sem, hogy az akkori MNB-elnök, Járai Zsigmond jelezte aggályait az uniós szerveknek.

Speciális munkajogi helyzet

A jegybankelnök fizetését nem elsősorban munkaszerződése (vagyis nem a felek megállapodása) határozza meg - bár nyilván abban visszaköszön maga a rendelkezés - hanem a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény - mondta kérdésünkre Dávid Alíz munlkajogász. Szerinte tekintettel erre a törvényi szabályozásra, egy esetleges törvénymódosítás esetén - amely szükséges a fizetés megváltoztatásához - a  munkaszerződés alapján a peres eljárás megindítása nem vezetne eredményre.

Munkajogi szempontból a jegybank elnöke a Magyar Nemzeti Bank, mint speciális részvénytársaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőjének minősül, aki egyébként ennek megfelelően jogosult - például a miniszterelnök felmetésére tett javaslata esetén - a munkaügyi bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Dávid Alíz szerint tehát a munkajogi szabályozás megfelelően irányadó a jegybankelnök tekintetében is, ám a fizetésére vonatkozó törvénymódosítás esetén a munkaszerződése alapján megindított keresete nem vezetne sikerre.



Az esetleges frankfurti ellenkezést kivédheti a magyar kormány azzal is, hogy  - több, a monetáris politikában járatos forrás szerint is ügyesen - a költségvetési hiány rendbetételét biztosító lépésként írta le az állami vezetői bérek csökkentését, márpedig a takarékos gazdálkodás az EKB-nak is komoly elvárása.

Merev és vak

"Formálisan sérti  ugyan a függetlenséget a bérplafon, de a politika a világon mindenhol beleszól a jegybankok működésébe, sőt, gyakran a bűnbak szerepét játszatják el velük" - mondta az [origo]-nak egy, a monetáris politikában jártas forrás, aki az ügy politikai jellege miatt kérte, hogy nevét ne írjuk le. Hozzátette, a függetlenség szerinte egyébként is országonként eltérő, mivel van olyan ország, ahol nem is intézményesítették az önállóságot, hanem a kormányzatnak nagyrészt alárendelt maradt a központi bank.

Egy másik, a jegybank működését szintén közelről ismerő forrás ehhez hasonlóan úgy fogalmazott, hogy bár az EKB "néhány merev szabályhoz ragaszkodik", de ezeken túl már nemigen tekint, így nem tartja valószínűnek, hogy épp a bérplafon ügyében avatkoznának be Frankfurtból.

Cél az együttműködés

Nem számít a kormányzat sarokba szorítására Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató monetáris szakértője sem, szerinte ugyanis a fizetéscsökkentés nem sérti közvetlenül a monetáris politika függetlenségét, a létszám 2005-ös felduzzasztása ehhez képest "durva beavatkozás" volt. "Amúgy Magyarországon sose volt egy sikerterület a jegybanki függetlenség" - tette hozzá.

"Az EKB hagyományosan nem túl aktív, sokan is támadták a válságban betöltött, túlzottan visszafogott jelenléte miatt" - jegyezte meg Kopik, aki szerint a magyar jegybank akkor remélhetne segítséget Frankfurtból, ha az EKB vezetése ezeknek a kritikáknak a hatására aktivizálná magát. "Ha marad az eddigi gyakorlat, akkor inkább "puha" eszközöket választhat az EKB, amelyek elsősorban a jegybank és a kormány közötti együttműködés erősítésére vonatkozhatnak" - tette hozzá.

Eddig kiállt a jegybankok mellett az EKB

Az EKB több állásfoglalást is közzétett a jegybanki fizetésekkel kapcsolatban, és ezek jellemzően azt mondják ki, hogy a központi banknak joga van azok meghatározására. Két évvel ezelőtt Olaszországban a bérplafont előíró költségvetési törvényhez írt véleményt az EKB, és kifejtette, hogy az új fizetési feltételeket csak a későbbi munkaszerződésekben lehet majd alkalmazni. Romániában szintén 2008-ban merült fel a jegybanktörvény módosítása, az EKB azonban itt is ragaszkodott ahhoz, hogy a jelenlegi vezetésre az új szabályok nem vonatkozhatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK