A minimálbéren múlhat, hogyan vezetik be az új adórendszert

Fokozatosan vezetné be az új, egykulcsos, családokat támogató adórendszert a kormány, a célkitűzések között az is szerepel, hogy senki ne járjon rosszabbul a jelenlegi helyzeténél. Amennyiben nem bővül új elemekkel az adócsomag, akkor ez komoly minimálbér-emelést tesz szükségessé, így az idei bértárgyalásokon az is eldőlhet, hogy januártól hogyan adózunk.

"Januártól Magyarország átáll az egykulcsos személyi jövedelemadóra, hogy az átállás hány évet vesz igénybe, az egy másik kérdés" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTV esti műsorában. Az új adórendszernek nemcsak az időzítése, hanem a konkrét tartalma sem ismert, de amennyiben a kormányzati nyilatkozatokban eddig megjelent elemek - azaz az egységes kulcs, az adójóváírás, illetve a szuperbruttósítás megszüntetése és a gyermekek után járó kedvezmények megemelése - lesznek a meghatározók, akkor a minimálbér jelentős emelése nélkül nehezen képzelhető el, hogy senki ne legyen vesztese az új rendszernek (erről itt és itt olvashat).

Az átmeneti időszakban az adójóváírás megszüntetésének és a minimálbér emelésének egymáshoz igazításával érheti el a legegyszerűbben a kormány, hogy ne csökkenjenek a jövedelmek - ez azt jelenti, hogy az idei bértárgyalások kimenetele az abból adódó adóváltozásokon keresztül azokra is hatással lehet, akiknek a keresete nem itt dől el.

Ellentétetelezést kérnének a munkaadók

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, Pataky Péter az [origo]-nak azt mondta, hogy szerinte csak az adójóváírás és a minimálbér megfelelő szabályozásával biztosítható, hogy az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésével ne csökkenjen a munkavállalók nettó keresete. Pataky szerint egyelőre nincs semmilyen menetrend arról, hogy mikor egyeztethetnek majd a kormánnyal a minimálbérről. Hozzátette: ő a televízióból értesült róla, hogy a kormány tervei szerint augusztusban vagy szeptemberben tárgyalhatnak a kérdésről, de hivatalos értesítést még nem kapott.

"A minimálbéresek körül van a legtöbb bizonytalanság, nevezetesen, hogy miképpen adóztatható meg úgy a jövedelmük, hogy ők se járjanak rosszabbul és a munkaadók se rokkanjanak bele a bérköltség növelésébe" - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid az [origo]-nak azt mondta, tévhit azt gondolni, hogy egy lépcsőben meg lehet emelni jelentős mértékben a minimálbért. "Nonszensz, megvalósíthatatlan lenne a jelenlegi gazdasági körülmények között" - mondta Dávid, aki szerint lépcsőzetes lesz az emelés, az ütemét pedig összehangolják majd az adójóváírás kivezetésével.

A VOSZ főtitkára szerint az sem kerülhető el, hogy a bérköltségek növekedését kompenzálja a kormány a munkáltatóknak, amit a járulékok és más adók csökkentésével garantálhatnak - ellenkező esetben az a munkanélküliség további emelkedését, a feketegazdaság erősödését eredményezi. Nem tart ettől Pataky, szerinte a bérek, azon belül a minimálbér emelése nem növeli a munkanélküliséget. Mint mondta, "megette a fene" az olyan jövedelmezőségű vállalkozást, amelyiknél 2-3-5 ezer forintos emelés elbocsátást von maga után. A vállalkozásokat terhelő adók közül a Fidesz már bejelentette a társasági adó csökkentését, illetve tíz kisadó megszüntetését, a választások előtt pedig Orbán Viktor csatlakozott a VOSZ azon tervéhez, miszerint 4, illetve a lakossági terhek esetén 6 év alatt a környező országok átlaga alá vinnék az adóterheket.

Adójóváírás és minimálbér

A kulcskérdés az adójóváírás megszüntetése, az új adórendszer eddig ismert elemei közül ugyanis egyedül ez fenyeget a keresetek csökkenésével - a nettó bérek szinten tartása pedig csak a bruttó bérszint megemelésével érhető el. Erre már Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára is utalt, amikor a szuperbruttó eltörlésének bejelentésekor a minimálbér emelésére vonatkozó kérdésre válaszolva mondta azt, hogy "lesz emelés, mint minden évben, a cél, hogy senki nettó keresete ne csökkenjen".

Amennyiben a kormány ígéreteinek megfelelően az új adórendszer két év alatt életbe lép, akkor legkésőbb 2013 januárig olyan szintre kéne emelkedniük a béreknek, ami kioltja az adójóváírás kivezetésének negatív hatásait. Egy minimálbért kereső munkavállaló esetében az adóteher csaknem 11 ezer forinttal nőne, ha nem emelkedne a mostani 73 500 forintos bérminimum. Ahhoz pedig, hogy ezek az adózók ne érezzék az adóváltozást, 86 600 forintos bruttó bérre lenne szükségük (a kalkulációknál az egyszerúsítés érdekében csak az szja-változásokat vettük figyelembe, a járulékokat és egyéb terheket nem, ami lefele torzítja az eredményeket, vagyis ténylegesen még ennél is nagyobb minimálbéremelésre lenne szükség - a szerk.).

Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező legfeljebb három minimálbéremelésnek összesen több mint 13 ezer forinttal kell megemelnie a bérszintet, miközben az utóbbi három emelés ennél jóval szerényebb volt. 2007-ben 65 500 forint volt a minimálbér, azaz csak 8 ezer forinttal kevesebb, mint jelenleg (a minimálbérek alakulásáról szóló statisztikát itt találja meg).

Bérek és szja-teher a mostani és a bejelentett adórendszerben

	Havi bruttó bér	Szja, mostani adórendszer	Szja, új adórendszer	Bruttó bér - szja
Minimálbér, most	73 500	768	-	72 732
Megemelt minimálbér*	86 585	-	13 853	72 732
Átlagbér**	200 000	28 080	-	171 920
Megemelt átlagbér*	204 666	-	32 746	171 920

Forrás: Saját számítások
*: Azok a bérszintek, amelyeknél az új adórendszer nettó bére megegyezik az eredeti bruttó bér mostani nettó bérével.
**: Számításainkhoz az egyszerűsítés kedvéért használtuk a 200 ezres értéket - a szerk.

Az átlagbéresek helyzete jóval kedvezőbb, a nagyjából az átlagbért jelentő, 200 ezer forintos fizetésnél az adócsomag hatása ugyanis csak 4000 forint. Ahhoz hogy ez eltűnjön, és megmaradjon a 171 920 forintos adó utáni bér, mindössze kevesebb mint 5 ezer fotrintos bruttó emelésre van szükség két év alatt, a 2,5 százalékos bérfejlesztés pedig egyetlen év alatt is összejöhet: a KSH adatai szerint a január és május közötti időszakban valamivel több mint 204 ezer forint volt az átlagbér, ami 3,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az átlag feletti bért keresőket ez a probléma nem érinti, ők ugyanis már most sem veszik igénybe az adójóváírást.

Négypilléres adóreform

A kormány eddigi bejelentéseiből arra lehet következtetni, hogy négy pillére lesz az Orbán Viktor által "egykulcsos, családokat segítő rendszernek" nevezett új szisztémának: az egységes kulcs, az adójóváírás és a szuperbruttósítás megszüntetése és a gyermekek után járó kedvezmények megemelése.

Azt egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy januártól pontosan hogyan adóznak majd a magyar magánszemélyek, az új szja-rendszer kiépítésének pontos időzítéséről ugyanis eddig nem árult el részleteket a kabinet. A kormányfő a 29 pontos akcióterv ismertetésekor annyit mondott, hogy két év alatt vezetik be az egykulcsos, 16 százalékos családi adózást, és megszüntetik az adójóváírás lehetőségét is.

Két nappal Orbán bejelentése után, június 10-én pendítette meg először a kormány a bérek szuperbruttósításának eltörlését, Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára ekkor jelentette be, hogy eltörölnék az új adórendszer "felesleges bonyolítását" jelentő bérszorzókat. Ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június közepén, a Figyelőnek adótt interjújában megerősítette, ő azt is hozzátette, hogy a kivezetést két év alatt képzeli el a kabinet. A gyermekkedvezményekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a gyerekek után járó kedvezmény az adóalapot csökkentő elemként fog megjelenni, de azt nem, hogy mikor és milyen összegben.