"Egymillió munkahely apró beruházásokból" - jön az új Széchenyi terv

2010.07.28. 9:10

A termelő ágazatok, illetve a munkaerőt tömegesen felszívó turizmus-vendéglátás lendületbe hozását várják az [origo]-nak nyilatkozó vállalkozói szervezetek az új Széchenyi-tervtől, akik fontosnak tartják a külpiacokra kerülés támogatását és a pályázatok tiszta kereteinek szavatolását is. A kormány szerdán ismerteti saját elképzeléseit a gazdaság fejlesztéséről, sok apró beruházásból jöhet össze a célként kitűzött egymillió új munkahely.

"Mindenképpen a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése" - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc szerint mindenek előtt ez várható a Széchenyi-tervtől, és ezzel a véleményével és reményével nincs egyedül. Az [origo] által megkeresett vállalkozói csoportok egyértelműen erre utaló bejelentéseket várnak a kormány szerda délután 2-kor kezdődő ismertetésén.

Az előző Fidesz-kormány emblematikus gazdaságpolitikai tervének, a Széchenyi-terv felélesztésének fontosságát jelzi, hogy a vitairat ismertetésén Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György nemzetgazdasági, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, illetve Cséfalvay Zoltán stratégiai és Molnár Ágnes fejlesztési államtitkár is ott lesz. Az első Széchenyi Terv 2001-ben 295,9 milliárd forinttal, 2002-ben 330,8 milliárd forinttal rendelkezett a költségvetésből.

A részletekről Szíjjártó Péter miniszterelnöki szóvivő előzetesen csak annyit árult el a HírTv-ben, hogy a terv hét programból áll majd és kiemelt területként kezeli majd az egészségipart, a zöld gazdaság fejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a növekedést és az innovációt. A második Széchenyi-tervtől a kormány egymillió új munkahely megteremtését várja - tette még hozzá a szóvivő.

Előnyt a magyar-magyar üzletnek

Dávid szerint a támogatásoknak célirányosan elsősorban a termelő ágazatokba kellene irányulniuk, illetve a szolgáltatásban a jelentős munkaerőt megmozgató turizmusba, vendéglátásba. A főtitkár szerint lehetetlen állapot, hogy Magyarországon az aktív korú népesség mindössze 54 százaléka foglalkoztatott hivatalosan, miközben Európa országainak többségében legalább 10 százalékponttal magasabb ez az arány.

A hazai piac bővítésén túl sokkal aktívabb gazdaságdiplomáciai erőfeszítéseket várna el a Széchenyi-tervtől a VOSZ a hagyományos német nyelvű exportpiacokon túl a feltörekvő, elsősorban ázsiai országokban.

Ez utóbbi elvárást Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségi tagja is megfogalmazta az [origo]-nak azzal a kiegészítéssel, hogy a kereskedelemfejlesztésben - megítélésük szerint - nem sok eredményt felmutató ITD Hungary működését felül kellene vizsgálni. Ennél fontosabb azonban - érvelt az alelnök -, hogy a magyar termékek, szolgáltatások előnyt élvezzenek a hazai piacon, a Széchenyi-terv is segítse elő valamilyen módon, hogy sz itthoni vállalkozók egymást preferálják az üzleti kapcsolatokban - hangsúlyozta Vereczkey Zoltán.

Tiszta pályázati keretek

Egy további szempontot emelt be az elvárások közé Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozások Magyarországi Egyesületének elnöke, aki szerint a Széchenyi-tervnek az országhatáron túl a Kárpát-medencei befektetésekre, fejlesztésekre kellene fókuszálnia. Rudas szerint nem pusztán pénzre, támogatásra kell gondolni, hanem arra is, hogy a magyar vállalkozásokat jogi és erkölcsi védelemben részesítik a Kárpát-medencében például az indokolatlan munkaügyi és más adminisztratív helyi zaklatásokkal szemben. Az már részlet kérdés, hogy ezt a fajta védelmet, támogatást a kamarák vagy a Külügyminisztérium látja el - tette hozzá.

Az egyesület elnöke úgy véli, nagyon fontos szempont, hogy az új Széchenyi-terv támogatási rendszere tiszta keretek között, átláthatóan működjön, technikailag egyszerűen vezényelve. Ha a szabályok, például a pályázatok feltételrendszere, matematikai algoritmussal leírható, akkor biztosítható, hogy még csak a korrupció gyanúja se vessen árnyékot a Széchenyi-tervre - mondta Rudas László.

Orbán is a termelésre összpontosítana

Orbán Viktor hétfőn Székesfehérváron azt mondta: a célként kitűzött egymillió új munkahelyet csak új termelési kapacitások beindításával lehet megteremteni. Ezeket a munkahelyeket nem az állam fogja létrehozni, hanem sok apró beruházásból jönnek létre - tette hozzá.

Nyilvánvaló, hogy a magyar állam soha sem fog tudni létrehozni egymillió új munkahelyet, s ez nem lenne kívánatos, épp elég nagy baj az ma is, hogy a piacon alkalmazottak és a közszférában alkalmazottak aránya egészségtelenül tolódott el a közszférában alkalmazottak javára, tehát növelni kell a piac részesedését - fogalmazott.

"A következő években egy kiszámítható gazdaságpolitikát kínálunk a befektetőknek. A kiszámíthatóság része lesz egy folyamatosan csökkenő adórendszer is, amely tiszta, egyszerű, világos és átlátható lesz, s ösztönözni fogja az újabb és újabb beruházásokat" - mondta a miniszterelnök.